Magyarországon eddig csak leírásokból ismerhettük, mától a képen látható Tabula-ábécé a pedagógiai múzeum tulajdona. 
Találós kérdés is lehetne: mi látható a képen? Első ránézésre fura szerzet. Egy ábécéskönyv és egy pingpongütő, vagy egy vágódeszka keveréke, legfeljebb kisebb azoknál. Pedig egyik sem! Tabula-ábécé. Angolul Hornbook, a német szakirodalom Buchstabentafeln kifejezést használja vele kapcsolatban. Magyarországon eddig csak leírásokból ismerhettük, mától a képen látható Tabula-ábécé a pedagógiai múzeum tulajdona.
Elülső oldalán (néha mindkettőn) - papírra nyomtatva - betűk, vagy számok, illetve szöveg olvasható. Az egyszerűbb változatok fából készültek, a nyélen lyuk, a felragasztott papírlapokat nem védi semmi a sérülésektől. Az elegánsabb, igényesebb darabok tartósabbak, ezeken a legfelső réteg szaruból készült, ezért is hívják az angolok Hornbook-nak (horn=szaru).
A legtöbb fából készült, de léteztek elefántcsontból, ólomból, ezüstből, bőrből, csontból…sőt mézeskalácsból is. Ez utóbbi használata esetén, ha a kisdiák már teljesen elsajátította az összes betűt, hangot, akkor megkapta jutalmát, azaz a mesterétől az engedélyt – elfogyaszthatta uzsonnára.
Elterjedt taneszközként – a középkortól kezdve, a 19. század közepéig – a gyerekek saját tabula-ábécét „viseltek”. A nyélen lévő lyukon átvezetett zsineggel az övükre, vagy a nyakukba akasztották, így aztán mindig kéznél volt.
 Egy középkori fametszeten a mester ölében egy tanuló, kezében a tabula-ábécé. Jól láthatóan éppen betűztetés, silabizálás folyik. Az előttük lévő asztalon a többi fontos iskolai rekvizitum: kalamáris, penna és az - elengedhetetlen fegyelmező eszköz - a virga található. Nézzük meg közelebbről a mi tabula-ábécénket! Az első oldal elején az ábécé nyomtatott nagybetűi láthatók, háromszor is. Az első csoport nagy méretben, majd mindez kisebb betűkkel és harmadszor dőlt formában. A kezdőbetű, a nagy
A kiemelve, iniciálé elhelyezkedésben látható. Talán nem is véletlenül! Hiszen a középkorban a kódex írott nagybetűit tanulták a kisdiákok. Következnek a kisbetűk, ezen a példányon többszörösen kézzel felülírva, a tabula-ábécé használója rajtuk gyakorolta a betűvetést.
 Magánosan szót nem szerző Betűk összefoglaló névvel illette az egykori szerkesztő a magánhangzókat, míg Magánosan szót szerző Betűk megjelöléssel a mássalhangzókat. Egybe foglaltatnak ezek
 A nyelvnek tulajdonságáért tétetnek ezek
|
Tabula-ábécé, 1830 körül
Mérete: 21,5 x 9,5 cm
Anyaga: fa alapon, nyomtatott papír Használója: ismeretlen
OPKM gy.sz.: 3232
|
A másik oldalon Az Egyszer Egy látható táblázatba foglalva. Az 1-szer 1-től, a 10-szer 100 az 1000-ig a szorzótábla vár a skandálásra, biflázásra
|
Munkácsy Gyula
További információ
muzeum@opkm.hu
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
1089 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.
tel.: 3235513
www.opkm.hu
|
Egy középkori fametszeten a mester ölében egy tanuló, kezében a tabula-ábécé. Jól láthatóan éppen betűztetés, silabizálás folyik. Az előttük lévő asztalon a többi fontos iskolai rekvizitum: kalamáris, penna és az - elengedhetetlen fegyelmező eszköz - a virga található.
