MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MÚZEUMKERT
MÁJUS 16-17
„Kedély-, értelem- és testierő-képzés”
– Szlöjd, gyakorlati foglalkozás, (poli)technika –
A szlöjd, vagyis a nevelő kézimunka új tantárgyként az 1870-es években jelent meg a svéd és finn iskolákban. (A svéd slöjd szó eredetileg az otthoni kézi munkát jelentette.) Hazánkba, mint követendő jó példa, a 20. század elején érkezett meg, a Kézimunkára Nevelő Országos Egyesületnek köszönhetően.
Felismerték, hogy a kétkezi munka játékossága életet, mozgást visz az iskolába, ugyanakkor a gyakorlati foglalkozások erősítik az izomzatot, szórakoztatják a lelket, és csiszolják az értelmet.
A kézügyességet agyag, papír, fa és fém munkákkal fejlesztették, amelyek nem csak öncélú manuális gyakorlatok voltak, hanem az egyes tantárgyakhoz kapcsolták a színes témaválasztékot: a szélforgótól a csattintóig.
Az 1950-es évektől tovább élt a kétkezi munka gyakorlása a politechnika oktatásban, ám az többnyire a nagyüzemi ipari termelésre készítette fel a tanulókat. A mai technika és életvitel oktatás a világ tapasztalati megismerésére és a gyakorlati tudásra helyezi a hangsúlyt.
A Pedagógiai Múzeum a kézügyesítés történeti formáit elevenítette meg múzeumkerti foglalkozásain, ahol a majálisra látogatók kipróbálhatták egy hajdani gyermekkerti nevelőnő hajtogatási mintáit és készíthettek papírból diáksapkát, repülőgépet, vitorlás csónakot, kétkéményes gőzhajót, csákót, pénztárcát, árnyképet, színkeverő korongot, fából pörgettyűt és virágkarót, fémből pedig sípot. Az idősebb generáció nagy élvezettel idézte fel technikaórai élményeit, és többen emlékeik alapján egyedi tárgyak elkészítésére is vállalkoztak. A türelmet igénylő papírfűzés is tetszést aratott, amit a történeti mintalapok használatának is köszönhettünk. A diáksapkát hajtogatók megismerkedhettek a régi iskolai sapkajelvényekkel is. A gyerekek között nagyon népszerűek voltak a famunkák, kíváncsiságukat lenyűgözte a régi szerszámokkal berendezett műhelysarok, ahol satupadon dolgozhattak.
A huszadik, jubileumi Múzeumok Majálisa pályázatot hirdetett, amelyben a rendezvény legötletesebb, újító szándékú múzeumi megjelenést kívánta díjazni. Ezt a díjat a múzeumunk nyerte el a hattagú szakmai zsűri ítélete alapján
Koncepció és látványterv: Bogdán Melinda, Munkácsy Gyula
Digitális munkák és kivitelezés: Kárpáti Eszter
Múzeumpedagógiai foglalkozások: Bogdán Melinda, Kárpáti Eszter, Munkácsy Gyula, Reményi Ildikó
Szakmai tanácsadás: Karsai Zsuzsanna és Nedobáné Fendrik Éva
Köszönetet mondunk a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium és a Madách Imre Gimnázium tanulóinak
|