OPKM

Rudolf Steiner az 1906-ban kezdődő előadássorozatában fejti ki először gyermeknevelésről szóló elképzeléseit. Emil Molt, a Waldorf Astoria cigarettagyár tulajdonosa – aki hallgatta Steiner előadásait az Antropozófiai Társaságban – kéri fel Steinert, hogy egy az előadások szellemiségére épülő iskolát alapítson a cigarettagyár munkásainak gyermekei számára.
Kezdetben nem volt tanterv, tankönyv, iskolaépület sem, Molt a gyár egy épületét ajánlotta fel az iskola részére. Ez az épület egyébként napjainkban is Waldorf iskolaként működik. Steiner a gyár alkalmazottjaiból válogatott munkatársakat, akiknek tizennégy napos szemináriumot tartott pedagógiából, antropozófiából, euritmiából. Ők lettek az első Waldorf-pedagógusok. Néhány hét alatt megtörtént a felkészítés.

A Waldorf Astoria cigarettagyár alkalmazottjai 100 évvel ezelőtt, a nyíl Emil Moltra mutat

Az iskola a 100 évvel ezelőtti tanévben, 1919. szeptember 7.-én nyitotta meg kapuit Stuttgartban. Az első tanítási nap szeptember 15-e volt. 256 gyerekkel indult az első tanév.
Az új iskolának három alapelve volt:
- Szellemtudományos emberismereten alapuló pedagógia;
- Autonóm nevelőtestület (ez dönt az iskolát érintő minden kérdésben, nincs igazgatói munkakör sem);
- Szabad pénzből történő finanszírozás (pl. alapítvány). Elképzelhetetlen, hogy az állam vagy valamely egyház tartsa fenn az iskolát, és ily módon ezek beleszóljanak működésébe.
Az iskolaavatón Steiner és Molt tartott beszédet. A szülők érezték, hogy amiről beszélnek, az olyasmi, amit a kor szelleme megkövetel. Ez lelkesedést váltott ki a hallgatóságban.

Az új intézmény számos, akkor még szokatlannak tűnő újítást vezetett be, melyek előre mutattak az iskolák XX. századi fejlődése felé. Ilyen volt a koedukáció és az epochális oktatás.
A nyolc osztályos oktatást tizenkét évfolyamos váltotta fel, a tizenharmadik év pedig az érettségire való felkészítést szolgálta. A közismereti tárgyak oktatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a zene, a kézimunka és a mozgás oktatására. Már az első osztálytól kezdve kötelező volt két idegen nyelv tanulása, persze kezdetben játékos módszerekkel. Két új tantárgyat is bevezettek: a formarajzot és az euritmiát. Az „osztálytanító” végigkísérte a gyermekeket az első évfolyamtól az utolsóig. Újítás volt az is, hogy érdemjegyek helyett szövegesen értékelték a tanuló munkáját.
Az első, tizenkét tagú tanári kar tagja volt többek között Berta Molt (a cigarettagyár tulajdonosának felesége), Eugen Kolisko (orvos, kémikus, fizikus, matematikus), Walter Johannes Stein (író, antropozófus), felesége Baditz Nóra (euritmiát tanított) és Charles Kovacs (művelődéstörténész, író).
Érdemes megemlíteni, hogy az Antropozófiai Társaság megalapítása, az első Goetheanum ötlete és az első euritmiáról szóló előadás egyaránt 1912-ben történt. Nem először született meg az antropozófia mint filozófiai áramlat, majd ezt követően az erre épülő pedagógia és mozgásművészet, hanem egy időben, egymást formálva. Steiner szavaival: „… azonos természetű művészi impulzusból keletkeztek.”. Amit a Goetheanum az építészet nyelvén mond el, azt az euritmia mozgásba hozott formákon keresztül fejezi ki. Az alapító „Az emberi természet” c. műve, mely az antropozófia első elméleti összefoglalása is egyben, az első iskola tanárai számára íródott. Az euritmiával is, annak oktatása kapcsán kezdett el elmélyültebben foglalkozni a „Doktor”.
Napjainkra a világ legnagyobb alternatív iskolai hálózatát képezik a Waldorf-iskolák. Minden földrészen jelen vannak, 51 országban 800 iskola működik.

• Magyarországi kezdetek
• Linkajánló

(Az összefoglalónkhoz felhasznált fotók forrásai a Linkajánlóban található oldalak.) 

(Az anyagot összeállította: Gábris Gabriella, Tolnai József és Kovács László)