OPKM

Kocsisné Varga Zita:

Offline és online a Bod Péter Országos
Könyvtárhasználati Verseny versenybizottságában

Miért fontos számomra a Bod Péter-verseny?

Könyvtárostanárként a Bod-versenyt megkerülhetetlennek tartom. Ennek több oka van: a közel három évtizedes jelenlétét az országos versenyek között és a tehetséggondozásban betöltött szerepét a más szakos kollégák (különösen a magyar szakosok) is elismerik. A versenyfeladatok változatossága és az új követelményekre/körülményekre való reflektálása segítséget nyújt a tanórákra való felkészülés során is. A Könyvtárostanárok Egyesülete, illetve az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum által szervezett hagyományos továbbképzések, műhelymunkák, online webináriumok sok inspirációt adnak a munkánkhoz.

Mint felkészítőtanár

Amikor könyvtárostanárként megismerkedtem a versennyel, az alábbi három fordulón kellett bizonyítaniuk a diákoknak: iskolai, megyei szintű (írásbeli és szóbeli résszel), majd országos forduló – ekkor még a versenyzők létszáma is más volt. Mára megváltozott a verseny struktúrája, az iskolai fordulót az országos írásbeli követi (idén 157 diákot neveztek a kollégák), majd a legtöbb pontszámot elért 12-12 tanuló számára a döntőn való részvétel.
A kezdetektől foglalkoztatott, hogy hogyan lehetnék hatékony felkészítőtanár. Kerestem a versennyel kapcsolatos információkat, publikációkat az interneten. Több versenyszervezőtől kérdeztem meg e-mailben, hogy mit tanácsolnak.
Az utóbbi 15 évben az országos versenyszervezői feladatokat az OPKM látja el. A honlapjukon többféle segítség érhető el: módszertani támogatást találhatunk a verseny céljáról, formai követelményekről, témájáról, feladattípusairól, a felkészítés módszeréről és a versenyzők toborzásáról. Emellett érdemes az ajánlott irodalmat megismerni. Bár a régebbi cikkek is tanulságosok, a legfrissebb tanulmányokat, elemzéseket még fontosabb elolvasni, mert nagyon sokat változott a versenyzőktől elvárt tudás, hiszen módosult az iskola elvárása is a diákoktól. Sokat változtak maguk a tanulók is, a világhoz való viszonyuk, információkereső módszereik.
Az évek során több mappám megtelt a felkészítési anyagokkal. Szerencsére több kolléga is teszi fel hozzáférhető formában elméleti és gyakorlati könyvtárhasználati anyagokat, amivel bővíteni, színesíteni tudom a felkészítéseket.
Hagyomány az iskolánkban, hogy január elején (a Bod nevezési határidejéhez igazítva és a témáját alapul véve) könyvtárhasználati versenyt szervezek az iskolánk tanulói számára. A verseny nyitott az összes évfolyam tanulói számára. Néhány évben más iskola könyvtárosával/könyvtárosaival közösen tartottunk könyvtárhasználati versenyt. A nagyobb létszám komoly versenyszituációt teremt a Bod felkészítésre járó diákok számára, így nem az országos fordulón élik át először ezt a helyzetet.
A könyvtár mérete nem túl nagy, kényelmesen csak egy fél osztály fér el – ez is befolyásolja, hogy hogyan állítom össze a feladatsort. Volt, hogy két teremben (a könyvtárban és az informatika szakteremben) „vetésforgóban” dolgoztak a résztvevők. A könyvtárban a kézikönyvek és egyéb művek segítségével kellett feladatot megoldaniuk, míg az informatika teremben a számítógépeken hétköznapi szituációra épített feladat várt rájuk.
Az országos versenyen csak két korcsoport indulhat jelenleg, az I. kategóriában a 7-8. osztályosok, a II. kategóriában a 9-10.-esek. Ez nagyon sajnálatos, mert lenne igény a többi korosztályban is a versenyen való részvételre. Az országos versenyen sikereket elérők rendszeresen jelzik, hogy szívesen indulnának 11-12.-esként is. Egy másik felvetés a tanulóim részéről, hogy szívesebben vennének részt könyvtárhasználati csapatversenyen. Remélem, a kollégák összefogásával ez is megvalósulhat valamikor.

A versenybizottságban – offline

A 2017-2018-as tanévben meg lehetett pályázni a versenybizottsági tagságot, ami egy újabb lehetőséget nyújtott arra, hogy a versenyfeladatok készítését más szempontokból is megismerhessem.
A pályázat kiírásának a célja az volt, hogy olyan kollégák is részt tudjanak venni a bizottság munkájában, akiknek eddig még erre nem volt lehetősége. Könyvtáros és pedagógus szakképesítéssel is rendelkező kollégáknak szólt a pályázat. A pályamű kritériumai között szerepelt, hogy írásbeli feladatlap jellegű legyen, a megoldása pedig ne igényeljen könyvtári vagy számítógépes környezetet. Fontos cél volt, hogy olyan innovatív munka szülessen, melynek megoldása során a diák meg tudja mutatni a könyvtárhasználati tudását.
A versenybizottságban a megpályázott tanévben hatan dolgoztunk együtt: egy iskolai könyvtári referens, aki a verseny szakmai felelőse volt, egy szakmai és kommunikációs referens, aki a verseny szervezését bonyolította és négy aktív könytárostanár. Az utóbbiak közül öten Budapestről, egyikünk pedig Szegedről került a bizottságba. Különböző iskolatípusokat képviseltünk: volt, aki hagyományos általános iskolában vagy gimnáziumban dolgozik, más pedig szakgimnáziumban, illetve művészeti iskolában. A II. korosztálynak szóló feladatsor elkészítésében vettem részt.
A feladatok közé tartozott a versennyel kapcsolatban döntéseket hozni, néhány személyes találkozáson/ülésen részt venni. A kommunikáció hagyományos kapcsolattartási eszközökkel történt.
A verseny fordulói az addig kialakult szokásoknak megfelelően kerültek megrendezésre, néhány apró változtatással. Az iskolai fordulóhoz készítettünk egy központi feladatlapot, segítendő a felkészítő kolléga munkáját. Az országos írásbeli feladatsor összeállításánál figyelembe kellett vennünk, hogy hol lesz megrendezve, ott milyen kézikönyvek lesznek elegendő példányszámban elérhetőek, illetve ennél a fordulónál a diákok még nem használhatnak számítógépet. A feladatsor kidolgozásánál a versenyzőknek adott ajándékkönyv által nyújtott lehetőségeket is kihasználtuk. A cél egy olyan feladatsor készítése volt, amelynek megoldása során a versenyző örömét leli a feladatok megoldásában az érdekes téma és a feladatok változatossága miatt, mi pedig egyértelmű visszajelzést kapunk a könyvtárhasználati tudásáról. Végig ügyeltünk arra, hogy ne érezzék öncélúnak a feladatokat. Ez nem egyszerű, többször neki kellett futni egy-egy feladatnak.
Az országos írásbeli forduló során a versenyzők kézikönyvhasználati tudásának elméleti és gyakorlati oldalát is megismerhettük, pl. helyesírási szabályzatot és térképet is kellett használniuk. Bibliográfiai hivatkozás is többféle módon megjelent a feladatok között. Hangsúlyos volt a tudatos forráskiválasztás szempontjainak ismerete, amire a tanulók az iskolai fordulóra készített központi feladatsor alapján készülhettek. Hétköznapi szituációba építve katalógusrekord értelmezésével is meg kellett birkózniuk. Játékos feladatként a szövegértés és adat-visszakeresés is szerepelt.
A döntőn egy projektfeladatot kellett a tanulóknak megoldaniuk. Ezen a fordulón az iskolai könyvtár teljes állományát és számítógépet is használhattak. A munka megkezdése előtt a versenyszervező bemutatta a könyvtárat, majd a diákok átolvasták a kiosztott feladatokat. A zsűrielnök röviden beszélt a feladatról, majd ekkor lehetett kérdéseket feltenni. A döntősöknek 70 percük volt megbirkózni a feladatsorral, miközben a zsűri tagjai (előre megadott szempontokra ügyelve) figyelték a munkát. A szóbeli védés során a bizottság egy közös Google Drive-dokumentumban jegyzetelte/értékelte a tanulók munkáját – ez nagyon meggyorsította az eredmények kiértékelését.

A versenybizottságban – online

Néhány év elteltével ismét megpályáztam a versenybizottsági tagságot, bár sejthető volt, hogy a pandémia új kihívást jelent majd a munka során. A kapcsolattartás most végig online történt a versenyszervezőkkel. Éltünk a különböző platformok és eszközök nyújtotta lehetőségekkel: (Hangouts, Meet, MS Teams, Messenger) sokszor közvetlenül egymás után vagy párhuzamosan használva kettőt; a számítógépen több ablakot megnyitottunk, megosztottuk a képernyőnket, közben telefonon – Messengeren – írtunk egymásnak, pl. amikor megszakadt az internetkapcsolat.
Már a verseny kiírása idején megkérdőjeleződtek eddig stabilnak számító elemek. Gyorsan kellett döntenünk több, hirtelen felmerülő kérdésben. Mi lesz, ha bezárnak az iskolák, iskolai könyvtárak? Ragaszkodhatunk-e a verseny országos írásbeli fordulójának papíralapon történő megrendezéséhez? Hol legyen egyáltalán megtartva? Ki felügyelje az írásbeli fordulót? Felmerült számos technikai, etikai, praktikussági probléma. A felkészítőtanárok kérdéseire, felvetéseire igyekeztünk mihamarabb válaszolni. Rugalmasnak kellett lenni az előre megadott időpontok kapcsán is, így a nevezési határidőt meghosszabbítottuk. Az aktuális felvetéseket mindig megvitattuk, és sikerült egységes álláspontra jutnunk. Próbáltuk a legoptimálisabb megoldást találni a felmerült problémákra. A cél az volt, hogy egyáltalán megrendezhető maradjon a verseny (tudjuk, hogy nem egy országos verseny elmaradt a járványhelyzet miatt). A különböző fordulók gördülékeny lebonyolítása újabb megvalósítandó, tesztelendő lépést követelt meg, így pl. a döntősök egy próbahíváson is részt vettek, amelynek során könyvtári honlapokon és adatbázisokban kellett eligazodniuk.
A versenybizottság tagjai között most is volt szakmai felelős, szervezésért felelős személy és négy könyvtárostanár különböző iskolatípusokból. Most az I. korosztály feladatsorának elkészítésében vettem részt. (Természetesen a másik korosztály anyagát is megismerjük, közösen ötletelünk, az elkészült munkát véleményezzük.)
A feladatsor összeállításakor az utóbbi években már kifejezetten az a cél, hogy a tanulók információs műveltségüket és a forráshasználati képességeiket aktivizálják a verseny során. Ráébredhetnek arra, hogy a könyvtárhasználati tudás az önálló tanulás során is, de akár egy hétköznapi helyzetben is a segítségükre van (pl. online könyvvásárlás). A felkészítésnek hangsúlyozottan ki kell terjednie az elektronikus forrásokra, katalógusokra, különböző adatbázisokra.
Az OPKM szervezésében számos webináriumon lehet részt venni, amelynek a Bod a témája. Akinek személyesen nem volt lehetősége csatlakozni a programhoz, a YouTube-ra feltöltött videót is megnézheti, illetve az OPKM honlapján megtekintheti a foglalkozások „munkatankönyvét”. Számos alkalommal Dömsödy Andrea volt a műhelymunkák vezetője, és volt olyan alkalom, amikor a versenybizottság is közreműködött a program megvalósításban.
Az írásbeli feladatsor elkészítésénél több kihívással is meg kellett küzdenünk. A célunk egy életszerű, projektalapú feladatsor összeállítása volt Moodle-felületen. Amennyivel nehezítette a dolgunkat az alkalmazott platform, annyival kreatívabb, játékosabb feladatokat is lehetővé tett – ezt igyekeztünk kihasználni.
Azzal, hogy a döntő lebonyolítása is online történt, lehetőséget adott a feladat teljesen új módon való megfogalmazására, egy hétköznapi szituációra építve. Zsűritagként izgalmas volt figyelni a diákok munkáját, hogyan fognak hozzá a feladat megoldásához, miért és hogyan keresnek a különböző adatbázisokban. Volt, akit feszélyezett, hogy kommentálnia kellett, hogy mire gondol, mit miért csinál, de volt, akinek ez nem okozott problémát.
A hagyományos szervezésű döntőn kétnapos programsorozat várja a résztvevő felkészítő tanárokat és versenyzőket. Ezek az események mindig jó hangulatban telnek és alkalmat biztosítanak arra, hogy diákok és tanárok megismerjék egymást, akár barátságok is szülessenek. Idén ez is másként alakult, de szerettük volna, ha nem maradnának ki a döntősök ebből a szép hagyományból. Az ünnepélyes megnyitón (online) Péterfi Rita, az OPKM főigazgatója és Dömsödy Andrea mondott beszédet. Az eredményhirdetés előtt pedig különleges meglepetés várt a versenyzőkre: egy ismerkedős játékon vehettek részt. Pásztor Csörgei Andrea egy kalandra invitálta a tanulókat, amelynek során egy ritka könyvet kellett megszerezni egy fiktív dániai könyvtárból. Először a gyerekek nem tudták, hogy mire is számítsanak, de a kolléganő lelkesedése mindenkire átragadt, a gyerekek egyre felszabadultabbak, kreatívabbak és aktívabbak lettek – a játék elérte a célját.

2021. június 22.