Hírek

Múzeumok Majálisa a Magyar Nemzeti Múzeumban 2018.05.22.

2018. május 13.

Az idei múzeumi majális kivételesen nem a Nemzeti Múzeum kertjében zajlott,  hiszen ott még folynak a rekonstrukciós munkák. Így a MNM úgy döntött, hogy az eseményt az épület belső tereiben rendezi meg, kapcsolódva az ICOM aktuális jelmondatához: „Múzeumok hiperhálózata – új megközelítés, új közönség”.
 
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az „ISKOLAHÁLÓK” című programjával jelent meg a majálison.

2018 fontos évforduló a hazai oktatás és nevelés történetében: 150 éve született meg a tankötelezettséget előíró népiskolai törvény. Az Eötvös József nevéhez fűződő intézkedések nyomán az egész országban kialakult a népiskolák hálózata. Nagyon sok kistelepülés, tanyabokor viszont nem jutott iskolához. Ezen a hátrányon akart segíteni az I. világháború után Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, amikor létrehozta a tanyasi népiskolák hálózatát.

Sokat emlegetik, hogy a költségvetés oktatásra fordítható hányada soha nem volt akkora, mint az 1920-as években. Ehhez azonban nem csupán az a felismerés vezetett, hogy a megcsonkított országot csak a műveltség segítségével lehet újra fontos szereplővé tenni. A másik ok a trianoni békefeltételekben keresendő, amely megtiltotta a hadkötelezettséget Magyarországon. Így az ugyancsak Klebelsberg által bevezetett leventemozgalom – mintegy fedett hálózatként – helyettesítette a sorkatonai szolgálat alaki kiképzését.

Báró Eötvös József arcképe. Schrecker Ignác felvétele, Pest, 1865.

Báró Eötvös József arcképe. Schrecker Ignác felvétele, Pest, 1865.

Góczy István tanító és családja, Kökényesd (Ugocsa vármegye), 1908.

Góczy István tanító és családja, Kökényesd (Ugocsa vármegye), 1908.

A Múzeumok Majálisán megidéztük a népiskolák világát és azok közösségeit is. Az iskolai oktatás régtől fogva mindmáig osztályokban történik. Az iskolai osztályok is felfoghatóak hálózatként. Ezt a kategóriát a szociológia formális csoportnak nevezi. Az osztályon belül azonban kialakulnak spontán informális csoportok, melyek érzelmi alapon, közös érdekek és értékek mentén jönnek létre. Hogy miként működtek ezek a hálók, arra a fotótárunk régi osztályfényképei segítségével kerestünk válaszokat.

A szászvárosi (Hunyad vármegye) elemi iskola diákjai tanítójukkal, 20. század eleje

A szászvárosi (Hunyad vármegye) elemi iskola diákjai tanítójukkal, 20. század eleje

„Emlék tanéveimre”. A nagytapolcsányi (Nyitra vármegye) elemi iskola lányosztálya az 1900/1901-es tanévben. Kohn Henrik („Elvira” fotó) felvétele, Nagytapolcsány, 1901.

„Emlék tanéveimre”. A nagytapolcsányi (Nyitra vármegye) elemi iskola lányosztálya az 1900/1901-es tanévben. Kohn Henrik („Elvira” fotó) felvétele, Nagytapolcsány, 1901.

Az OPKM standja a múzeum dísztermében kapott helyet, és nagyon sok érdeklődő kereste fel. Ennek egyik oka az volt, hogy az előző évekhez képest most kevés olyan közgyűjtemény szerepelt, amely eredeti tárgyakat is bemutatott. Gyűjteményünkből és magángyűjtőtől osztályterem-modelleket választottunk ki, a 19. század végi népiskolától kezdve az 1920-as évek papírkivágós játékiskoláján át az 1960-as és a 2000-es évek makettjéig. Ezek mind emlékeket indítottak a  látogatókban, akik nemcsak kérdeztek, hanem szívesen meséltek is (több hajdani pedagógus is volt közöttük).
Az iskola rejtett hálózatrendszerét egységes grafikai koncepciónk tette láthatóvá.
 
B-n M-a






további hírek