OPKM

Mi köze a 19. századi szertáralapítónak a koronavírushoz?

Az utóbbi hetekben Jermy Gusztáv természettudós és tanár neve országosan ismertté vált, méghozzá annak köszönhetően, hogy ő alapította a kisújszállási református gimnázium természettudományos gyűjteményét, még az 1800-as évek közepén. Ez az iskola ma a Móricz Zsigmond Gimnázium nevet viseli (teljes neve: Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda), ebben az intézményben tanult Karikó Katalin, aki részt vett a koronavírus elleni oltás sikeres fejlesztésében. Az, hogy Jermy Gusztáv neve felmerülhetett Karikó Katalin sikerével kapcsolatban, annak köszönhető, hogy az iskola mai napig megőrizte az egykori szertáralapító emlékét. A gimnáziumban működő szertármúzeum és az iskolai bioszféra szakkör is Jermy Gusztáv nevét kapta. 1969-ben pedig egy Jermy Gusztáv nevét viselő természettudományos díjat is alapítottak, amelyet elsőként Karikó Katalin kapott meg. De vajon ki volt Jermy Gusztáv, akinek tanári pályája Kisújszálláson indult, de életét a texasi San Antonióban fejezte be, mint ismert természettudós?

1. kép: Az iglói evangélikus főgimnázium VIII. osztályos növendékei 1875-ben. Jermy Gusztáv a kép középpontjában ülő igazgató mellett látható, keresztbe tett lábbal. Forrás: A szertáralapító Jermy Gusztáv (https://moricz.arrabonus.hu/jermy/?page_id=158)

Jermy Gusztáv tanulóévei és háttere

Jermy Gusztáv a Tátra lábánál, Késmárkon született, 1833. augusztus 30-án. A zömében evangélikus cipszerek lakta város a hazai természettudósok egyik „keltetője” volt, ahonnan számos kiváló orvos, botanikus és zoológus származott. Nem véletlen, hogy Késmárkról több olyan kiválóság indult el a pályáján, akik később nagy hatással voltak a hazai természettudományok fejlődésére. A késmárki evangélikus líceumban már a 18. században is nagy súlyt fektettek a természettudományos oktatásra, számos elismert természettudós tanult és tanított az iskolában. Itt tanult a korszak egyik legjelentősebb magyar botanikusa, az eperjesi evangélikus líceum igazgatója Hazslinszky Frigyes is (1818–1896), aki jelentős hatással volt a nála 15 évvel fiatalabb rokonára, Jermy Gusztávra.

2. kép: Jermy Gusztáv családi kapcsolatai Hazslinszky Frigyessel, a család botanikus tagjainak kiemelésével. házastárs: ꞊ gyerek: ǀ testvér: — Forrás: Takács Attila: 200 éve született Hazslinszky Frigyes Ágost. Kitaibelia 23, 2018.

Jermy szülővárosában, sőt a családjában is voltak természettudósok, így nem meglepő, hogy már fiatalon foglakozott növénytannal, állattannal és geológiával is. Iskoláiról keveset tudunk. Lánya, Róza szerint a középiskolát Késmárkon végezte el, feltehetően az evangélikus líceum tanulójaként, amelynek természetrajzi szertárát később ajándékba adott herbáriumi lapokkal gyarapította. Jermy más források szerint Eperjesen és Miskolcon is tanult.
Figyelme már a késmárki és eperjesi tanulmányai idején a természettudományok felé fordulhatott, így a középiskola befejezése után Bécsbe ment, ahol 1852 és 1854 között mennyiségtant és természettudományokat tanult az egyetemen. Bécs ebben az időben a birodalmi oktatás kimagasló központja volt, pezsgő természettudományos élettel. Érthető tehát, hogy Jermy Gusztáv, mint sok magyarországi kortársa, a bécsi egyetemet választotta és nem a pestit, ahol a természettudományos oktatás még a későbbi jelentős fejlődése előtt állt.

3. kép: Késmárki régi és új Lyceum. Képeslap a 20. század elejéről. Forrás: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) képeslap gyűjteménye

Jermy Gusztáv, a szertáralapító

Egyetemi tanulmányai után két évig a Sáros vármegyei Budaméren dolgozott nevelőként, majd 1856-tól a kisújszállási református iskolába került, ahol természetrajzot és mennyiségtant tanított. Nem tudjuk, hogy a Tátra árnyékában felnőtt Jermy Gusztáv miért egy alföldi iskolában helyezkedett el, de már azelőtt, hogy Kisújszállásra került volna, ismerte a környéket, amiről az 1854-ben Tápiószelén gyűjtött növényei is árulkodnak.
A kisújszállási református gimnáziumnak ugyan jelentős múltja volt, hiszen 1717 körül alapították, de 1853-ig csupán három osztállyal és három tanárral működött. Nem sokkal Jermy Gusztáv érkezése előtt 1854-ben indult el a negyedik osztály, és csak 1862-től volt hatodik osztálya is a gimnáziumnak. Jermy Gusztáv olyan iskolába került, ahol nagy szükség volt egy az intézmény fejlesztését segítő fiatal, képzett tanárra. Korábbi tanulmányai idején Késmárkon vagy Eperjesen már kiváló iskolai szemléltető gyűjteményeket ismerhetett meg, ez is ösztönözhette Jermy-t, hogy iskolai szertárt hozzon létre.
Jermy Gusztáv már mielőtt Kisújszállásra került is gyűjtött növényeket, így könnyen megtehette, hogy gyűjteményének bizonyos részét felajánlja az iskola számára. Szász Károly, aki a két világháború között a gimnázium természetrajzi szertárának őre volt, 1937-ben azt írta, hogy Jermy „sok száz példányt juttatott gimnáziumunk szertárának is, megvetvén alapját a későbbi gyűjtések és fejlesztés által ma mintegy 1200 fajt kitevő, 6000 darabból álló gimnáziumi Herbáriumnak”.
Tóth Albert, aki a gimnázium tanáraként jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az iskola megőrizze Jermy Gusztáv emlékét, a 2000-es években tette nyilvánossá a természetrajzi szertár történetét és Jermy Gusztáv rövid életrajzát. Ő összesen 52 olyan herbáriumi lapot talált, amelyet Jermy Gusztáv saját maga gyűjtött. Nemcsak a környékbeli gyűjtéseit helyezte el az iskolai szertárban, hanem a Tátrából, a Kárpátokból, az Alpokból és Olaszországból származó herbáriumi lapjait is.
Jermy ebben az időszakban más intézmények szertárát is fejlesztette. Felismerte, hogy számos környékbeli iskola még nem rendelkezik jelentősebb természettudományos szemléltető gyűjteménnyel, ezért a kecskeméti református főgimnáziumnak az 1857/58-as tanévben 100 herbáriumi lapot és 200 rovart adományozott, 1863-ban pedig az újonnan létrehozott békési reálgimnázium szertáralapításában segédkezett.
A tanári munka mellett aktívan kutatta a környék flóráját is. Bár az eredményeit nem publikálta, Hazslinszky Frigyes összefoglaló munkáiban szerepelnek a legérdekesebb zuzmó, gomba és virágos növény adatai. A botanikus közösség ismerte munkásságát, hiszen számos szaktársával cserélt herbáriumi lapokat. Hazslinszky Frigyes ajánlásával a bécsi központú Császári és Királyi Állattani-Botanikai Társaság (Kaiserlich-königliche zoologisch-botanische Gesellschaft) is felvette tagjai közé. Ennek az egyesületnek azután is tagja maradt, miután kivándorolt Amerikába.
Még 1859-ben történt Jermy-vel, hogy meglátogatta őt Kisújszálláson Alois Pokorny (1826–1886) híres bécsi tanár és botanikus, akinek A növényország természetrajza című tankönyve pár évvel korábban jelent meg magyarul. Pokorny a pünkösdi szünetet arra használta fel, hogy a magyar Alföldön gyűjtsön növényeket. Mivel ő maga nem rendelkezett helyismerettel, megkérte Jermy-t, hogy legyen a segítségére gyűjtőútja során. A bécsi botanikus a közös munka végén pedig arra kérte, hogy állítsa össze a terület flóralistáját. Ebben az időben még csak kevés flórakutató dolgozott az Alföldön, így alig tudtak valamit ennek a különleges tájnak a növényzetéről. Jermy ugyan megígérte, hogy elvégzi a munkát, de ha el is készült a flóralista, nem jelent meg nyomtatásban.
Jermy Gusztáv hét évet töltött a kisújszállási gimnáziumban, amikor 1863. augusztus 16-án elhagyta az Alföldet, és hazatért a Szepességbe, hogy ott is egy jelentős átalakulás előtt álló iskola munkájába kapcsolódjon be.

Jermy Gusztáv, az iglói Napóleon

Iglón 1862-ben határozták el, hogy az alreál tanodával együttműködő hatosztályos algimnáziumot kibővítik, és nyolcosztályos főgimnáziummá alakítják át. Ennek a folyamatnak az elején kapcsolódott be Jermy Gusztáv a munkába, melynek eredményeként az intézmény az 1864/65-ös tanévben már nyolc osztályt indított. Jermy kezdetben „természettudományt” és „mathesist”, később pedig vegytant is tanított. Emellett osztályfőnök volt, és rábízták az iskolai múzeum felügyeletét is.
Amint az iskolába került, azonnal a természetrajzi szertár fejlesztésébe kezdett, és már 1864-ben a gimnáziumnak ajándékozott egy 1000 fajból álló növénygyűjteményt, valamint egy 500 darabos rovargyűjteményt is. Iglón is őt tekintették a természetrajzi szertár „első rendezőjének”.

4. kép: Az iglói evangélikus főgimnázium 1867-ben készült épülete. Képeslap 1899-ből. Forrás: OPKM képeslap gyűjteménye

Ahogy Kisújszálláson, úgy Iglón is hosszú távú hatása volt a szertár fejlesztésének. Az iglói főgimnáziumban később is jeles természettudósok tanítottak és tanultak. Szalóki (Róth) Róbert (1873–1927), kiváló botanikus az iskola szertárát is felügyelte, az ő iglói tanítványa volt Andrasovszky József (1889–1943), aki a magyar flórakutatók közül először gyűjtött növényeket Albániában.
Jermy a gyűjteményfejlesztői munkája mellett kiváló tanár is volt, „tanítási módszere közvetlen és barátságos volt, sokszor kirándult tanítványaival, és a szabad természet ölén ismertette meg velük a botanika szépséges tudományát”. Amellett, hogy a tanórák egy részét a természetben tartotta, nagyobb tanulmányi kirándulásokat is vezetett. 1876-ban például a Tátra hegységbe kirándult a hetedik és nyolcadik osztályos tanulókkal. Az órákon növényeket is határoztak a tanulók, ehhez Hazslinszky Frigyes Éjszaki Magyarhon viránya című munkáját használták.
Bár Jermy Gusztávnak elsősorban botanikai munkássága ismert, emellett állattannal és geológiával is komolyan foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottsága állattani kutatások céljából küldte ki őt a Kárpátokba 1874-ben. A Magyar Földtani Társulat 1872-ben Iglón tartott vándorgyűlésén pedig Szepes vármegye geológiai viszonyait ismertette. Hantken Miksa (1821–1893), a Magyar Állami Földtani Intézet első igazgatója Jermy kőzet- és kövületgyűjteményét is méltatta.
A kiegyezés után Magyarországon számos különböző tudományos és lokálpatrióta társaságot alapítottak, amelyek fontos szerepet játszottak a magyar tudományos és kulturális életben. Jermy Gusztáv a tanítás mellett néhány felvidéki egyesület munkájába is bekapcsolódott, tagja volt a Felsőmagyarországi Múzeum-Egyletnek és a Magyarországi Kárpát Egyesületnek is.
Jermy tehát Igló elismert, tekintélyes polgára volt, aki iskolájában „egy időben népszerűség tekintetében elvitatta az elsőséget a többi tanárok előtt”. Feljegyzések szerint a városban „Napóleonnak hívták franczia szakálla miatt”, amellyel harmadik Napóleonra hasonlított. Feleségétől, Gál Rózától egy lánya és két fia született.
Minden adott volt ahhoz, hogy Jermy Gusztáv Igló város megbecsült polgáraként fejezze be pályafutását. Ekkor azonban életében fordulat következett be. Jermy Gusztáv unokaöccse Jermy Sándor így írta meg a történetet Győrffy Istvánnak (1880–1959), a kiváló mohásznak 1926-ban: „Guszti bácsi nyelvórákat adott Róza egyik vénleány barátnőjének, és ebből keletkezett eme regényes válás”. Jermy elvált feleségétől, és Gotthard Albert bányapolgársági pénztáros nővérét, özvegy Kobeltnét vette el, aki jelentős vagyonnal rendelkezett.
Jermy ezek után nem maradt Iglón, 1880. február 15-én önként lemondott tanári állásáról, és elhagyta a várost. Abaúj vármegyében Gagybátorban vett birtokot. Az új élete azonban nem az elképzelései szerint alakult, a kudarc társadalmi következményeivel azonban már nem akart szembenézni, ezért 1883. október 3-án elhagyta az országot, és kivándorolt Amerikába.

Jermy Gusztáv, az amerikai múzeumalapító

Jermy Gusztáv Amerikába érkezve San Antonio városában telepedett le, ahol jelentős számú magyar emigráns közösség lakott. Itt élt utolsó éveiben a budaméri Újházy László (1795–1870) is, aki a szabadságharc végnapjaiban Komárom kormánybiztosa volt, később pedig ő alapította New Buda városát az amerikai magyar emigráció számára. Jermy fiatal éveiben Budaméren nevelősködött, aminek talán szerepe lehetett abban is, hogy San Antonióban telepedett le.
Jermy Gusztáv, miután Amerikába érkezett, otthoni kapcsolatait teljesen megszakította, Iglón maradt lányával sem érintkezett. Bár régi életét teljesen hátrahagyta, természettudományos gyűjteményeiről nem tudott lemondani, ásvány- és növénygyűjteményét is magával vitte Amerikába, ahova vele tartott két fia, Gyula és Frigyes is.
San Antonióban is folytatta természettudományos tevékenységét, miközben geológusként dolgozott, állatokat és növényeket is gyűjtött Texasban. Különösen Gillespie megye (Gillespie County) területén kutatott, az itt gyűjtött herbáriuma szinte a teljes flórát tartalmazta.
Jermy Gusztáv, aki Magyarországon számos iskolai szertár létrehozásában segédkezett, Amerikában sem tagadta meg önmagát, és már 1885-ben természettudományos múzeum alapítását kezdeményezte a városban. San Antonio első múzeuma a San Pedro Springs Parkban működött. A múzeum alapját Jermy Gusztáv saját gyűjteménye adta, ennek megfelelően az intézmény igazgatásával is Jermy-t bízta meg a város. A kiállított tárgyakon kívül az épület melletti kertben Texas államban élő állatokat mutattak be.

5. kép: San Antonio látképe 1891-ből. Forrás: San Antonio Light 1891.

Kellő támogatás hiányában a múzeum nem sokáig működött Jermy eredeti elgondolása szerint, 1894 után inkább mint állatkert üzemelt az intézmény. Jermy anyagi gondok miatt herbáriumát is eladta, amely így a Missouri Botanical Gardenbe került, amely ma az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebb herbáriumával rendelkezik. Jermy herbáriuma összesen 4789 edényes növényt és 1659 kriptogámot (zuzmó, moha, gomba) tartalmazott, amikor St. Louisba került. A gyűjtemény magában foglalta a Magyarországról vitt, és az időközben Texasban gyűjtött növényeit is. Emellett New Yorkba is eljutottak növényei, amelyeket ma a New York Botanical Garden őriz.
Bár Jermy Gusztávnak Amerikában sem jelentek meg jelentősebb természettudományos cikkei, gyűjteményei és megfigyelései révén a tudományos körökben így is ismerté vált. Róla neveztek el egy 1930-ban leírt új pillangós növényfajt, a Casparia jermyana-t. A botanikusokon kívül pedig a zoológusok, madarászok is őrzik Jermy Gusztáv emlékét, aki 1908. július 12-én halt meg San Antonio városában.
Jermy Gusztáv emléke, elsősorban a kisújszállási gimnáziumnak köszönhetően, itthon sem merült teljesen feledésbe. Tevékenysége, amely elsősorban a természettudományos oktatás fejlesztését szolgálta sem maradt eredménytelen, mint azt Karikó Katalin esete is példázza.

A szöveget írta: Pifkó Dániel

A legfontosabb felhasznált irodalom:

Allen, Paula: The fate of ancient human remains found near San Pedro Springs lost to time. https://www.expressnews.com/life/life_columnists/paula_allen/article/The-fate-of-ancient-human-remains-found-near-San-11717823.php
Jermy Sándor levele Győrffy Istvánnak Igló, 1926. április 8. A Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti gyűjteménye.
Kálniczky Géza: Régi iglói diákélet. Szepesi Lapok Nyomdavállalat, Igló.
Pokorny, Alois: Vierter Bericht der Commission zur Erforschung der Torfmoore Oesterreichs. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 9.1859: 81–92.
Szász Károly: Kisújszállás növényvilága. In: A kisújszállási református Horthy-Gimnázium értesítője az 1937–38. iskolai évről, Kisújszállás, 1938.
Tóth Albert: A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum. In: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57.2001: 279–286.
Tóth Albert: Ékszerdoboz a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum. In: A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2.2007: 182–189.