A szakkönyvtár makrokörnyezetének elemzése

A szakkönyvtárak tágabb környezetének PEST elemzése.
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum helyzetének vizsgálata
 
A szakkönyvtárak makrokörnyezetések elemzése
 
 
1. Politikai, jogi tényezők
 
 
Az ágazat fejlesztésére vonatkozó stratégia
 
Magyarországon valamennyi könyvtártípus tekintetében a fejlesztés irányát a könyvtárügy több éves stratégiája határozza meg. Ez a dokumentum (Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013) a könyvtárak összehangolt, rendszerszerű fejlesztését tekinti legfontosabb céljának, annak érdekében, hogy minőségi közszolgáltatás keretében a könyvtár minden használója hozzáférhessen az információkhoz, valamint a nemzeti kultúra dokumentumaihoz. A könyvtárakban korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek dolgoznak. Az olvasási, információs-kommunikációs készségek fejlesztése révén a könyvtár nélkülözhetetlen szerepet tölt be az élethosszig tartó tanulás támogatásában. A fejlesztés kiemelt kulcsterületei:
  • szoros együttműködéssel megvalósítandó az országos elektronikus közös katalógus (MOKKA, ODR bibliográfiai adatainak egyesítése, központi nyilvántartások összehangolt kezelése), továbbá az adatbázisok költséghatékony, széles körű szolgáltatása
  • kulturális javak digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és archiválása
  • információs-kommunikációs technológiát támogató infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése
  • olvasáskultúra fejlesztése
  • felnőttképzés támogatása, az életminőség javítása, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelése.
 
A stratégiai célok megvalósítása szorosan kapcsolódik az európai uniós pályázati támogatásokhoz. Az EU nem támogatja a kulturális területek önálló fejlesztését, ezért a könyvtári programok „A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” prioritás körében valósulhatnak meg. A könyvtáraknak ebben a keretrendszerben kell pályázati koncepcióikat kialakítani. További nehézséget jelent a Közép-Magyarországi Régió kimaradása az infrastrukturális felzárkóztató pályázatokból.
 
 
Jogi szabályozás
 
A könyvtári terület hatályos jogi szabályozásának legfontosabb dokumentuma az 1997. évi CXL.törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. A törvényben a szakkönyvtárakra vonatkozó szabályozás kevéssé kidolgozott, nem részletezi kellőképpen az intézmények kötelezettségeit, és garanciákat sem biztosít a folyamatos szolgáltatások fenntartására. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítások csak részben készültek el.
Egyes területek működéséről kormányrendeletek és minisztériumi rendeletek gondoskodnak:
  • 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet
    a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról
  • 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet
    a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről
  • 165/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet
    az Országos Könyvtári Kuratóriumról
  • 157/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet
    a dokumentumvásárlási hozzájárulásról
  • 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet
    a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről
  • 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet
    a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről
  • 73/2003. (V. 28.) Korm. rendelet
    az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről
  • 167/2006. (VII. 28.) Korm. r.endelet
    az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről
  • 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet
    a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható művészeti és egyéb szakmai díjakról
  • 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet
    a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról
  • 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet
    a Könyvtári Intézet jogállásáról
  • 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet
    a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről
  • 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet
    a könyvtári szakfelügyeletről
  • 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet
    a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásról
  • 23/2004. (XI.20.) NKÖM rendelet
    a könyvtárak és közművelődési intézmények 2004. évi többlettámogatásáról
  • 22/2005. (VII.18.) NKÖM rendelet
    a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról
  • 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM együttes rendelet
    a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról
  • 7/1985. (IV. 26.) MM rendelet
    a könyvtári anyagok bejelentéséről
A jelenleg hatályos jogszabályok közül várható az elavult rendelet átdolgozása az állományellenőrzésről és az állományból történő törlésről. A könyvtári anyagok bejelentésének kötelezettsége a közös elektronikus katalógusok terjedésével párhuzamosan elveszti jelentőségét.
Az európai uniós jogharmonizáció révén további változás – jelen esetben szigorodás - várható a szerzői jog területén. A könyvtárakban működő nyilvános fénymásoló berendezések után már most is fizetnek az intézmények a Reprográfiai Szövetség által meghatározott összegű szerzői jogdíj-hozzájárulást. Az Európai Unió jogrendszerében a szerzői jogdíjas könyvek könyvtári kölcsönzése is jogdíjfizetésre kötelezett tevékenység. Várhatóan a kölcsönzés után is szerzői jogdíjat kell majd fizetni, ez a szolgáltatás térítési díjainak növekedését, illetve költséges informatikai beruházásokat von maga után (hozzáférési szinteket kezelő rendszerek bevezetése). A teljes szövegek szolgáltatása, a digitalizálás további szerzői jogi problémákat vetnek fel.

 
Költségvetési politika, a fenntartó hosszabb távú koncepciója a feladatellátással kapcsolatban
Általánosan jellemző a területen a központi költségvetési források csökkenése, és a fenntartó törekvése arra, hogy az intézmények működési költségeiket minél nagyobb arányban saját bevételi forrásaikból fedezzék. Az elmúlt években a könyvtárak többsége már alapfeladatainak egy részét is pályázati támogatás révén látta el. Ez a politika erősen ösztönzi a hasonló gyűjtőkörű könyvtárak együttműködését az optimális forráselosztás érdekében.
A fenntartók a nem szakmai területek ellátását központi kezelés alá vonják (gesztor). A források csökkenése intézmény-összevonásokhoz is vezetett, az Oktatási Minisztérium saját fenntartásában működő szakkönyvtárait közös szervezeti keretek közé próbálta szervezni. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Országos Idegennyelvű Könyvtárral egyetemben az Országos Széchényi Könyvtár szervezetébe integrálódott volna az eredeti elképzelések szerint – ez a terv szakmai nehézségek és anyagi források hiánya miatt nem valósult meg. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum ma az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részjogkörű egysége. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tevékenysége elsődlegesen a szolgáltatás, működésének alapvető forrása projektekből származik. Ettől az intézményi környezettől számos ponton eltér a közgyűjteményi feladatok ellátása, mivel a könyvtár eddig nagyobbrészt központi költségvetési forrásból gazdálkodott.

 
2. Gazdasági tényezők
A gazdasági növekedés lassulása, az államadósság növekedése, az alacsony GDP nem teremt kedvező környezetet a központi költségvetésből gazdálkodó kulturális intézmények számára. Az állami szerepvállalás, a normatív támogatás folyamatosan csökken. További közalkalmazotti létszámleépítés is várható. A szolgáltatás-központú nonprofit intézmények új, térítéses szolgáltatások bevezetésére kényszerülnek, illetve igyekeznek hatékonyabb módon kihasználni meglévő erőforrásaikat.
A pénzügyi politika megszorító intézkedései leginkább a könyvbeszerzésre és a folyóirat-előfizetésekre hat, de a könyvtári státuszok csökkenését is eredményezi. Szakkönyvtárak esetében különös jelentősége van a periodikumok folyamatos áremelkedésének, mert a szakirodalom 60-80%-a folyóiratokban jelenik meg. A növekvő költségek arra kényszerítik a könyvtárakat, hogy az információhoz való hozzáférést minimális ráfordítással érjék el. A közvetlen dokumentumszolgáltatást az információhoz való hozzáférés biztosítása váltja fel, nő az elektronikus források jelentősége.
A könyvtárak működési költségei is növekednek (tárolás, köttetés, karbantartás, épületfenntartás, stb.). Elsősorban a tartalomszolgáltatás területén központi szolgáltatások igénybevétele (EISZ, EBSCO), valamint konzorciumok szerveződése jellemző.

 
Pályázati lehetőségek
Közgyűjteményi területen a legfontosabb szakmai pályázati forrásokat az oktatási és kulturális tárca, valamint a nemzeti Kulturális Alap pályázatai jelentették. Az idei évtől a források jelentősen bővülnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati rendszerében. A könyvtári terület stratégiai fejlesztésének megvalósulását a TÁMOP és TIOP jelentős mértékben támogatja. A könyvtárakban felhalmozott dokumentum- és információvagyon nagyobb oktatási hasznosulása érdekében a könyvtárak részvételét erősíti az egész életen át tartó tanulás folyamatában (Tudásdepó Expressz). A pályázat támogatási kerete 8,83 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás formájában, kedvezményezettjei az ODR tagkönyvtárak, megyei és városi könyvtárak. A pályázati konstrukció elemei:
  • Az ODR könyvtárak továbbfejlesztése, elektronikus dokumentumok szolgáltatása a szerzői jogi szabályozásoknak megfelelően.
  • Országos lelőhely-nyilvántartás létrehozása valamennyi könyvtártípus részvételével. Ez a szakkönyvtárak számára további jelentős retrospektív konverzió lehetőségét kínálja. (A szakkönyvtárak ezen a területen lassabban haladtak, mint a közkönyvtárak, mert a minőségi szakirodalmi információkeresést csak mély tartalmi feltárással biztosítható.)
  • Virtuális könyvtári és információs szolgáltatások fejlesztése a felhasználói igényeknek megfelelően.
  • Az olvasáskultúra fejlesztését célzó programok, foglalkozások kialakítása.
  • A könyvtárak humánerőforrás-fejlesztése, és a felhasználók képzése.
A TIOP rendszerében az oktatási infrastruktúra fejlesztésének keretében pályázhatnak a könyvtárak összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztésére és regionális tudástárak létrehozására. Hangsúlyos szerepe van az esélyegyenlőség biztosításának, mind a fejletlenebb régiók könyvtári ellátása, mind a fogyatékkal élők könyvtárhasználatának segítése területén.
A kulturális értékek digitalizálása az Országos Széchényi Könyvtár koordinálásával valósul meg. A projekt keretében nagy tömegű dokumentum digitalizálása és egységes szolgáltató felület kialakítása várható.
A pályázatok nagyságrendje, a támogatott célok, valamint az a tény, hogy a megvalósítás utófinanszírozásos rendszerben történik, feltételezi a könyvtárak eddiginél sokkal szorosabb együttműködését, a feladatok pontosabb megosztását, a szolgáltatások közös rendszerben való tervezését, megvalósítását és fenntartását.

 

 

 
Infrastruktúra fejlesztése
A pályázati lehetőségeken túl a tudományos szakkönyvtárak számára jelenleg még stabil hátteret biztosít a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, a magyar kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A Program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít:
  • integrált országos számítógép-hálózati infrastruktúrát, valamint erre épülő
  • kommunikációs, információs és kooperációs szolgáltatásokat,
  • élvonalbeli alkalmazási környezetet, és
  • tartalom-generálási, illetve tartalom-elérési hátteret.
A Program központi költségvetési támogatásra támaszkodik. A fejlesztési és működtetési feladatokat az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze, a Program Tanács irányítása és a Műszaki Tanács szakmai közreműködése mellett. A Program szorosan együttműködik a felhasználói közösséget tömörítő Hungarnet Egyesülettel. Az NIIF Program – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – egyúttal élvonalbeli szerepet tölt be a legújabb hálózati technológiák magyarországi fejlesztésében és alkalmazásában is. Ily módon meghatározó szerepet játszik az informatika országos fejlődésében. Korszerű, versenyképes infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít a felsőoktatás és a kutatás számára, de egyúttal követendő példával is szolgál az országszerte folyó informatikai fejlesztésekhez. A program kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.
Az NIIF Program a mindenkori legkorszerűbb műszaki-technikai és alkalmazási hátteret igyekszik biztosítani. A számítógép-hálózatokra épülő hatékony kommunikáció és kooperáció lehetősége közel 500 intézmény számára mintegy 700 elérési ponton áll rendelkezésre, több mint 600.000 főnyi hazai felhasználói közösség (kutatás, felsőoktatás, közgyűjtemények) számára.

 
3. Társadalmi, kulturális tényezők

 
A jövedelem-eloszlás alakulása
A gazdasági növekedés lassulása, a növekvő munkanélküliség és elszegényedés következtében csökken a családok jövedelmének kultúrára elkölthető része. Közgyűjtemények esetében a térítéses szolgáltatások iránti kereslet várhatóan nem fog növekedni.
Felsőoktatás, felnőttképzés
A felsőoktatásba jelentkezők száma az elmúlt évekhez képest visszaesett. Még most is jellemző azonban a hallgatók viszonylag nagy száma, érvényesülnek a tömeges oktatás kedvezőtlen hatásai. Az élethosszig tartó tanulás révén a továbbképzésben és átképzésben részt vevők száma folyamatosan növekszik. Az információs-kommunikációs technológia fejlődése révén teret hódítanak a különféle távoktatási formák.
A használói igények változása
Az elsődleges dokumentumszolgáltatás helyett az információ prezentálása kerül előtérbe, bármilyen formában is jelenjen meg, minőségi szolgáltatások keretében.
A hagyományos, uniformizált könyvtári szolgáltatások helyett személyre szabott, hatékonyabb szolgáltatási formák jelennek meg.
Míg a könyvtárforgalmi adatok minden területen csökkenő tendenciát mutatnak, a távolról elérhető szolgáltatások egyre népszerűbbek. Az elérési helyek (végpontok) száma folyamatosan nő. A távhasználat ugrásszerű növekedése révén a virtuális könyvtári terek megsokszorozódtak.
Az információs műveltség megszerzése az élet minden területén kulcsfontosságú lesz.
Rendszeressé válik a könyvtárhasználók képzése és folyamatos tájékoztatása a változó szolgáltatásokról. A hagyományos tájékoztató szolgálat igénybevétele csökken, ezzel párhuzamosan viszont a könyvtári foglalkozások száma jelentősen növekszik. Jellemző az intenzívebb képzési tevékenység, támogatás az információs műveltség elsajátítása, az önálló tanulás, a permanens tanulás, távoktatás területén. Intenzívebb együttműködés várható a könyvtárak és az oktatási intézmények között, a könyvtárak oktatásban betöltött szerepe növekszik.
Az elvárások változása kihat a könyvtári munka végzésére és a könyvtárak irányítására is. A gépesített munkafolyamatok csökkentik a szakképzett munkaerő iránti igényt, a megváltozott feladatok az információ- és tudásmenedzsment területén pedig a szakképzett munkaerő folyamatos továbbképzését teszik szükségessé. A távmunka és a vállalkozói formában végzett munka a közszolgáltatások területén is megjelenik. A könyvtárvezetés feladatai közül az alábbi területek jelentősége várhatóan kulcsfontosságú lesz:
  • Minőségfejlesztés: rendszeres teljesítménymérés a könyvtári munkafolyamatok területén, valamint a használói igények és elégedettség folyamatos regisztrációja.
  • Gazdaságossági szempontok fokozott érvényesítése, a befektetés és a megtérülés számításainak folyamatos figyelemmel kísérése
  • Rendszeres továbbképzés biztosítása a munkatársak számára
  • Országos könyvtári együttműködés menedzselése
  • Európai Uniós projektekbe, együttműködésbe való bekapcsolódás elősegítése

 
  1. Technológiai tényezők
Az információs-kommunikációs technológia fejlődése könyvtári területen két fő irányban hat:
  • munkafolyamatok meggyorsítása, megkönnyítése a technika alkalmazása révén
  • elektronikus dokumentumok megjelenése és elterjedése
A munkafolyamatok automatizálása, integrált könyvtári rendszerek kialakítása megkönnyíti a munkavégzést, ugyanakkor megváltoztatja a munka tartalmát és szükségessé teszi a munkakörök újfajta felosztását. A gépesített rendszer hatékonyabb, mint a manuális. Mindez munkaerő-csökkentést is eredményezhet, a szakképzett könyvtárosok viszont tényleges szakmai feladatokat látnak el (dokumentum-kiválasztás, -értékelés, referensz munka, menedzsment és innováció). Az információtárolás és –visszakeresés új formáinak adaptálása, szétsugárzása és oktatása terén kezdeményező szerepet vállalnak a könyvtárosok. A gyors technikai fejlődés folyamatos képzést és önképzést követel.
A szövegek elektronikus formában való tárolása széles körben terjed. A technika fejlődése egyre nagyobb tömegű információ olcsó tárolására és gyors visszakeresésére biztosít lehetőséget. Az elektronikus könyvtár megváltoztatja az információszerzési szokásokat is (ld. részletesebben az előző alfejezetben).
Web2 technológiák könyvtári alkalmazásai
  • Interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez.
  • Használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért (blogok, wikik, rss, chat, stb.)

 
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum életében a fenti folyamatok közül a szakmai színvonal fejlesztésére pozitív hatást gyakorol:
  • Információszerzési szokások átalakulása, elektronikus dokumentumok elterjedése szolgáltatási struktúra átalakítása, intenzív használóképzés
  • Informatikai környezet átalakulásanövekvő tartalomszolgáltatás, hozzáférés széles körű biztosítása
  • Bővülő pályázati lehetőségek az ODR szolgáltató könyvtárak számára→ aktív részvétel az országos könyvtári és múzeumi projektekben
A szakkönyvtár mozgásterét korlátozhatja, hogy önállósága elvesztésével más, nem közgyűjtemény jellegű intézmény keretében működik. Ez a negatív hatás pénzügyi gazdálkodás szempontjából ellensúlyozható az oktatási projektekbe való bekapcsolódással, illetve szakmai oldalról az oktatáskutatókkal való közvetlen kapcsolat révén.
A költségvetési megszorítások hatása az erőforrások intenzívebb felhasználásával, más intézményekkel való szorosabb együttműködés révén csökkenthető. A pályázatok révén olyan infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek lehetővé teszik a szolgáltatások színvonalának fenntartását a jelenlegi szintre csökkentett létszám mellett is.
A könyvtár jelenlegi helyzetének vizsgálata SWOT elemzés segítségével
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez történő csatlakozásával különleges helyzet alakult ki, mely egyaránt rejt magában lehetőségeket és veszélyeket. Az új helyzetben az OPKM egyszerre kutatóintézeti könyvtár és nyilvános szakkönyvtár. Célunk olyan modell-értékű szakkönyvtári struktúra kialakítása, amelyben egymást erősíti a kutatás és a közszolgálat.
A könyvtár jellemző tulajdonságainak ilyen csoportosítása segíti, hogy megtervezzük azokat a tevékenységeket, amelyek segítik erősségeink és lehetőségeink jobb kihasználását, illetve semlegesítsék gyengeségeinket, hogy elkerülhessük a veszélyeket. A felvázolt stratégiák legfontosabb eleme meglévő erősségeink hatékony kihasználása: