Hírek


INTERJÚ 2022.07.08.

Peternainé Juhász Zsuzsával, a Debreceni Ady Endre Gimnázium könyvtárostanárával,
aki a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2021/2022. tanévében országosan a legjobb eredményt érte el nevezett tanítványaival

Peternainé Juhász Zsuzsával, a Debreceni Ady Endre Gimnázium könyvtárostanárával,
aki a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2021/2022. tanévében országosan a legjobb eredményt érte el nevezett tanítványaival

Az interjút készítette:
Tolnai József hivatali főtanácsos, a Bod verseny országos szervezője

József: Először arra kérdeznénk rá, kedves Zsuzsa, hogy mióta készít fel versenyzőket a könyvtárhasználati versenyünkre, van-e ezzel kapcsolatban bármilyen statisztikája esetleg (pl. versenyzők, döntősök, díjazottak száma, neme, rangsora, korosztálya)?

Zsuzsa: A 2012/2013. tanévben kezdtem el a versenyfelkészítést. Az elmúlt 10 alkalommal az iskolai fordulóban összesen 49 diák vett részt az I. és a II. kategóriában, 32 lány és 17 fiú. A döntőbe 16 diák, 11 lány és 5 fiú jutott be.

Az I. és II. kategória döntősei és helyezéseik:

tanév kategória helyezés versenyző neme
2012/2013. I. 3. lány
2013/2014. I.
II.
2.
1.
lány
lány
2014/2015. II. 4. lány
2015/2016. I.
II.
8-9.
5.
lány
lány
2016/2017. I. 1. fiú
2017/2018. I.
II.
1.
4.
lány
fiú
2018/2019. II.
II.
1.
6.
fiú
lány
2020/2021. I.
II.
9.
2.
lány
fiú
2021/2022. I.
I.
II.
1.
2.
3.
lány
lány
fiú

Az I. kategóriában összesen három 1., két 2., egy 3., egy 8-9. és egy 9., a II. kategóriában két 1., egy 2., egy 3., két 4., egy 5. és egy 6. helyezés született.

Az idei versenyünk legsikeresebb felkészítő tanára szerint mik a legfontosabb felkészítő tanári teendők ahhoz, hogy a versenyző döntőbe jusson, aztán pedig ott is nagyon jó eredményeket érjen el, akár az I. helyezést, mint ahogy ez Zsuzsának sikerült többször is?

Szeretni kell ezt a versenyt, és lehetőségnek, kihívásnak tekinteni, kedvet ébreszteni ahhoz, hogy a gyermek részt akarjon benne venni. Ami szívügy, nem lesz már plusz órákat jelentő munka. Nem a lexikális tudás mélyítésére kell koncentrálni, hanem arra, hogy tudjon a diák önállóan gondolkodni, problémát megoldani az éppen aktuális témakörben. Az értő olvasás, a jó szövegértési technika elsajátítása, avagy fejlesztése is fontos feladat, ahogy a szakmai adatbázisok, online és hagyományos források használatára való oktatás is, legyen szó Radnóti Miklósról, Rómer Flórisról, Bartók Béláról, Arany Jánosról, Dániáról, demokráciáról, a vízről, a világűrről vagy éppen a sakkról. Nem az adott év témáját kell betanulni, hanem megismerkedni mindazokkal a lehetséges forrásokkal, amelyekből tájékozódhat a diák, s amelyek segíthetik a versenyfeladat megoldásában.
A könyvtárba rendszeresen járó vagy a kollégák által javasolt – nem feltétlenül a legjobb eredményű, de okos, értelmes, olykor visszahúzódó – diákok is kapcsolódtak már be a versenyfelkészítésbe, sőt magyartanárként is meg szoktam szólítani azokat, akiknek úgy gondolom, hasznos lehet mindaz, amiről szó esik a tehetséggondozó foglalkozásokon.
A tanulókat leginkább azon a pár könyvtárhasználati órán lehet megszólítani, amelyek a Digitális kultúra tantárgyon belül – a helyi tantervünk alapján 7., 8. és a nyelvi előkészítős 9. évfolyamon – vannak csoportbontásban. Érdekes, életszagú, a bodos feladatokból már jól ismert, gyakorlat-orientált feladatokat érdemes adni, amelyeket a csoportjaim vagy tanteremben vagy könyvtári térben oldanak meg. Igyekszem őket minden évben elvinni más típusú könyvtárba, pl. közkönyvtárba is. Az érdeklődő tanulók, akik vállalják a versenyben való részvételt, versenyfelkészítő foglalkozásra járnak októbertől januárig, az iskolai fordulóig. A délutáni foglalkozásokon folytatódik a már kötetlenebb, beszélgetős, a könyvtárban történő eligazodást, a szakszerű forráskeresést, kiválasztást, az etikus forráshasználatot gyakorló közös felkészülés. Az online írásbeli és szóbeli miatt az utóbbi két évben a Google Meet-en is tartottunk a hallgatóimmal felkészítő foglalkozásokat, sőt a tavalyi tanévben a teljes versenyfelkészítés így zajlott a digitális oktatás miatt.
A döntőbe jutó diákokkal még személyre szabottabban lehet készülni, figyelve arra, mik a gyengeségeik, erősségeik. Ha több diák is döntős, egymásnak is készíthetnek versenyfeladatokat. Nekem bevált ez a módszer, s bár sok időt igényel, élvezik, hogy egymás bírálói, „kistanárai” lehetnek. A kortársaktól való tanulás lehetőségét ki kell használni, hiszen miközben készül a feladat és a megoldó kulcs, sokféle forrást, katalógust, online oldalt, adatbázist kell átnézni, ismerni.

A sikeres részvételhez természetesen szükség van arra is, hogy az adott oktatási intézményből minél több diákot érdekelje a Bod verseny. Ahhoz, hogy sok résztvevő legyen, mit kell tennie az iskolának és a tanároknak, vagy esetleg a szervezőknek is?

A NAT 2020-ban már sajnos nem szerepel a gimnáziumi oktatásban a könyvtárhasználat. Az iskola abban segíthet, hogy lehetőséget ad a helyi tantervben, pl. a Digitális kultúra tantárgyon belül arra, hogy szakórákat tartsunk, hiszen így lehet kapcsolatba kerülni tanórai keretek között minél több diákkal. A kollégák, pl. az informatikatanárok, osztályfőnökök is népszerűsíthetik a versenyt, javasolhatnak diákokat. A legtöbb feladat mégis a könyvtárostanárra hárul.
Nagy segítséget jelent nemcsak a szakórákra való készülésben, hanem a tantárgyköziség erősítésében is az a kézikönyv, amelyet a Könyvtárostanárok Egyesülete adott ki 2021-ben Információzz! De miért? címmel, s amelynek olyan elismert kollégák a szerzői, mint Dömsödy Andrea, Hidvégi Krisztina, Tóth Viktória és Cs. Bogyó Katalin. Minden könyvtárban ott a helye ennek a kötetnek! Ha majd kereskedelmi forgalomba kerül a javított kiadás, érdemes lesz beszerezni és használni tanárnak – nem csak könyvtárostanárnak – és diáknak egyaránt. Ha tanítványaink azt tapasztalják, hogy tanáraik azonos elvek mentén várják el beadandó dolgozataikban, projektmunkáikban a forrásokra való etikus és pontos hivatkozást, ha segítséget kapnak az egyre növekvő álhír-labirintusban történő eligazodáshoz, ha megtanulják, melyek az ellenőrzött, releváns információforrások, s hogyan kell hatékonyan használni a különböző szakmai adatbázisokat, könyvtári katalógusokat, akkor motiváltabbak lesznek, s talán többen jelentkeznek versenyfelkészítő foglalkozásra.
Amikor bekapcsolódtunk a versenybe, hallani lehetett olyan tervekről, hogy a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny egyszer majd OKTV rangra emelkedik. Sokat jelentene, ha „pontot érne” az első 12 közé bejutó versenyzőnek az eredménye, bizonyára sokkal több diákot vonzana.

Szeretnénk véleményt kérni az idei „Sakk világa” témáról és a verseny online lebonyolításáról is. Ha ez utóbbival kapcsolatban bármilyen javaslata van a jövőre vonatkozóan, azt is szívesen vesszük.

A sakk témakör jónak bizonyult, bár nem vonzotta a sakkozni tudókat jobban, mint a sakkhoz nem értőket. Iskolánkban régóta tervezzük a sakkszakkör létrehozását, így a téma újra felkeltette az iskolavezetés figyelmét is, s bízunk abban, hogy a közeljövőben megalakulhat az adys sakk-kör.
Az online írásbeli versenyen második alkalommal veszünk részt, így volt némi tapasztalatom nekem is, illetve két diákomnak is. A tudnivalókról kaptunk tájékoztatást, a próbahívás sokat segített azoknak, akik először jutottak be a szóbeli döntőbe. A diákok egybehangzó véleménye alapján mondhatom, hogy hasznos volt a próbahívás, a rövid feladat ízelítőt adott abból, mire számíthatnak a döntőben, megismerhették a zsűrit, s ellenőrizhettük, hogy működik-e a technika, tudjuk-e a megadott alkalmazást használni.
Remélem, a jövőben nem lesz szükség hasonló, online lebonyolításra, s újra közkönyvtári, illetve iskolai könyvtári környezetben versenyezhetnek a diákok.

Érdeklődnénk arról is, hogy a nevezett versenyzők mit jeleztek Önnek az idei versenyünkkel kapcsolatban? És vajon elégedettek voltak-e az idei nyereményekkel, jutalmakkal?

Ki ne lenne elégedett ilyen nyereményekkel, mint amilyet ennek a versenynek a szervezői ajánlanak fel a diákok és felkészítő tanárok számára? Természetesen nagyon boldog volt mind a három diákom, amikor megtudták, hogy a 30, 25, 20 ezer forintos könyvutalvány mellé még egy – a verseny logóját is tartalmazó – mobiltöltőt, valamint két sakk-könyvet és egy Babilon Kiadó által felajánlott ajándékkönyvet is kaptak.

Tanítványaim visszajelzései pedig azt tükrözik, hogy élvezték a versenyt, s hasznosnak tartják, mert sok területen fejleszti őket:

„Nagyon élveztem a versenyt, mivel egy teljesen új témát tanított meg. A versenyre való felkészülés alatt nagyon sok mindent tudtam meg, amiket később hasznosíthatok, pl. forrásmegjelölés, könyvtári katalógus helyes használata, olyan internetes oldalak megismerése, ahonnan sokféle információt lehet szerezni. Sokaknak ajánlom a versenyt, és bár elsőre nehéznek tűnhet, minél többet gyakorol az ember, annál gyorsabban és pontosabban fog menni neki az információkeresés, és mint már említettem, hasznos lehet a későbbiekben, ha az ember tudja mit, hol és hogyan talál meg. Szerintem ezért éri meg legjobban részt venni, mert ha nem is lesz dobogós az ember, de sokat tanulhat belőle…
Élveztem a versenyt, tetszett, hogy nem volt megoldhatatlan feladat, valamint azt is, hogy a feladatok témája, formája olyan volt, amire fel tudtam készülni. Több dologra is rákérdeztek a verseny során, például a hivatkozásra, impresszumra stb., amit én hasznosnak találtam, valamint hatékonynak is, hiszen mindezt egy-egy feladat során kérdezték meg… Hogy miért érdemes részt venni a versenyben? Mert segít eligazodni az információk világában, s olyan fontos dolgokat tanulhatok meg a források felhasználásáról, a hivatkozásokról, amikkel nyolcadikosként nem találkoznék…
Érdekes volt az idei verseny témája, sok új dolgot tanulhattam meg a sakk világáról. A versenyfeladatok kreatívak voltak. Úgy érzem, sokat fejlődtem az információkeresés és szövegértés, valamint a problémamegoldó gondolkodás terén.”

Végül arra is rákérdeznénk, hogy mik a tervei a versennyel kapcsolatban a jövőre vonatkozóan?

Amíg van érdeklődő diákom, addig folytatni szeretném a versenyfelkészítő munkát. A könyvtárostanár szakos egyetemi hallgatómat is bevonom – ahogy eddig is tettem – a tehetséggondozásba. Fontosnak tartom, hogy az utánunk következő nemzedék, azok, akik átveszik majd tőlünk a stafétabotot, szintén szívügyüknek tekintsék a tehetséggondozást, a Bod versenyben való részvételt.

József: Nagyon szépen köszönöm a válaszait, Zsuzsa kedves, azt gondolom, nagyon sokat segített a kollégáinak a versenyfelkészítésben ezzel a beszélgetéssel, emiatt is népszerű lesz ez az interjú, ebben biztos vagyok. Sok sikert kívánok a jövőben is!

Zsuzsa: Köszönöm szépen! Remélem, a jövő tanévben újra találkozhatunk személyesen is!

Peternainé Juhász Zsuzsa
Debreceni Ady Endre Gimnázium





további hírek