OPKM


1. A megvalósított pályázati program összefoglalója:

A könyvtárhasználati versenyt pályázatunk anyagi támogatásából szerveztük meg, ismét két kategóriában, az ország összes iskolájának 7-8., 9-10. évfolyamos tanulói számára. A verseny témája, címe idén a "Budapest 150 éve" volt. Ennek alapján készültek el a feladatlapok az iskolai és az országos fordulóra, majd a döntőre. Az iskolai fordulót feladatokkal támogattuk, a II. fordulót a megyei Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok) segítségével kijelölt helyeken online bonyolítottuk le. A kétnapos döntőt pedig Budapesten, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban (az OPKM-ben).

2. A támogatás segítségével megvalósult szakmai tevékenységek időrendi sorrendben:

1. A versenyszabályzat, versenykiírás, nevezési felület elkészítése, publikálása a korábban bevált kommunikációs csatornákon. 2. A verseny honlapjának aktualizálása, folyamatos frissítése. 3. A megyei POK versenyszervezők tájékoztatása a verseny lebonyolításával kapcsolatban, valamint a verseny megjelentetése a POK Tehetségkapu honlapján is. 4. Az (I.) iskolai forduló ajánlott feladatlapjainak kidolgozása és publikálása mindkét korcsoport számára. 5. A verseny lebonyolításához szükséges beszerzések megbeszélése a kollégákkal, majd folyamatos elindításuk, lebonyolításuk. 6. Az országos írásbeli (II.) forduló feladatlapjainak kidolgozása, kipróbálása, tesztelése. 7. Az országos online forduló helyszíneinek kijelölése a POK-ok segítségével, a verseny megszervezése és lebonyolítása, majd az eredmények publikálása. 8. A budapesti döntő alapelveinek, megvalósítási módszerének kidolgozása a versenybizottsággal a korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével is. 9. A döntővel kapcsolatos beszerzések (szállás, étkezések, jutalmak) intézése. 10. A döntő feladatlapjainak kidolgozása, kipróbálása, tesztelése. 11. A döntő megszervezése, a döntőbe jutott diákok felkészítő tanárai számára az információk megküldése. 12. A döntő megszervezése, a zsűri felkészítése, a döntő lebonyolítása. 13. Szabadidős szakmai programok és ünnepélyes eredményhirdetés, díjkiosztó megszervezése, lebonyolítása.  14. A verseny szakmai értékelése a versenybizottság által. 15. A szakmai beszámoló elkészítése.

3. A válogató versenyek legfontosabb eredményei, szakmai tapasztalatai:

A 2022/2023. tanévben 18 vármegyében és Budapesten 41 település 74 iskolája vett részt a versenyünkön, 26 általános iskola, 48 középiskola (gimnázium és szakképző intézmény). A felkészítő tanárok a versenyen résztvevők között összesen 70 fő hátrányos helyzetűként nyilvántartott vagy sajátos nevelésű igényű diákot jeleztek. Az országos írásbeli fordulóra a 315 fő iskolai (válogató) versenyen résztvevő diákból 154 fő nevezését kaptuk meg. Budapest (35 fő) mellett 18 vármegyéből adtak le nevezést, a legtöbben Veszprém (4 iskolából 14 fő) és Vas (6 iskolából 12 fő) vármegyékből. A döntőbe 20 iskolából jutottak be (összesen 24 fő a 2 kategóriából) a versenyzők. Ebben a tanévben is voltak szakképzésből nevező diákok, közülük az első hármat idén is díjaztuk. Már öt éve hirdetünk „szakképzős rangsort”, melyhez díjak is járnak. Azt tapasztaljuk, hogy ez egyértelműen segíti a szakképzésből érkezők tehetséggondozását. A válogató versenyeket (I. forduló) szakmailag támogattuk publikált feladatlapokkal is.

4. Az országos döntő legfontosabb eredményei, szakmai tapasztalatai:

A döntő Budapesten került megrendezésre az OPKM olvasótermében. A korábbi évek tapasztalatait is felhasználtuk, a döntő lebonyolítása így sikeres lett. A könyvtárhasználati tudás nem feltétlenül eszközfüggő, az információval történő munka logikája, alapelvei a digitális térben is ugyanazok, ez bizonyosodott be ebben az évben is a versenyünkön. A könyvtárostanár munkája az egész életen át tartó tanulást, a jövő feladataira történő felkészítést támogatja. Ezt a tapasztalatunkat az idei döntő is megerősítette. A feladatsor összeállításakor kifejezetten az a cél, hogy a tanulók információs műveltségüket és forráshasználati képességeiket is bemutassák. A felkészítésnek hangsúlyozottan ki kell terjednie az elektronikus forrásokra, katalógusokra, adatbázisokra. A Bod-verseny döntőjének alapja, hogy a diák információs feladatokat old meg, a zsűri pedig látja és értékeli, hogy a versenyző ezt milyen módon végzi el. Az idei döntőn is egy – a verseny témájával (Budapest 150 éve) összefüggő – projektfeladatot kellett a tanulóknak megoldaniuk. A döntősöknek 60 percük volt a feladatsor megoldására, miközben a zsűri tagjai előre megadott szempontokra ügyelve figyelték a munkát, egy létrehozott dokumentumba jegyzetelték/értékelték a tanulók munkáját. Mindezek után minden versenyző 10 perc alatt szóban is beszámolt az elvégzett feladatairól a zsűri előtt. Ez a beszámoló is része volt a zsűri értékelésének, tehát két „elem” összegzése hozta ki a végeredményt. Versenyünk, és ennek megfelelően a döntőnk módszereivel, tartalmával idén is törekedtünk a „modern könyvtárkép” fejlesztésére és a könyvtárpedagógia megújítására. A döntőre először felmerülő téma változott a második fordulón tapasztaltak alapján: több tanuló is nem megfelelő forrásokból dolgozott. A versenybizottság úgy döntött, hogy a fókuszt a forráskiválasztásra helyezi, hogy felhívja a figyelmet a források fontosságára. A döntőbe került versenyzők mindannyian kiemelkedő jártasságot mutattak a verseny írásbeli és szóbeli szakaszában is.

6. Az országos döntő feladatainak ismertetése:

Az I. kategória versenyzőinek össze kellett állítaniuk egy ismertető dokumentumot a nemrég új épületbe költözött Néprajzi Múzeumról. A II. kategória versenyzőinek pedig az egyik népszerű budapesti látványosságról, a Magyar Zene Házáról kellett létrehozni egy részletes, pontos leírásokat tartalmazó ismertetőt. A versenyzők a feladataikat készíthették elektronikusan a számítógép offline irodai programjait alkalmazva (PowerPointban pl. SmartArt-ábra beszúrásával), vagy papíron írószerekkel, vagy akár vegyesen is. Ha teljesen elektronikusan dolgoztak, akkor az írásbelit követő szóbeli „védés” során volt alkalmuk kivetíteni a zsűri előtt. Az indoklások akkor voltak hitelesek és megalapozottak, ha forrásokra támaszkodtak, és ezek „szakszerűen” jelentek meg. Az elvégzett feladat bemutatása, „megvédése” közben a következő kérdésekre mindenképpen ki kellett térni: Milyen forrásokat használt?  Miért ezeket a forrásokat választotta? Volt-e a forrásokkal kapcsolatban negatív észrevétele?

7. Az országos döntő díjai:

LIBRI könyvajándék kártya 20.000,-, 25.000,- és 30.000,- Ft értékben, elért eredmény szerint, 3., 2., 1. helyezett diák és felkészítő tanár számára;
Szerb Antal: Budapesti Kalauz Marslakók számára c. könyvajándék minden döntőbe jutott versenyző számára;
Promóciós mobiltelefon-töltő Bod-verseny és NTP logóval ellátva, minden döntőbe jutott versenyző számára. Oklevelek az első 3 helyezettnek és tanáraiknak, valamint emléklap a többi döntőbe jutott diáknak és felkészítő tanárnak.

8. A verseny hozzájárulása a versenyzők tehetséggondozásához:

A tehetséggondozó versenyünk változatlanul alkalmas a könyvtárhasználati, információkeresési kompetenciákban tehetséges tanulók felkutatására, beazonosítására, támogatására, érdeklődésük felkeltésére. Ez az idei versenyen is így történt. Az iskolai könyvtárak köztudottan vonzzák a tehetségeket; kutatások is igazolják tehetségfejlesztő szerepüket. Mivel a verseny már hosszú ideje évről évre megrendezésre kerül, így egyértelműen alkalmas a folyamatos tehetséggondozó attitűd fenntartására, valamint a tehetségek kiválasztásának, felismerésének permanenciájára is. A verseny általános célja a komplex, tantárgyközi kompetenciafejlesztés, ezzel együtt ebben a témában a tehetséggondozás, ami nem kötődik kizárólagosan egy kiemelt tantárgyhoz. Mindezek miatt olyan tanulók tehetsége is előtérbe kerülhet, akik nem valamelyik tantárgy tananyagának elsajátításában kiemelkedőek, hanem információs műveltségüket, digitális kompetenciájukat komplex problémamegoldásokra is tudják használni. Emellett kiemelkedőek az internet biztonságos használatában, a megbízható források elérésében. Természetesen tisztában vannak a könyvtárak működésének alapvetéseivel, a digitalizáció vonatkozásában is. A felkészítő tanárok általában 1-30 tanulóval kezdik el a felkészítést, de gyakran iskolaszintű tehetségkiválasztást, iskolai versenyt is szerveznek. A verseny a tehetséges diákok számára lehetőséget nyújt kiemelkedő teljesítményük bemutatására, azok elismerése pedig tovább ösztönzi őket tudásuk, ismereteik elmélyítésére. A döntő évekkel ezelőtt létrehozott – idén is továbbfejlesztett – módszerei fejlesztik a diákok metakognitív képességeit is. A könyvtárhasználat hagyományos formái változásait szem előtt tartva készültek el a feladatsorok, melyben megjelentek például a különböző online elérhető, ingyenes játékkészítő programok is. A módszertani útmutatóban felhívtuk a figyelmet a változatos felhasználási módokra, illetve már arra is, hogy a versenyre való felkészítés során mire érdemes odafigyelni.