OPKM

A svéd és a magyar nép közti kulturális kapcsolatról ír Harrach Ágnes svéd nyelvtanár a Sverigekontakt 2021. évi 1. számában megjelent, A svéd szlöjd misztikus útja Magyarországra című cikkében. Ágnes egyrészt személyes érdeklődése, másrészt élményei hatására kezdte el tanulmányozni, hogyan jelent meg hazánkban a Svédországban ismert és népszerű, a mesterségek alapjait magába foglaló ún. „szlöjdokatás”. Kutatása során eljutott hozzánk is, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumba (OPKM), ahol gazdag forrásanyag és segítőkész, tájékozott muzeológusok, könyvtárosok segítették a munkáját.
A svéd szlöjd mozgalom a 19. század végén abból a felismerésből indult ki, hogy a gyors iparosodás és városiasodás következtében az emberek egyre gyakrabban vásárolták meg azokat a háztartási eszközöket, ruhákat, melyeket korábban még maguk készítettek el.
Az ősi tudás megőrzése érdekében Otto Salomon (1849-1907) svéd pedagógus – nagybátyja, August Abrahamsson (1817-1898) anyagi támogatásával – 1872-ben szlöjdiskolát alapított a nääs-i birtokon, Göteborg közelében. A régi fa- és textilművesség fortélyait tanították itt, először gyerekeknek, majd később a népiskolai tanároknak is. Az 1870-es években a hazai oktatáspolitika irányítói közül is egyre többen tanulmányozták a külföldi módszereket, köztük a svéd nääs-i projektet is.
Elsőként Guttenberg Pál (1859-1936) tanár érkezett ide, hogy elsajátítsa a módszert, őt később még aztán tizenöt további pedagógus követte. Előadásokkal, könyvekkel, munkafüzetekkel, módszertani útmutatókkal segítették és népszerűsítették a kézművesség oktatását, akárcsak Svédországban. Hatásukra a szlöjd (kézművesség) tantárgyként bekerült a tantervbe, és 1905-1950 között már Magyarországon is tanították. Az 1930-as években például a harmadik osztályban a selyemhernyók számára építettek kis házakat, az ötödik osztályban pedig zoknit stoppolni tanultak a lányok.
Az 1950-es években azonban a szocialista oktatáspolitika hiányolta a tantervből a szocialista emberszemléletet és a modern ipar lehetőségeit, ezért új alapokra helyezte a tantárgy oktatását, a szlöjd fogalma évekre eltűnt az oktatásból, aztán szemlélete, hagyományai 1958-1962 közt újra megjelentek, de ekkor már politechnika néven.

Agnes Morandini-Harrach: Svenska slöjdens mystiska väg till Ungern, Sverigekontakt 2021.No.1. 17-19.p. cikke nyomán az összefoglalót írta: Pallos Zsuzsanna könyvtáros (OPKM)