Irányelvek szakkönyvtári szolgáltatásokhoz

 

Tartalom
 
 
1.Bevezetés – a szakkönyvtári szolgálat fejlesztése
2.Kitekintés – nemzetközi szakirodalmi szemle és bibliográfia
3.Helyzetkép – négy országos feladatkörű szakkönyvtár szolgáltatásai
4.Irányelvek szakkönyvtári szolgáltatásokhoz
Trendek
Országos szakkönyvtári ellátás feltételei
Irányelvek a szakkönyvtárak értékeléséhez
Függelék
 
 
 
Készítette:
 
Bátonyi E. Viola
Benczekovits Beatrix
Borostyáni Gézáné
Dr.Csík Tibor
Fazokas Eszter
Hegyközi Ilona
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1.Bevezetés
A szakkönyvtári szolgálat fejlesztése
 
 
 
A szakkönyvtári szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó irányelvek megfogalmazása során áttekintettük a terület nemzetközi szakirodalmának legfontosabb dokumentumait, tanulmányoztuk a hazai könyvtárak gyakorlatát, és számba vettük az egyedi szakkönyvtári tevékenységeket az együttműködő könyvtárak körében. Figyelembe vettük az előző két könyvtári minőségbiztosítási pályázat tapasztalatait, valamint az IFLA és az UNESCO közkönyvtári fejlesztési irányelveit. A könyvtárhasználati felmérések, valamint a teljesítménymutatók meghatározása, gyakorlati bevezetése és értékelése megmutatta, hogy valós igény és szükség van a normatívák és irányelvek kidolgozására speciálisan szakkönyvtári területen is. A munka során használt két módszertani útmutató (Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben, A használó elvárásainak és elégedettségének mérése a könyvtárakban) alkalmazható szakkönyvtári területen is, de bizonyos megjegyzések, magyarázatok és kiegészítések szükségesek a mérések elvégzéséhez (ezeket a 2. pályázati forduló beszámolójában részletesen elemeztük). A szakkönyvtárak teljesítménye az országos információellátás szempontjából ítélhető meg. A teljesítménymutatók alkalmazása, mint a rendszeres statisztikai tevékenység szerves része, fontos eszköze az intézményi minőségbiztosításnak - még akkor is, ha a mutatószám abszolút értéke nem mindig releváns - , mert segítségével érzékelhetők a változások és támpontot nyújt a szolgáltatások fejlesztéséhez.
Az IFLA és az UNESCO közkönyvtárak számára kidolgozott fejlesztési irányelvei valamennyi nyilvános könyvtár számára elfogadhatók, az alábbiakban a szakkönyvtári sajátosságokra vonatkozó kiegészítéseket, észrevételeket gyűjtöttük össze. Itt szükséges megjegyezni azt is, hogy a szakkönyvtári szolgáltatási rendszer szervezésébe a nem nyilvános szakkönyvtárakat is be kell vonni.
 
A szakkönyvtár szerepe, céljai
 
A szakkönyvtárak feladata a teljes körű szakirodalmi információellátás. A gyűjtemények létrehozásán és fenntartásán, azaz az elsődleges dokumentumszolgáltatáson túl a rendszer bármely belépési pontján tájékoztatást és hozzáférést biztosítanak más intézmények állományához és szolgáltatásaihoz.
Mivel a szakkönyvtárak sokfélék fenntartójuk, állományuk nagysága, gyűjtőkörük specifikussága tekintetében, továbbá különböznek nyilvános használatuk mértékében, ezért a feladat ellátása csakis a szakkönyvtárak rendszerében képzelhető el.
 
Jogi és pénzügyi keretek
 
A jogi szabályozás alapja az 1997.évi CXL. törvény, valamint a könyvtári munkát meghatározó és befolyásoló egyéb törvények és rendeletek. A könyvtári adminisztrációnak az adatok védelméről rendelkező hatályos jogszabályok figyelembe vételével kell működnie.
A szolgáltatások szervezése és fejlesztése, valamint a dokumentumok szabad kölcsönzése nem sérthet szerzői jogokat.
Az intézmények vezetőinek törekedni kell a gazdaságos és hatékony működésre.
Megtakarítás nem a gyűjtés, feldolgozás és szolgáltatás területén történő megszorítások és korlátozások révén érhető el, hanem hatékonyabb rendszerszerű működéssel, a feladatok, kötelezettségek pontos meghatározásával, szervezett együttműködéssel. Csak a rendszeren belül, a feladat ellátásának csorbítása nélkül csökkenthetők a költségek. A hatékony működéshez szükséges a meghatározott feladathoz rendelt költségvetési források biztosítása, szigorú elszámoltatási rendszerben. Központi, több intézményt átfogó országos programokhoz pályázati támogatás rendelése biztosíthat forrást (pl. ODR).
 
 
Használói igények
 
A könyvtárak alapító okiratukban meghatározzák azt a szolgálandó közösséget, akik érdekében a könyvtárat működtetik. Azon túl, hogy az adott felhasználói kör információs igényeit kielégíti, a szakkönyvtárak a szakterületükön folyó kutatási, oktatási és döntés-előkészítő munkát is támogatják. Az élethosszig tartó tanulás, önképzés, a távoktatás folyamatosan alakítják a használói igényeket. Nő az igény az egyedi, személyre szabott információszolgáltatás iránt. Az információs-kommunikációs technikában való jártasság növekedése a távolról elérhető minőségi szolgáltatások fejlesztését követeli meg. Hozzáférési stratégiákat kell kidolgozni a könyvtár állományán kívüli információforrások szolgáltatása érdekében. A szakkönyvtáraknak kiemelt figyelmet kell fordítani a használóképzésre, elsősorban az elektronikus hálózaton elérhető szakirodalmi információforrások használata tekintetében.
 
Állományfejlesztés
 
A szakkönyvtárak állományának teljes szakterületi lefedettséget kell biztosítani, dokumentumtípusoktól függetlenül. Az egyes szakterületeken a nemzeti dokumentumtermés megőrzéséről, védelméről is gondoskodni kell, ez szoros együttműködést kíván apasztási és raktározási területen. Kiemelt jelentősége van a tervszerű, összehangolt digitalizálásnak.
 
Személyzet
 
A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakkönyvtárakban kisebb az asszisztensek aránya. A felsőfokú könyvtáros képzettség mellett elvárás az adott szakterület ismerete is. Feldolgozó, szaktájékoztató munkában szükséges a nyelvismeret, valamint az információs jártasság. A kölcsönzési funkció másodlagos. Mindez azt jelenti, hogy szükséges lenne a szakkönyvtárak számára saját személyzeti normatívákat kidolgozni.
 
Menedzsment és marketing
 
A szakkönyvtáraknak rendelkezniük kell rövid és hosszú távú stratégiai tervvel.
Használói igényeket rendszeresen és folyamatosan mérni és elemezni kell. A változásokat rugalmas szolgáltatásfejlesztés követi. A szolgáltatások hatékonyságának rendszeres értékelése éppúgy a napi munka része, mint teljesítménymérés a könyvtári munka egyes területein. A szakkönyvtárak szolgáltatásaikról nyújtsanak tájékoztatást rendszeresen karbantartott honlapjukon, valamint a szaksajtóban.
 
 
 
 
 
2.Kitekintés – nemzetközi szakirodalmi szemle
 
 
A nemzetközi kitekintésünkben elsősorban olyan szakirodalmat próbáltunk áttekinteni, amely segítséget jelenthetnek az irányelvek elkészítéséhez. Hasznosak bizonyulnak azok a publikációk, kiadványok, amelyeket angol, vagy amerikai szakmai egyesületek publikálnak (SCOPUS (Anglia), ARL (Amerikai Szakkönyvtárosok Egyesülete), NIST Research Library (Szabványügyi Hivatal Szakkönyvtára, USA), általában a könyvtárak jövőjéről, trendekről.
 
Jövőkép
 
SCONUL 174 angol és ír könyvtárat és információs intézményt tömörítő szervezet 2010-ig megfogalmazott jövőképében sok olyan elem van, ami a magyar szakkönyvtárak számára is megfontolandó trendeket fogalmaz meg.
Az információs szolgáltatások jövőjét meghatározza az, hogy egyre komplexebb lesz ez a terület is, és egyre több átfedés figyelhető meg olyan tevékenységekben, amelyek eddig jól elkülöníthetőek voltak. Nem lehet már jól körülhatárolható felhasználói csoportokat meghatározni, ha a gyűjtemény használata a digitális korban már kötődik az épülethez. Sokkal holisztikusabb modellekre van szükség. Az információkhoz való hozzáférés infrastruktúrájának fejlődésével a használók csoportjainak megkülönböztetését az adja majd, hogy mennyire elérhetőek a számukra az információs források. Ez a tény összetett modelleket és megoldásokat fog eredményezni. A IT fejlődése, sokfélesége meg fogja könnyíteni, elő fogja segíteni a forrásmegosztó, együttműködő szervezetek létrejöttét.
 
Melyek azok a főbb trendek, amellyel foglalkoznunk kell a jövőkép meghatározásához:
 
  • a szolgáltatások és a rendszerek személyre szabottsága,
  • az együttműködés: szakmák, szakterületek között, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges források iránti igény kielégítése, valamint a forrásokhoz való hozzáférésben a fejlettebbek támogatják a kevésbé fejlett szervezeteket,
  • a térbeli hely rugalmas alakítása, azaz a virtuális tér biztosítása,
  • a menedzsment és vezetési módszerek változása: a befektetés és megtérülés gazdaságossági számításainak folyamatos figyelemmel kisérése, folyamat alapú vezetési stílus, a személyzet idejének átszervezése, alternatív tudás megszerzése, vagy importálása. Lényeg, hogy miként segíthetőek elő a személyes, vagy web alapú személyre szabott szolgáltatások.
 
A felhasználók és fenntartók
 
NIST Szakkönyvtára (B. P. Silcox és P. Deutsch cikkei) végzett használói között felmérést 2002-ben és az eredmények alapján az alábbi cselekvési programot határozták el:
 
  • Marketing és kommunikációs tevékenységre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ennek eredménye, hogy a könyvtár saját hírlevelet jelentet meg valamint létrehozta a NIST Virtuális Könyvtárat. A könyvtárosok nagyobb hangsúlyt fektetnek az elérhető adatbázisok megismertetésére és különösen azokra, amelyek a Virtuális Könyvtárban is elérhetőek.
  • A felmérés eredményeként a folyóirat előfizetésekben is változtatások történtek, és az egyes részlegek igényeit jobban figyelembe vették, szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a részlegekkel és létrehoztak egy úgynevezett Könyvtári Kapcsolatok programot.
  • Automatizálták és szervezettebbé tették könyvtárközi kölcsönzés folyamatát, ahol szintén a felhasználók problémákat jeleztek.
  • A használók elégedettségét gyakrabban kell felmérni, visszajelzésekre ki kell alakítani beépített mechanizmusokat.
 
A szakirodalomban (J. R. Matthews) a használói elégedettség mérésével gyakran együtt említik a fenntartó elégedettségének vizsgálatát is, hiszen a szakkönyvtárak túlnyomó többségének fenntartója állami-, magánintézmény, vállalat vagy non-profit szervezet.
A folyamatok hatékonyságának és költségeinek vizsgálata mutatja, hogy miként gazdálkodik egy szervezet szellemi és anyagi erőforrásaival. Elemezni kell, hogy bizonyos feladatok elvégzése mennyi időbe és költségbe került, és mennyire volt hatékony a szolgáltatás és a tevékenység, amit erre fordítottak. Egyik lehetséges technika a Balanced Scorecard (kiegyenlített osztályzatok, eredmények) négy területen:
 
  • Milyennek látja a könyvtárat a használó? (használói perspektíva)
  • Miben kiemelkedő a könyvtár? (szervezeti perspektíva)
  • Miben tudna még javulni, megújulni a könyvtár? (innovációs és tanulási perspektíva)
  • Milyen a könyvtár a fenntartó szempontjából? (pénzügyi perspektíva)
 
Ez a megközelítés vagy technika alkalmas arra, hogy a menedzsment hatékonysági vizsgálatot végezzen és hatékonysági mutatókat állapítson meg. Az eredmények felhasználásával stratégiát alkosson és kifelé – a felhasználók és fenntartók felé – is kommunikálni tudja az eredményeket, a változtatásra, a megújulásra való készséget.
 
 
Értékelés és összehasonlítás
(assessment and benchmarking)
 
A fent már említett NIST Kutató könyvtára (B. P. Silcox és P. Deutsch) több cikket jelentetett meg, amely közül a használók elégedettségére vonatkozóan már említettük az egyiket. Sokszor a pénzügyi megszorítások és/vagy megfontolások eredményeként jönnek létre a könyvtárakban folyó tevékenység elemeit érintő felmérések, értékelések és más intézmények tevékenységével való összehasonlítás, más intézményekben meghonosodott új megoldások átvétele.
A NIST Kutató könyvtár másik hét könyvtár bevonásával végzett összehasonlító (benchmarking) vizsgálatot. Az összehasonlító vizsgálat során rengeteg adatot gyűjtöttek, amelyek összehasonlítása problémákat vetett fel. Rendkívül időigényes volt, de fő erénye, hogy elősegít a résztvevő intézményekben egy olyan tanulási folyamatot, amelyben a saját intézményük értékeléséhez kapnak támogatást, jobb szakmai- és munkakapcsolat jön létre hasonló intézményekkel. A legfontosabb eredmény, hogy az összehasonlítás során kapott eredményeket be kell mutatni a használóknak és a fenntartóknak is, mert más megvilágításba helyezheti a könyvtár tevékenységét. Amint az előzőekben is említették, itt is hangsúlyozzák, hogy a stratégiai tervezéshez jelentős segítséget jelent egy összehasonlító vizsgálat.
 
A benchmarking előnyeit és veszélyeit is összefoglalja az egyik szerző (S. Henczel):
 
Előnyök:
  • Hatékonyabb és hatásosabb munkafolyamatok.
  • Javul a szakmai teljesítmény és az olvasói szolgáltatások.
  • Nagyobb lesz a versenyszellem.
  • A források jobb kihasználását segíti elő.
  • A vezetés támogatása erősödik.
  • Jobb és gyorsabb döntéshozatal.
  • Jobb és hatékonyabb marketing.
  • Változások iránti nyitottság és könnyebb a változások menedzselése.
  • Javul a szakmai együttműködés.
  • Stratégiai célok meghatározásához támogatást jelent, amellyel a szervezet céljait is támogatja.
  • Bizonyíték a könyvtár értékeinek felmutatására a szervezeten belül.
 
Veszélyei:
 
  • Együttműködés vagy versengés: különösen szervezeten belül vetődik fel ez a probléma.
  • Nem mindig összemérhető, konzisztens adatok ill. szabványos adatok gyűjtése történik.
  • A változó környezet nem tükröződhet megfelelő mértékben, az összehasonlított adatok nem mindig tükrözik a változásokat, mint az új versenytársak, új technológia megjelenése stb.
  • A hasonlóság keresésének a veszélye fennáll, és kevésbé történik meg a invenciózus, új folyamatok felfedezése.
  • Befektetett idő, energia, pénz jelentős.
  • A partnerek azonosítása nehéz lehet.
  • A résztvevő szakemberek nem rendelkeznek megfelelő ismertekkel.
  • Nem megfelelő adaptáció történik meg.
  • Nem átemelhető a másik intézménynél jól működő gyakorlat, tevékenység
 
Az irodalomjegyzékben megtalálható cikkek közül még több másik beszámoló is foglalkozik a folyamatok és tevékenységek értékelésével a szakkönyvtárakban, vagy a benchmarking tapasztalataival. A fentiekben csak kiragadva összefoglaltuk azokat az elemeket, amelyekkel mi, a négy könyvtár képviselői, is találkoztunk vagy megvitattuk az együttműködésünk során.
 
Összegezve: a tevékenységek mérését, az összegzést és az összehasonlítást, valamint a „jó gyakorlat” átvételét a szakkönyvtárak esetében szükséges időről időre alkalmazni. Többek között azért is, hogy a könyvtári menedzsment szembesüljön a felhasználók és fenntartók igényeivel, az intézmény hatékonyságának elemzésével, és stratégiája kialakítása e vizsgálatok, tanulmányok eredményeire épüljön.
 
Szellemi tőke és tudásmenedzsment
 
A szakkönyvtárak szempontjából fontos tényre hívja fel a figyelmet az egyik cikk (J. B. Pierce és H. Snyder). A téma a szellemi, intellektuális tőke monitoringja könyvtári környezetben. Az intellektuális tőke értéke nem mérhető úgy, mint a pénzügyek, vagy, mint más, számok nyelvére lefordítható tevékenység. A könyvtári környezetben viszont fontos szerepe van a szolgáltatások hatékonyságában, akár személyek intellektusáról, tudásáról, akár a könyvtári folyamat intelligens végrehajtásáról legyen szó. A „nem mérhető” szellemi tőke modellezéséhez segítséget nyújthat:
  • Belső intézményi szervezetbenmeglévő szabványok, modellek, koncepciók valamint annak elemzése, hogy a számítógépes rendszer és az adminisztrációs rendszer mennyire épült fel a munkatársak kreatív közreműködésével. Ide tartozik még a szervezeti kultúra milyensége is.
  • Külső környezet, azaz milyen a kapcsolat a használókkal, beszállítókkal, milyen a kifelé való kommunikációja, imázsa, hírneve a könyvtárnak.
  • Szakmai kompetencia, amely magába foglalja a munkatársak tudását, szakmai iskolázottságát, gyakorlatát, értékeiket és szociális együttműködési készségüket.
 
Ennek a modellnek egyes elemi lehetnek növekvők és megújulóak, hatékonyak, és megbízhatóak, stabilak.
 
A tudásmenedzsment az a megközelítés – hangzik egy idézetben (W. B. Newman) – amely lehetővé teszi, hogy egyének, csoportok számára, hogy a tudást kollektívan és rendszerezetten létrehozzanak, megosszanak és alkalmazzanak szervezeti céljaik elérése érdekében. Ez az a törekvés, aminek a szakkönyvtárak irányelveiben is szerepelnie kell.
Kóródy Judit cikkéből vett idézet nemcsak vállalati könyvtárak, hanem országos szakkönyvtárak számára is alkalmazhatóak; azaz mi a könyvtár lehetséges szerepe a tudásgazdálkodás folyamatában:
 
„Ahhoz, hogy a vállalati könyvtárakból a tudásgazdálkodás központjai, a könyvtárosokból pedig új típusú információmenedzserek, tudásgazdák – eredményes „ügynökök” – legyenek, néhány feltételnek elengedhetetlenül adottnak kell lennie:
 
  • már kialakult szakmai elismertség, szakmai hitelesség, saját imázs, presztízs …;
  • tapasztalat és kreativitás …;
  • az „ új típusú információtechnológiai eszközök magas szintű ismerete és innovatív használata;
  • a „tudásmegosztó” kultúra következetes képviselete és folyamatos népszerűsítése.”
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Irodalomjegyzék
 
Association of College and Research Libraries
Rare Books and Manuscripts Section
http://www.rbms.nd.edu/standards/code_of_ethics.shtml
 
BOTHA, Hannerí – BOON J. A. = The informationa audit: principles and guidelines = Libri, 53. köt.p.23-38.
 
Characteristics of Programs of Information Literacy that Illustrate Best Practices: A Guideline
Best Practices Initiative
Institute for Information Literacy
Approved by the ACRL Board, June 2003.
http://www.ala.org/ala/acrl/acrlstandards/characteristics.htm
 
CLARKE, Reginald: Knowledge management in the Main Library, The University of the West Indies, Trinidad = Information Development 20. köt. 1. sz. p. 30-34.
 
COVI, Lisa – CRAGIN, Melissa H.= Reconfiguring control in library collection development: … = IASIS, 2004. 4. sz. p. 312-325.
 
COHEN, Alex: Libraries, knowledge management, and communities of practice = Information Outlook, 10. köt. jan. p. 34-37.
 
COOK, C. – Thompson, B. : Psychometric properties of scores from teh Web-base LibQual + Study of perceptions of library services quality. In: Library Trends; 49 (4) Spring 2001, p. 585-604.
 
COOK, C. – Heath, F. M. : Users’ perceptions of library service quality : a LibQual + qualitative study. In: Library Trends; 49 (4) Spring 2001, p. 548-584.
 
DEUTSCH, Paula ─ SILCOX, Barbara P.: The customer speaks: assessing the user’s view = Information Outlook, 2003. 5. sz. p.36-41
 
DEUTSCH, Paula ─ SILCOX, Barbara P.: Learning from other libraries: benchmarking to assess library performance = Information Outlook, 2003. 7. sz. p. 18-25.
 
GARROD, Penny ─ KINNEL, Margaret: Performance measurement, benchmarking and the UK library and information services sector =Libri, 1996. 46. köt.p.141-148.
 
GROSS, Melissa – Lankes, R. David et al. : Cost, statistics, measures, and standardss for digital reference services : a preliminary view. In: Library Trends; 51 (3) Winter 2003, p. 401-413.
 
Guidelines for distance learning library services = College and Research Libraries News, 2004. 10. sz. p. 604-611.
 
Guidelines for Australian special libraries
http://alia.org.au/policies/special.libraries.html
 
HEGYKÖZI Ilona: Normatívák különbönző könyvtártípusok számára a külföldi szakirodalom tükrében (1999) Szakirodalmi szemle – KSZK 4-11213).
 
HENCZEL, Sue: Benchmarking – measuring and comparing for continuous improvement = Information Outlook, 2002. 7. sz. p. 12-20.
 
KÓRÓDY Judit: Integrált könyvtári rendszeren alapuló információs szolgáltatások egy nagyvállalat tudásgazdálkodási rendszerében. I.- II.= Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2005. 52. köt. 3. sz. 115- 121., 4. sz. p. 159-169.
 
A közkönyvtári szolgálat : Az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei / készítette a Philip Gill által vezetett munkacsoport az IFLA Közkönyvtári Szekciója megbízásából. Fordította Papp István. Bp. Könyvtári Int. 2005. 132 p.
 
LEANDRI, Susan J.: Why best practices still matter and how libraries can benefit from them = Information Outlook, 2005. 9. köt. 7. sz. p. 20-22.
 
LOCK, Selena : Update on LibQual + 2004 : the international library satisfaction survey instrument. In: Sconul Focus; (31) Spring 2004, p. 22-23
 
LUSHER, T.J. – Haricombe, L.J. : The 21st century library : implications for library personnel and library services. In: Journal of Interlibrary Loan Document Delivery and Information Supply. 7. vol. 1996. 1. no. p. 7-14.
 
MATTHEWS, Joseph R.: Determining and communicating the value of special library = Information Outlook, 2003. 3. sz. p. 26-31.
 
NÉMETH Márton: Az északi országok könyvtárügye az új információs kor kihívásai között
Szakdolgozat
Informatikus Könyvtáros szak
Témavezető: Dr. Mader Béla
2005.
http://mek.oszk.hu/03400/03465/03465.doc
 
NEWMAN, Wilda B.: Knowledge Management Research and End User Work Environments 2010 =INSPEL, 2000. 34. köt. 2. sz. p. 76-79.
 
A National Information Strategy for New Zealand: Librarians form partnerships to deliver a knowledge society
http://www.ala.org/ala/iro/iroactivities/newzelandnational.htm
 
PHIPPS, S. : Beyond measuring service quality : learning from the voices of the customers, the staff, the processes, and the organization. In: Library Trends; 49 (4) Spring 2001, p. 635-661.
 
PIERCE, Jennifer Burek – SNYDER Herb: Measuring intellectual capital = Library Administration and Management, 2003. 1. sz. p. 28-32.
 
POLL, R.: Performance, processe and costs: Managing service quality with the Balaced Scorecard. In: Library Trends; 49 (4) Spring 2001, p. 709-717.
 
POLL, Roswitha –Boekhorst, Peter : Measuring quality. International guidelines for performance measurement in academic libraries. München-New Providence-London-Paris, K.G. Saur, 1996.
IFLA Publications; 76.
 
RIMMER, Christine: A Knowledge Management Programme at the Open University Library = SCONUL Focus, 31. köt. Spring p. 45-48.
 
SILCOX, Barbara P. – DEUTSCH, Paula: Assessment activities at the NIST Research Library = Information Outlook, 2003.10. sz. pp. 24-25, 27-31.
 
SCONUL vision 2010 = http://www.sconul/ac.uk/pubs_stats/pubs/vision%2010
 
 
SKALICZKI Judit:„A könyvtári minőségfejlesztés 21” c. három éves projekt
http://www.ki.oszk.hu/strategia/eucsatl.html#dokumentumok
 
Standards for Libraries in Higher Education
Approved by the ACRL Board of Directors, June 2004
http://www.ala.org/ala/acrl/acrlstandards/standardslibraries.htm
 
WEBB, Sylvia P.: Competencies and change: best practice at work = The International Newsletter for Information Professionals, 2000. 10. sz. p. 1-4.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.Helyzetkép – négy országos feladatkörű szakkönyvtár szolgáltatásai
 
 
 
Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár
A gyűjtemény
A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár. Állománya mintegy 70.000 kötet könyv, folyóirat és nem hagyományos dokumentum. A KSZK a könyvtörténeti, könyvtár- és tájékoztatástudományi, könyvtár- és tájékoztatásügyi szakirodalom és információk szakkönyvtára. A vonatkozó magyar anyagot teljességgel, a külföldit célszerűen válogatva igyekszik beszerezni és feltárni. Gyűjtőköre kiterjed a könyvtár- és tájékoztatástudomány mellett a könyvtár- és tájékoztatásügy, valamint a könyvtári-tájékoztatási munkafolyamatok minden aspektusára, továbbá ezek történetére. Gyűjti egyes határterületek (számítógépesítés, olvasáskutatás stb.) irodalmát is, és a most alakuló Európai Könyvtörténeti Gyűjteménynek köszönhetően a könyvismerettel, könyvtörténettel kapcsolatos szakirodalom gazdag választékát teszi elérhetővé. A gyűjtemény térben és időben igen változatos: megtalálható benne a teljes magyar dokumentumtermés (a 19. század közepétől, amikor az első ilyen témájú kiadványok születtek), valamint a szakterület válogatott külföldi irodalma (a német és francia szakirodalom a 19. századtól, a századforduló brit és amerikai irodalma; 1950 és 1990 között pedig a volt Szovjetunió és a szocialista országok csaknem teljes anyaga is). A könyvek és folyóiratok törzsállományához sokféle különgyűjtemény csatlakozik, ezekben megtalálható "minden, ami a könyvtárakkal kapcsolatos": disszertációk, szakdolgozatok, az IFLA konferenciák előadásai, könyvtári kalauzok, reklámanyagok, sajtókivágatok, fotók, audiovizuális anyagok, könyvtárismertetők, úti jelentések.
 
A KSZK hozzáférést biztosít magyar és külföldi szakirodalmi adatbázisokhoz. Az országban egyedül a KSZK-ban érhető el a Cambridge Scientific Abstracts Library and Information Science Abstracts (LISA) adatbázisa, amely a szakterületen világszerte történtek több évtizedes fejleményeinek áttekintését segíti. A KSZK saját gyűjteménye alapján építi a MANCI könyvtártudományi cikk-adatbázist, amely a magyar szakirodalmat teljességgel, a külföldit reprezentatív válogatásban regisztrálja és tárja fel. Olvasói professzionális munkaállomásokon online kereshetők a KSZK-ban az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai mellett az EISZ és az EBSCO által szolgáltatott adatbázisok, továbbá az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény honlapjának közvetítésével a nyilvános hozzáférésű könyvtörténeti témájú adatbázisok legjava.
 
Feltárás
A KSZK könyvgyűjteményét az OSZK-val közös online katalógusban tárja fel az Amicus szoftverrel, ez az együttműködés a formai feltárás kiváló minőségét garantálja. A korábbi cédulakatalógusok retrospektív konverziója folyamatosan zajlik. A cikkek feltárásának feladatát a már említett MANCI adatbázis és a belőle készülő nyomtatott és elektronikus kiadványok látják el.
 
A KSZK állományának (mind a könyvek, mind a cikkek és az egyéb dokumentumok) tartalmi feltárása több évtizede egységesen, a folyamatosan karban tartott és korszerűsített magyar nyelvű, könyvtári-tájékoztatási tárgyú tezaurusz segítségével történik, amely napjainkig már három kiadást ért meg (1976, 1987, 1992). A ma használatos harmadik, revideált (nyomtatott) kiadás számítógéppel készült. A folyamatos módosításokat a THES adatbázis rögzíti, ez online elérhető a MANCI adatbázis részeként. Ugyanezt a tezauruszt használják a különböző kiadványok és az olvasóterem elhelyezési szakrendje, valamint a Könyvtári figyelő című országos szakfolyóiratban közölt referátumok tematikus csoportjai is lényegében erre a szakrendszerre épülnek.
 
A gyűjteményt hagyományosan kiterjedt dokumentációs tevékenység révén tárja fel a KSZK. A korszerű, számítógépes szolgáltatások a 80-as évek közepétől indultak az akkor már több évtizede közreadott nyomtatott szakbibliográfiák és referáló lapok asztali kiadványszerkesztésével, ami adatbázisok építésével folytatódott. A dokumentációs tevékenység legfőbb terméke a MANCI adatbázis (egyben online cikk-katalógus), amely a teljes magyar és válogatott külföldi cikkirodalmat regisztrálja 1986-tól (és a nyomtatott füzetek alapján folyamatosan visszafelé haladva is), jelenleg 45 ezernél több rekordot tartalmaz. A MANCI adatbázis több kiadvány számára is nyersanyaggal szolgál: belőle készül A magyar könyvtári szakirodalom bibliográfiája című nemzeti szakbibliográfia, a Könyvtári figyelő nemzetközi cikkirodalmat referáló rovata (a referátumok teljes szövege is olvasható a hálózaton) és a külföldi könyvtárosokat a magyar könyvtárügyről tájékoztató Hungarian library and information science abstracts (angol nyelvű összefoglalókkal). Több évtizede a KSZK munkatársai látják el a Könyvtári figyelő különböző rovatainak szerkesztőségi feladatait, természetesen az elektronikus közreadás teendőit is beleértve. Folynak az előkészületek a MANCI adatbázis konverziójára a több könyvtár és szakterület összefogásával épülő Humán Szakirodalmi Adatbázisba, ami az adatbázis korszerűsítésének is a kulcsa.
 
Szolgáltatások, szakmai tájékoztatás
 
A KSZK dokumentumokat és információkat szolgáltat az egész magyar könyvtáros-társadalom és – esetenként – a magyar könyvtárügy iránt érdeklődő külföldi kollégák számára. Három fő célra nyújt szolgáltatásokat: 1. a tanuláshoz, 2. a napi szakmai tájékozódáshoz és 3. az összehasonlító és történeti kutatásokhoz. Egy másik szemszögből nézve sajátos feladata, hogy a hazai fejlesztésekhez (a magyar könyvtárügy felzárkóztatásához) külföldi példákkal szolgáljon. Funkciói igen sokrétűek: intézeti és országos szakkönyvtárként, valamint kvázi-felsőoktatási könyvtárként is működik.
 
Rendszeres szolgáltatásai között szerepel a helyben vagy e-mailben történő gyorstájékoztatáson túlmenően az egyeztetett keresőprofil segítségével történő témafigyelés a külföldi szakirodalomból. Népszerű és keresett szolgáltatás a magyar könyvtári lapok tartalomjegyzékének naprakész közreadása, a részvétel a LibInfO nevű közös online tájékoztató szolgálat munkájában, válogatott linkgyűjtemény szerkesztése a könyvtári és kapcsolódó témájú webhelyekről, illetve – eseti megrendelésre – irodalomkutatás és önálló tájékoztatási termékek, szakirodalmi szemlék összeállítása.
 
Mivel a KSZK potenciális használója minden leendő és a szakmában dolgozó könyvtáros, nagyon fontos (megőrzendő és fejlesztendő) momentum, hogy a KSZK legtöbb szolgáltatása elérhető a számítógépes hálózaton (a kiadványok teljes szövegei, az adatbázisok, különböző értékelő-válogató és figyelemfelkeltő összeállítások egyaránt).
 
A KSZK az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtáraként gyűjteménye alapján könyvtárközi kölcsönzési és dokumentumszolgáltatási kéréseket teljesít, és maga is támaszkodik más könyvtárak állományára, a könyvtári rendszer szolgáltatásaira.
 
A KSZK állománya a kulturális örökség szerves része, annak megőrzéséről, raktározásáról, állományvédelméről gondoskodni kell. Állományvédelmi terve több éve megfogalmazódott, a prioritások meghatározása most van folyamatban. Digitalizálási terve – állományvédelmi és szolgáltatási szempontokat egyaránt szem előtt tartva – meghatározza a digitalizálásra javasolt, a KSZK-ban gyakran keresett dokumentumok körét.
 
Kapcsolatok
A KSZK rendszeres kapcsolatot tart fenn a könyvtári szakma valamennyi területével: más könyvtári-tájékoztatási intézményekkel, a szakmai szervezetekkel, a könyvtári tanszékek oktatóival és hallgatóival. Kiadványaival és szolgáltatásaival támogatja az egyes könyvtárosok és tájékoztató szakemberek képzését és továbbképzését; eszközigényes tanórákhoz helyszínül szolgál, a könyvtári gyakorlatot teljesítő hallgatók számára tankönyvtárként működik. Munkatársai a belső és a Könyvtári Intézeten belül folyó továbbképzések mellett konferenciákon, szakmai továbbképzéseken vesznek részt, esetenként egy-egy téma előadójaként is. Kiállítások szervezésével, a használók képzésére rendezett, különböző szintű, egyéni és csoportos bemutatókkal, szóróanyagokkal népszerűsítik és oktatják a könyvtárhasználatot és a KSZK szolgáltatásait. Munkatársai több nemzetközi projektben vettek részt a KSZK, a Könyvtári Intézet, illetve az OSZK képviseletében.
 
 
 
KSH Könyvtár és Levéltár
(korábban KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat)
 
 
A gyűjtemény
 
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára (2005. októberében az addig önálló intézményként működő Levéltárat is a Könyvtár szervezetéhez csatolták, ezért történt a névváltozás) országos feladatkörű, nyilvános szakkönyvtár. Állományát nemcsak a KSH által kiadott kiadványok, a nemzetközi cserében kapott dokumentumok, valamint a gyűjtőkörbe tartozó beszerzett dokumentumok gyarapítják, hanem alapításától kezdve köteles példányban részesült, amely ma is érvényes, és kisebb mértékű válogatás mellett a könyvtár egy teljes sort megkap a Magyarországon nyomtatott dokumentumokból.
A gyűjtemény 2005 év végén 768.133 egység volt. A nyomtatott dokumentumok mellett a könyvtár törekszik arra, hogy a KSH elektronikus dokumentumait is megőrizze, ill. a KSH honlapján megjelent kiadványokat is lehetőségek szerint archiválja.
Teljességre törekvően gyűjti a magyar, válogatva a külföldi statisztikai és demográfiai szakirodalmat. A szerzeményezésnél a statisztika és a demográfia mellett kiemelt fontosságú a közgazdaságtudomány, a szociológia, a jog, a politika, valamint az összes tudományterület gazdasági és statisztikai vonatkozású irodalma. A kötelespéldány-jogosultságnak köszönhetően jelentős állománycsoportot alkotnak a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom, a helytörténet, a néprajz, a vallás- és egyháztörténet, a történelem, az informatika, a sport, a könyvtártudomány és a művészetek irodalma, valamint az összes tudományterület alapvető kézikönyvei. A több mint hétszázötvenezres állományban a könyvek mellett a gyűjtemény fontos részei a folyóiratok, a térképek, a kéziratok, a muzeális értékű dokumentumok (1867 előtti publikációk), a miniatűr dokumentumok és az egyre gyarapodó számban megjelenő elektronikus dokumentumok.
Adatbázisok közül elérhetőek a JSTOR, EBSCO, ECONLIT adatbázisok, amelyek közül a JSTOR a KSH dolgozói számára intraneten is elérhető.
 
Feltárás
 
A könyvtár 2000 óta az OLIB integrált rendszert használja, amelybe az induláskor betöltötték az előző számítógépes rendszer adatait is, így az 1990 óta beérkezett dokumentumok már az adatbázisban vannak. Az elmúlt három évben intenzíven folyik a dokumentumok – könyvek és folyóiratok - visszamenőleges feldolgozása, így az adatbázis egyre több 1990 előtt megjelent dokumentumot tartalmaz (2006 elején 350.000 címet). A bibliográfiai feldolgozás rekordjai szabványosak, így lekérdezhetőek és betölthetőek az országos rendszerbe. Jelenleg folyik a rekordok áttöltésének tesztelése a MOKKA adatbázisban.
A tartalmi feltárás a könyvtár munkatársai által készített és folyamatosan megújuló tárgyszó rendszerben folyik, amely a keresést négy tárgyszó kombinációjával is lehetővé teszi.
 
Egy statisztikákat tartalmazó kiadvány és az abból való tájékoztatás speciális, mivel a felhasználónak elsősorban bizonyos adatokra, adatsorokra van szüksége. A statisztikai kiadványok folyamatos analitikus feltárása folyik a napi tájékoztatás hatékonysága érdekében. Bizonyos adatkérések visszatérően előfordulnak és ezért a kérdések és válaszok saját rendszerben kialakított tárolása is megtörténik.
A KSH kiadványainak valamint a hazai statisztikai és demográfiai folyóiratoknak cikkei feldolgozásra kerülnek az OLIB adatbázisban.
 
Szolgáltatások
 
A könyvtár országos szakkönyvtár és egy állami intézmény könyvtára. Ez a kettősség a szolgáltatásokban is megmutatkozik.
A KSH munkatársai a könyvtár állományából kölcsönözhetnek, egyébként csak könyvtárközi kölcsönzéssel lehet a dokumentumokat kivinni a könyvtárból. Az OLIB adatbázis interneten való elérhetősége óta nőtt a könyvtárközi kölcsönzések száma.
 
Az állomány helyben használható mindenkinek, aki elmúlt 14 éves.
A használók egy része friss statisztikai adatokért keresi fel a könyvtárat, amelyhez készül a fent említett analitikus feltárás is. Mivel az Európai Unió követelményei között szerepel a statisztikai adatok nyilvánossá tétele, sok adat hozzáférhetővé vált a KSH honlapján. Megnőtt a tájékoztató könyvtárosok szerepe, hogy a KSH honlapján való eligazodásban és az elektronikusan megjelenő adatok lekérdezésben támogassák a használókat.
Az olvasók másik része kutatásokat folytat történeti statisztika, demográfia, vagy más történeti, társadalomtudományi témákban, amelyhez a gyarapodó online katalógus és a tárgyszavas feltárás szintén támogatást nyújt.
Jelentős a felsőoktatásban tanulók száma is, akik igénybe veszik a könyvtárat. A számukra és általában a statisztikai oktatásban oktatók és tanulók számára most fogunk kidolgozni egy használó képzési tervet.
 
Kapcsolatok
 
A könyvtár, mint országos szakkönyvtár az ODR és MOKKA rendszerekben való aktív részvételre törekszik. Rendszeres a kapcsolat a szakmai országos szervezetekkel, más szakkönyvtárakkal, és a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban a Corvinus Egyetem Központi könyvtárával.
A Magyar Statisztikai Társaság történeti és oktatási szakosztályának is aktív, kezdeményező tagja.
A könyvtár tagja az IFLA nemzetközi szakmai szövetségnek.
 
 
Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ
 
A gyűjtemény
Az OMgK országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár. Teljes dokumentum állománya mintegy félmillió kötet, amely kb. háromszáz hazai, és külföldi folyóirattal egészül ki. Az állomány fele monográfia, kb. harmada periodikus kiadvány, a fennmaradó részt az ún. szürke irodalom alkotja. A könyvtár gyűjtőköre kiterjed a teljes hazai, és válogatva a nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és elsődleges faipari, valamint ezek határterületeinek szakkönyveire, folyóirataira, egyéb fontos dokumentumaira. Hozzáférést nyújt (online, illetve CD-ROM) számos szakirodalmi adatbázishoz, a legjelentősebbek közül néhány: CAB Abstracts, AGRIS, FSTA, Bruxinfo, Derwent Biotechnology Abstracts, valamint természetesen az EISZ és az EBSCO.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ a FAO letéti könyvtára Magyarországon. Gyűjti, feldolgozza, tárolja és szolgáltatja az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének kiadványait, így a FAO kiadványok szerves részét képezik a könyvtár állományának.
Feltárás
 
Az OMgK könyvgyűjteményét – 1994 óta – az Aleph integrált könyvtári rendszerben tárja fel. A korábbi cédulakatalógusok retrospektív konverziója 2002-ben – az épületrekonstrukció miatti zárva tartás idejében – megtörtént.
A hatékony keresést az alapos tartalmi feltárás kell, hogy segítse, a feltáráshoz pedig elengedhetetlen a jól megalapozott, de élő, és a szakma változásait követő tárgyszójegyzék.A Mezőgazdasági tárgyszójegyzék létrehozása a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia és az Agrárirodalmi Szemle indulásának idejére, 1960-ra datálódik. Az eredetileg könyv alakban megjelent tárgyszójegyzék ma az Aleph rendszerben épül tovább, s a tervek szerint tezaurusszá fogja kinőni magát.
 
Szolgáltatások
 
Az OMgK-nak – a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett – az 1980-as évek óta elektronikus szolgáltatásai is vannak. 1996-ban készült el az első honlap, a harmadik pedig most tart a tesztfázis végénél, http://www.omgk.hu. A honlapon linkgyűjtemény – Internet címek menüpont alatt – található, elektronikus kiadványok olvashatók, és elkezdődött a digitális archívum kialakítása, a digitalizálási terv alapján.
 
  • Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia
1960 óta készíti az OMgK – a nemzeti bibliográfia részeként – ezt a mezőgazdasági témájú szakbibliográfiát. A bibliográfiai leírás tárgyszavakkal egészül ki. Először folyóirat formában jelent meg, majd az 1980-as évek közepétől ISIS alapú számítógépes feldolgozással, 1994-től pedig az Aleph integrált könyvtári rendszer egyik adatbázisaként épül a bibliográfia. Az adatbázis (MAB néven) a könyvtár honlapján keresztül elérhető és kereshető, de megjelenik – a megrendelők igénye szerint – évente egyszer folyóirat, illetve CD formában. Gyarapodása évente kb. 600 tétel.
 
  • Agrárirodalmi Szemle, TMF és TMH adatbázis
Az Agrárirodalmi Szemle szerkesztése 1960-ban kezdődött folyóirat formában, majd az 1980-as évek közepétől ISIS alapú számítógépes feldolgozással folyt tovább a munka, 1994-től pedig az Aleph integrált könyvtári rendszer egyik adatbázisaként (ASZ néven) épült tovább a bibliográfia. Ebben a folyóiratban, majd adatbázisban az OMgK-hoz érkezett külföldi folyóiratok feldolgozása folyt. A bibliográfiai leírások rövid annotációkkal egészültek ki. Ez a munka 1998-ig tartott, amikor is azért maradt abba a további feldolgozás, mert a külföldi mezőgazdasági adatbázisok egyre jobban teret hódítottak, illetve a mezőgazdasági értelmiség angol nyelvtudása kezdett erősödni.
1996-ban megnyílt a könyvtár Európai Uniós olvasóterme. Ekkor témafigyelések indultak a könyvtár külföldi folyóirataiból az akkori 15 tagállamra vonatkozóan, Magyarországgal foglalkozó cikkekre, valamint EU-s agrár témákra. 1998-ban a témafigyelésekből adatbázist kezdett építeni a könyvtár TMF néven. 1999-ben – az olvasói igényeknek megfelelően – a TMF adatbázisból leválogatták a magyar vonatkozású tételeket és önálló adatbázisként (TMH néven) épült tovább. A munka 2005 végéig folyt. A könyvtár vezetősége úgy gondolta, hogy az ország EU-s csatlakozásával ezek az adatbázisok betöltötték hivatásukat, és az itt felszabaduló erőket inkább a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia építésére koncentrálja.
 
  • AGRIS
Az OMgK – mint a FAO magyarországi letéti könyvtára – az 1974 óta épülő AGRIS adatbázisnak a magyarországi központja. Összegyűjti a magyar vonatkozású fontosabb mezőgazdasági cikkeket, konferencia anyagokat, feldolgozza, tárgyszavazza és kódolja azokat az AGROVOC (az AGRIS tárgyszójegyzéke) alapján, majd továbbítja az adatbázis szerkesztőségébe, Rómába, évente kb. 600 tételt.
 
  • Országos Dokumentum-ellátási Rendszer
A könyvtár aktívan részt vesz az ODR szolgáltatásban. Az ország különböző mezőgazdasági szakmai és oktatási intézményein túl megyei és városi könyvtárak kéréseit teljesíti a könyvtárközi kölcsönzés keretein belül.
 
LibInfO
Az OMgK alapító tagja volt a LibInfO konzorcium elődjenként 1999-ben indult MIT-HOL szolgáltatásnak. Azóta is rendületlenül folyik ez az online tájékoztatószolgálati munka.
 
  • Mezőgazdasági szakszótárak
A Mezőgazda Kiadó által szerkesztett – könyv formában is megjelent – szótárak elektronikus változata az OMgK honlapjáról elérhető. 2006. február 7-én – a Mezőgazdasági Könyvhónap egyik eseményeként – Benedek Fülöp FVM államtitkár adta át ünnepélyes keretek között a használóknak a szótár-program első három kötetének (állattenyésztési, állatorvosi és növénytermesztési) digitalizált változatát.
 
  • Agrárkönyvtári Hírvilág
1993-ban indult útjára a negyedévente megjelenő lap, amely az OMgK programjairól, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetéről, illetve egyéb, hazai és nemzetközi könyvtáros programokról számol be. Könyvismertető, programajánló és egy-egy ajánlóbibliográfia található továbbá az egyes számokban.
 
  • Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóház, Budai Teleház
A 2003. február 24-én – a Mezőgazdasági Könyvhónap egyik eseményeként – megnyílt helyiségben szak- és antikvár könyvek, tankönyvek, valamint szakfolyóiratok találhatók, kombinálva a – 2004. október 7-én megnyílt – teleházi szolgáltatásokkal.
 
Kapcsolatok
 
Az OMgK rendszeres kapcsolatot tart fenn más országos szakkönyvtárakkal, illetve vesz részt országos programokban. Képviselteti magát országos szakmai szervezetekben és egyesületekben (MKE, IKSZ stb.).
A könyvtár, fennállásának több mint fél évszázada alatt számos külföldi mezőgazdasági könyvtárral alakított ki kapcsolatot, csere kiadványokkal gazdagítva egymás állományát, illetve tagja nemzetközi szervezeteknek.
Szakmai rendezvények (agrárszakmai, agrárkulturális és könyvtári), író-olvasó találkozóval egybekötött könyvbemutatók és kiállítások szervezése folyik rendszeres időközönként.
 
Oktatás
Az OMgK rendszeresen fogadja az agrár felső- és középfokú oktatási intézmények diákcsoportjait, akiknek bemutatja a könyvtárat, annak állományát és a keresési lehetőségeket.
1997/1998-ban a könyvtár vezetősége úgy gondolta, hogy társintézményével, az akkori Agrárszakoktatási Intézettel távoktatási programot indít, az abban az időben induló Sulinet programra alapozva, és azt kiegészítve, így segítve a középfokú agrár szakképző intézmények oktatóit és diákjait. Tananyagokat készítettek, amelyek felkerültek a honlapra. Az egyre szűkebb költségvetési keretek miatt a program bővítése szünetel. A szakmailag még ma is helytálló anyagok a honlap Elektronikus kiadványok menüpontja alatt megtalálhatók.
 
 
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
 
A gyűjtemény
 
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár. Állománya mintegy 500.000 kötet könyv, folyóirat és nem hagyományos dokumentum. A teljesség igényével gyűjti, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a magyar oktatáspolitikai, neveléstudományi, nevelés- és ifjúságszociológiai dokumentumokat, a magyar tankönyveket, az iskolai értesítőket, továbbá a hazai gyermek- és ifjúsági irodalmat. E szakterületek nemzetközi dokumentumtermését értékelve, reprezentatív módon gyűjti és széles körű tájékoztatást nyújt a külföldi szakirodalomról. Hozzáférést biztosít hazai és külföldi szakirodalmi adatbázisokhoz. Online kereshetők az EISZ és EBSCO adatbázisai, valamint a legteljesebb pszichológiai adatbázis, a PsycInfo. CD-ROM-on szolgáltatja a német nyelvű pedagógiai szakirodalmat regisztráló FIS-Bildung adatbázist, az audiovizuális dokumentumokat feldolgozó AV-Online-t, és az UNESCO oktatásügyi statisztikáit.
 
Feltárás
 
A hatékony keresést mély tartalmi feltárás is segíti. A pedagógia szakterület terminológiai kontrollját a mintegy 3500 lexikai egységet tartalmazó Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék biztosítja. A tárgyszavakból adatbázis épül, mely online elérhető és közvetlenül támogatja a könyvtár adatbázisaiban való keresést. A tárgyszójegyzék idegen nyelvi ekvivalenseket is tartalmaz, ezek az idegen nyelvű adatbázisokban való kereséshez nyújtanak segítséget, továbbá illeszkedik az Európai Unió többnyelvű pedagógiai tezauruszához is (European Educational Thesaurus). Minden dokumentum a tárgyszójegyzékből származó specifikus tárgyszavakkal osztályozott, a generikus besorolást szakcsoportszámok biztosítják. A folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus szinten is feldolgozottak. A formai feltárás a HUNMARC adatelemeire épül, az adatbázis szabványos rekordjai alkalmasak gépi adatcserére. A tematikus portálon gyűjtött elektronikus információforrások feldolgozása a Dublin Core előírásainak megfelelő. Az OPKM a MOKKA egyik alapító tagja, kezdettől fogva részt vesz az osztott feldolgozás és közös katalógus létrehozását célzó országos programban, valamint az informatikai és katalogizálási szakbizottságok munkájában.
 
Szolgáltatások
 
A könyvtár elsősorban saját állománya alapján nemzeti szakbibliográfiát készít (Magyar Pedagógiai Irodalom), továbbá szakirodalmi adatbázisokat szervez és szolgáltat (pedagógiai bibliográfiai adatbázis: PAD, tankönyvek adatbázisa, gyermek- és ifjúsági irodalom adatbázisa, taneszköz-adatbázis: META ld.: www.opkm.hu ).A magyar neveléstörténet, valamint a gyermek- és ifjúsági irodalom történetének fontos kutatóhelye.
Tematikus portált épít a pedagógia hazai és nemzetközi elektronikus információforrásaiból (Magyar Pedagógusok Háza Portál www.mphp.hu). A portál információkereső felülete megegyezik a könyvtár adatbázisainak keresőfelületével. A dokumentumokról magyar és angol nyelvű tárgyszólánc és referátum készül.
A könyvtár aktívan részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszerben, évi 2500-3000 könyvtárközi kérést teljesít, elsősorban felsőoktatási intézmények, megyei és városi könyvtárak, valamint iskolai könyvtárak részére.
A nemzeti szakirodalomtermés a kulturális örökség szerves része – a könyvtár nemcsak gyűjti, feldolgozza és szolgáltatja azt, hanem gondoskodik megőrzéséről, biztonságos raktározásáról, a prézensz állomány rendelkezésre bocsátásáról is. Ezen a területen kiemelt jelentősége van az állományvédelemnek, a restaurálásnak és a tervszerű digitalizálásnak. A prioritások érvényesülése érdekében az OPKM több éves digitalizálási tervet dolgozott ki.
 
Kapcsolatok
 
A könyvtár különböző szakmai területeken rendszeres kapcsolatot tart fenn más országos szakkönyvtárakkal, felsőoktatási intézményekkel, pedagógiai intézetekkel, oktatáskutató intézetekkel és könyvtáraikkal. Részt vesz országos programokban az adatcsere, dokumentumellátás, tartalomszolgáltatás és gyarapítás területén. Képviselteti magát országos szakmai szervezetekben és egyesületekben (MKE, IKSZ). A nemzeti szakirodalmi gyűjtemény képviseletét külföldön is ellátja – együttműködik nemzetközi pedagógiai szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel, bekapcsolódik szakterületi európai uniós programokba (Euridyce, Perine, ECML).
 
Oktatás
 
Az OPKM rendszeres használóképzés keretében fogad a pedagógusképző felsőoktatási intézményekből hallgatói csoportokat, alkalomszerűen új szolgáltatások bevezetése esetén. Részt vesz az akkreditált pedagógus-továbbképzés és a felsőfokú könytáros-képzés oktatási programjainak fejlesztésében. Évente 25-30 hallgatót fogad különböző felsőoktatási intézményekből szakkönyvtári gyakorlatra. Konferenciákat és szakmai továbbképzéseket szervez könyvtárosok és pedagógusok számára. Oktatási segédleteket és szakirodalmi szemléket készít (pl. Információs műveltség és oktatásügy). Ellátja a szakfelügyelet szervezését iskolai könyvtári területen. Saját dolgozóinak belső továbbképzéseket szervez pedagógiai és szakkönyvtári ismeretek területén egyaránt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4.Irányelvek szakkönyvtári szolgáltatásokhoz
 
Trend
 
Információforrások, állománygyarapítás
 
- A nyomtatásban megjelenő dokumentumok körében a monográfia/periodikum arány a periodikumok túlsúlyát mutatja.
 
- A szakirodalom 60-80 %-a periodikumokban jelenik meg.
 
- A periodikumok ára folyamatosan nő.
Pl. Az alábbi szakterületek folyóirataira vonatkozó néhány adat (USA, 1984-2004)
neveléstudomány 514,9 % (átlagos előfizetési díj: 175,10 $)
könyvtártudomány 327,1% (átl. előfiz. díj: 127,07 $)
mezőgazdaság 557,6 % (átl. előfiz. díj: 134,15 $)
társadalomtudományok 596,9 % (átl. előfiz. díj: 261,86 $)
(Forrás: Dingley, Brenda: U.S. Periodical Prices – 2004.)
 
- A könyvtárak költségvetési kiadásai nőnek 1986-2004 (ARL).
periodikumok 273 %
monográfiák 63 %
illetmények 122%
könyvtári anyagok 206%
Teljes növekedés: 139 %
(Forrás: Kyrillidu, Martha: Young, Mark comp. and ed.: ARL Statistics 2003-2004.
ARL, Washington. 2005.)
 
- Az elektronikus források jelentősége folyamatosan nő.
Az elektronikus dokumentumok aránya a könyvtári anyagok között 3,6%-ról 31,33%-ra nőtt (1992/93-2003/04, Kyrillidu). A nyomtatott és az elektronikus dokumentum még átmenetileg együtt él: a tartalomszolgáltatók még a kettőt együtt forgalmazzák.
 
Szolgáltatások
 
- A távhasználat jelentősége nő (1991-2004, Kyrillidu)
könyvtárközi kölcsönzés: +148%
könyvtári foglalkozások: +82%
teljes kölcsönzés, hagyományos referensz szolgáltatások: - 1%
 
- Az elérési helyek (végpontok) száma folytonosan nő.
 
- A távhasználat ugrásszerű növekedése révén a virtuális könyvtári terek megsokszorozódtak.
 
- Az ellátás, az információ szétsugárzása rendszerré szerveződik, illetve intézményi konzorciumok szerveződése jellemző a teljesebb információellátás érdekében.
 
- A hagyományos, uniformizált könyvtári szolgáltatások helyett előtérbe kerülnek a személyre szabott, hatékonyabb szolgáltatási formák. Mindez a használók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével és értékelésével jár együtt.
 
- Elsődleges az információ prezentálása a használók számára, bármilyen formában is jelenjen meg, minőségi szolgáltatások keretében.
 
- Rendszeressé válik a könyvtárhasználók képzése és folyamatos tájékoztatása az elérhető szolgáltatásokról. A tájékoztatás igénybevétele csökken (-34 %), ezzel párhuzamosan viszont a könyvtári foglalkozások száma jelentősen növekszik. Jellemző az intenzívebb képzési tevékenység, támogatás az információs műveltség elsajátítása, az önálló tanulás, a permanens tanulás, távoktatás területén. Intenzívebb az együttműködés a könyvtárak és az oktatási intézmények között.
 
Együttműködés
 
  • A tartalomszolgáltatók rendszerint konzorciumokkal tárgyalnak
  • Azonos, illetve hasonló gyűjtőkörű könyvtárak együttműködése jellemző egyes gyűjteményfejlesztési, feldolgozási és szolgáltatási területeken (könyvtárközi kölcsönzés, lelőhely-adatbázisok építése, osztott katalogizálás, szurrogátumcsere).
  • Szorosabb együttműködés a felsőoktatás szakirányú könyvtáraival
  • Együttműködés szakmai szervezetekkel, testületekkel, intézetekkel és könyvtáraikkal
 
Irányítás
 
A könyvtárvezetés feladatai közül az alábbi területek jelentősége növekedett:
 
- Minőségbiztosítás – minőségfejlesztés: rendszeres teljesítménymérés a könyvtári munkafolyamatok területén, használói igények és elégedettség folyamatos regisztrálása. A teljesítménymérés egységesen meghatározott fogalmakon alapul, és egységes módszertani útmutatások szerint végezhető.
 
- Gazdaságossági szempontok – a könyvtár gazdálkodásának összhangban kell lennie alapvető céljaival, alapító okiratában meghatározott alapfeladatai ellátásával. Az intézményi szempontok mellett kiegyensúlyozott módon a könyvtár használóinak elvárásait is figyelembe kell venni.
 
- A munkatársak szakmai fejlődését rendszeres, tervezett továbbképzés keretei között kell biztosítani, mind könyvtári, mind más szakterületek tekintetében.
 
- Az országos könyvtári együttműködés menedzselése.
 
- Európai Uniós projektekbe, együttműködésbe való bekapcsolódás elősegítése.
 
 
 
 
 
 
 
 
A országos szakkönyvtári ellátás feltételei
 
Nemzeti számbavétel
 
Teljességre törekvő gyűjtési és rendelkezésre bocsátási funkciók, teljes körű bibliográfiai regisztráció az adott szakterületen, illetve nemzeti könyvtári funkció ellátása (pl.KSH).
Adott szakterület nemzeti bibliográfiájának előállítása, adatbázissá szervezése. A szakterület elektronikus információforrásainak számbavétele, feldolgozása, adatbázissá szervezése, tematikus gyűjtőportál gondozása.
 
Tájékoztatás a szakterület nemzetközi irodalmáról
 
A nemzetközi szakirodalomreprezentatív gyűjtése, feldolgozása, bibliográfiai áttekintés biztosítása, teljes szövegű dokumentumok rendelkezésre bocsátása.
 
Szakterületi információellátás és teljes körű tájékoztató szolgálat fenntartása
 
A szakirodalmi adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása. Az országos szakkönyvtári ellátás számára nem nélkülözhető, speciális gyűjtőkörű nem nyilvános könyvtárak bevonása az ellátó rendszerbe.
 
Szakmai munka
 
A könyvtári munkafolyamatok speciális szakértelmet kívánnak az alábbi területeken:
  • gyarapítás (kapcsolattartás kiadókkal, szervezetekkel, intézményekkel)
  • mély tartalmi/formai feldolgozás (analitikus feltárás)
  • terminológiai kontroll (szakterületi terminológia egységesítése, tárgyszójegyzék, ill. tezaurusz készítése és karbantartása, többnyelvű terminológiai megfeleltetés biztosítása)
  • szaktájékoztatás, irodalomkutatás
A feladat ellátása magasan kvalifikált szakemberek alkalmazását követeli meg, akik könyvtári végzettségük mellett az adott szakterületen szerzett felsőfokú képzettséggel, valamint nyelvtudással rendelkeznek.
 
Kulturális javak megőrzése
 
Az adott szakterület nemzeti dokumentumtermése a kulturális örökség része, ez a szakkönyvtárakra megőrzési kötelezettséget ró – ezeket a dokumentumokat a mindenkori könyvtárhasználói kereslettől függetlenül tárolni és védeni kell. Összehangolt, tervezett digitalizálás, archiválás, restaurálás.
 
Hagyományos könyvtári szolgáltatások nyújtása
 
A fenti szakkönyvtári funkciók ellátásán túl e könyvtárak többsége kölcsönöz, valamint a dokumentumok helyben használatát biztosítja. A kölcsönzések számát korlátozó tényezők a prézensz rendelkezésre bocsátás és a nemzeti megőrzési feladatok. A helyben használat és a közvetlen kölcsönzés a könyvtár székhelye által erősen meghatározott, de az országos ellátásban a könyvtárközi kölcsönzésnek, valamint az Országos Dokumentumellátó Rendszerben és a közös katalogizálási programban (MOKKA) való részvételnek kiemelt szerepe van.
 
 
 
Irányelvek a szakkönyvtárak értékeléséhez
 
Általános elvárások
 
  • A szakirodalmi források elérését valamennyi dokumentumtípusban és formátumban szükséges biztosítani, különös tekintettel az e-forrásokra.
  • A hozzáférés, a könyvtár szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét ki kell terjeszteni, fokozottan támogatva a távhasználatot.
  • Az információkeresésben, az -értékelésben és a -felhasználásban segítséget kell nyújtani a használóknak, illetve lehetőséget adni nekik a szükséges kompetenciák elsajátítására.
  • A tudományos munkát, a kutatást és a fejlesztést, a felsőoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogatni kell az adott szakterület vonatkozásában.
  • A könyvtár tevékenységének más hasonló intézményekkel összehasonlítható módon való mérése, értékelése.
 
A teljesítmény értékelésének szempontjai
 
  • Az ország szakirodalom-ellátásában kitűzött célok megvalósításához való hozzájárulás.
  • A nemzeti szurrogátumvagyon gyarapítása, különös tekintettel a hazai szakirodalmat föltáró bibliográfiai adatbázis építésére.
  • Tájékoztató szolgálat fenntartása révén az ország információellátásának támogatása az adott szakterületen.
  • A nemzeti fejlesztési tervek – az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a kultúra más területein – megvalósításának segítése.
  • Az ország könyvtári rendszerében való részvétel és együttműködés a szakterület gyűjteményeivel, illetve a szakkönyvtárakkal.
  • A kapcsolattartás, illetve az együttműködés a szakterülethez kapcsolódó felsőoktatási intézményekkel, a fejlesztést és kutatást folytató intézetekkel, a tudományos és szakmai testületekkel, szervezetekkel, a gazdasági vállalkozásokkal stb.
 
A gyűjtemény értékelésének szempontjai
 
  • A magyar tudományos szakirodalom reprezentálása mennyire teljes és naprakész.
  • A szakterület nemzetközileg elismert tudományos és kutatási eredményeiről áttekintés adása, illetve alkalmasság a kurrens szakirodalomban való tájékozódásra.
  • A gyűjtemény egyaránt tartalmaz hagyományos dokumentumokat és elektronikus forrásokat.
  • A magyar tudományos élet, a felsőoktatás, a kutatás és fejlesztés igényeinek való megfelelés.
  • Különböző formájú együttműködés – konzorcium, közös licencszerződés stb. - kínálta lehetőségek kiaknázása.
  • Az állomány és a katalógus fedi egymást, és naprakészek a nyilvántartások.
  • A feltárás megfelel a nemzeti szabványoknak, illetve a könyvtári rendszer adatcsere-formátumának.
  • A források feltártságának mértéke (feltártsági mutató) és a tartalmi feltárás mélysége (osztályozás-indexelés, referálás stb.) illeszkedik a szakterület kívánalmaihoz.
  • A szurrogátumvagyon részét alkotja a központi nyilvántartásoknak pl. lelőhelyjegyzék.
Szolgáltatások értékelésének szempontjai
 
  • A tudományos és szakmai munkát végzők, a felsőoktatásban tanulók, tanítók számára minőségi szolgáltatásokat biztosít, megfelelő helyen, eléréssel és időtartamban.
  • A szakterület követelményeihez igazodó, magas színvonalú tájékoztató szolgálatot tart fönn, amely gyors és szakszerű segítséget nyújt az igényeknek megfelelő időszakban.
  • A használók tájékozódását, az információkeresést és a kutatómunkát segítendő a könyvtár lehetőséget biztosít konzultációra, és használóképző kurzusokat szervez.
  • A szolgáltatásokhoz és a források egészéhez minden használó hozzáférhet.
  • A könyvtár katalógusához, illetve saját bibliográfiai adatbázisához az intézményen belül és kívül is (internet) hozzá lehet férni.
  • A könyvtár teljes körű tájékoztatást ad szolgáltatásiról, valamint folyamatosan és számos kommunikációs formát és csatornát igénybe véve törekszik ismertségét növelni.
  • A szolgáltatások hatékonyságának mérésére mennyiségi és minőségi vizsgálatokat végeznek.
  • A szolgáltatások kialakításánál és a fejlesztésénél figyelembe veszik a használók véleményét, elvárásait.
 
Infrastruktúra értékelésének szempontjai
 
  • A könyvtár a feladatai ellátásához rendelkezik az igényeknek megfelelően kialakított, szükséges nagyságú terekkel.
  • A különböző funkcionális terek - mint az olvasói, a könyvtári munkák végzésére, raktározásra szolgáló terek stb.- műszaki felszereltsége, berendezései megfelelnek a célnak.
  • A könyvtárnak elegendő hely áll rendelkezésére a folyamatosan gyarapodó dokumentumok elhelyezésére, valamint lehetősége van a szükséges munkaterületek kialakítására, bővítésére.
  • Az infokommunikációs berendezések és a hálózati kapacitás lehetővé teszi a használói igények kielégítését és az elvárások szerinti munkavégzést.
  • A berendezések, a bútorzat biztonságos és ergonómikus.
  • A fogyatékkal élőkről szóló jogszabályok érvényesülnek.
  • A berendezések, eszközök, szoftverek stb. használatát útmutatók segítik.
 
Költségvetés értékelésének szempontjai
 
  • A költségvetés elegendő arra, hogy a könyvtár a küldetésének teljesítése, a feladatok ellátása szerint fejlessze gyűjteményét.
  • A költségvetés lehetőséget ad kellő számú, megfelelően képzett munkatárs foglalkoztatására.
  • A költségvetés növekedése megfelel az információforrások, a személyi kiadások és az egyéb működési feltételek költségeinek növekedésének.
  • A költségvetés biztosítja a munkatársak szakmai továbbképzésének támogatását.
  • A költségvetés egyértelműen meghatározza, hogy mely könyvtári tevékenységekre vonatkozik (pl. beszerzés, szolgáltatások, hozzáférés biztosítása).
  • A más gyűjteményekkel együttműködve törekszik arra, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat jobban kihasználja, illetve a feladatok ellátásának költséghatékonyságát növelje.
  • A könyvtár méri valamennyi könyvtári tevékenység, illetve a működés pénzügyi hatékonyságát.
 
 
Munkatársak értékelésének szempontjai
 
  • A könyvtár a célok és a feladat ellátáshoz elegendő számú munkatársat és megfelelő munkaidőben foglalkoztat.
  • A könyvtár valamennyi munkatársa pontosan meghatározott képesítéssel, gyakorlattal és felelősséggel végzi a munkáját.
  • A munkatársakkal szembeni elvárások, az ellátott feladatok és a felelősség arányos a hasonló kompetenciákkal rendelkező és hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozókéval.
  • A könyvtárosok, beleértve a vezetőséget is, felsőfokú – lehetőség szerint egyetemi, illetve MA szintű – könyvtár- és információtudományi végzettséggel rendelkeznek.
  • A könyvtárosok az adott tudományághoz, szakterülethez kapcsolódó felsőfokú képesítéssel rendelkeznek.
  • A könyvtárosoktól elvárt az aktív szakmai tevékenyég a könyvtár- és információtudomány, illetve az adott szakterület vonatkozásában.
  • A könyvtárosok folyamatosan fejlesztik a könyvtár- és információtudomány, valamint az adott szakterülethez kapcsolódó ismereteiket, valamint a könyvtári tevékenységek színvonalának emeléséhez nélkülözhetetlen készségeiket.
  • A könyvtár biztosítja munkatársainak a berendezések, az alkalmazott szoftverek kezelésének gyakorlati megismerését, a munkavédelmi, biztonsági oktatást.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Függelék
 
Az alábbi, külföldi szakirodalom alapján összeállított kézikönyv mintául szolgálhat hazai szakkönyvtárak számára.
 
 
1. Menedzsment
 
1.1. Küldetésnyilatkozat és stratégiai terv
 
Irányelv: A szakkönyvtár céljait a szakkönyvtár vezetője határozza meg a küldetéssel és jövőképpel összhangban a fenntartó egyetértésével és jóváhagyásával. A célokat 1. világosan meg kell fogalmazni és írásba foglalni, 2. időszakonként áttekinteni, és a bekövetkező változásoknak megfelelően (különös tekintettel a könyvtári és információs technológia fejleményeire) módosítani kell.
 
1.2. Státus
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetését szakképzett könyvtáros lássa el. A szakkönyvtár vezetője a fenntartónak tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
 
1.3. Vezetés
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetője felelős a szakkönyvtár vezetési és szakmai funkcióinak ellátásáért. A szakkönyvtár vezetője és személyzete írásos munkaköri leírással rendelkezzen. A szakkönyvtár vezetési feladatkörnek tartalmaznia kell: a szakkönyvtár működését szabályozó koncepciók és eljárásmódok megfogalmazását, a szabályozók és eljárásmódok betartatását és folyamatos karbantartását/frissítését. A szakkönyvtári funkciók mind hatékonyabb ellátását a következő eszközök, tevékenységek segítségével lehet elérni:
 
1. szabványos eljárásmódok a munkafolyamatokban (beleértve a folyamatos ellenőrzést és értékelést)
2. a személyzet képzése, fejlesztése és teljesítményének értékelése
3. belső kommunikáció és team-munka
4. a pénzügyi és az emberi erőforrások menedzselése
5. az információforrások menedzselése
6. stratégiai tervezés
7. marketing
 
1.4. Kommunikáció
 
A fenntartóval:
Irányelv: A fenntartó tájékoztassa a könyvtár vezetőjét minden, a szakkönyvtár működésére kiható fejleményről és döntésről. A döntések meghozása előtt lehetőség szerint kérje ki a véleményét, nyerje el egyetértését. A szakkönyvtár vezetője rendszeresen lássa el beszámolási kötelezettségét, nyújtson tájékoztatást a fejleményekről, és adjon háttér információkat a döntések meghozatalához.
 
A kommunikáció módjai:
 
1. részvétel a döntéseket megelőző tervezési megbeszéléseken
2. konzultáció a szakkönyvtár életét meghatározó csoportokkal (stakeholders)
3. találkozások a fenntartó képviselőivel
4. a szakkönyvtár vezetője legyen a könyvtár működését felügyelő szervezet ( pl. kuratórium) tagja.
 
1.5. Teljesítménymérés
 
Irányelv: A szakkönyvtár tevékenységét felügyelő szervezet számára a szakkönyvtár tevékenységét és szolgáltatásait összefoglaló és értékelő, hivatalos és írásos beszámolót kell benyújtani. A szolgáltatás minőségének javítása érdekében folyamatosan kell a statisztikai és egyéb adatokat gyűjteni, ki kell számolni a megfelelő teljesítmény-mutatókat, és azokat évente értékelni kell. Meg kell határozni a használók elégedettségének mérési módszereit, ezeket alkalmazni és értékelni kell.
Az értékelés eredményeinek ismeretében kell a fejlesztéseket meghatározni.
 
2. Személyzet
 
2.1. Feladatok és képzettség
 
Irányelv: A szakkönyvtárban minden szakmai tevékenységet szakképzett könyvtárosnak kell ellátnia. A személyzet további tagjai között lehetnek kisegítők, köztük könyvtártechnikusok és könyvtári asszisztensek, valamint más szakemberek. Az egyes posztokon a tevékenységi területekkel kapcsolatos feladatokra és a szükséges képzettségre nézve a képesítési követelmények az irányadók. Az egyes posztokon a minimális munkabérek szintjét a közalkalmazotti bértábla segítségével kell meghatározni. A szakkönyvtár vezetője felelős azért, hogy szükség szerint további megfelelően képzett és/vagy tapasztalt személyzet felvételét javasolja, és a fenntartó jóváhagyása esetén eszközölje.
 
2.2. Továbbképzés
 
Irányelv: A folyamatos továbbképzés elengedhetetlen a naprakész tájékoztatási szolgáltatás ellátásához és működtetéséhez. A szakkönyvtár vezetőjének felelőssége a kötelező továbbképzési törvény betartása. Ezen kívül is szorgalmaznia és támogatnia kell a szakkönyvtár minden munkatársát képzettsége és készségei fejlesztésében és frissítésében –rendszeres gyakorlati képzéssel, folyamatos szakmai képzéssel és a szakmai rendezvényeken való részvétel révén. A fenntartónak is érdeke és kötelezettsége, hogy ösztönözze és elősegítse a munkatársak részvételét a szakmai fejlődésüket segítő tevékenységekben.
 
3. Pénzügyek
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetője felelős a szakkönyvtár pénzügyeinek viteléért. A pénzügyek intézése területén a következő eljárásmód ajánlott:
 
1. A fenntartótól kapott költségvetési előirányzat alapján előzetes költségvetés elkészítése az adott pénzügyi évre
2. az adott pénzügyi évre jóváhagyott pénzalapok felelős menedzselése
3. az előírt alapfeladatokon felül vállalt plusz feladatok teljesítéséhez lehetőség szerint pályázati támogatások megszerzése, és azok célirányos felhasználása.
 
A költségvetés tételei a következők lehetnek:
 
1. bérkeret
2. képzési és továbbképzési keret
3. beruházási keret
4. rezsi
5. működési költségek
6. gyarapítási keret
7. előfizetések
 
4. Erőforrások
 
4.1. Az információforrások menedzselésének koncepciója
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetőjének ezt a koncepciót évente el kell készítenie, illetve felül kell vizsgálnia annak érdekében, hogy meghatározza, melyek a célközönség számára leglényegesebb – beszerzendő, feltárandó és kezelendő – információforrások. A szakkönyvtár vezetőjének irányelveket kell kidolgoznia az erőforrások kiválasztása, megőrzése és selejtezése tekintetében. Eközben különös figyelemmel kell lenni a kötelezően megőrzendő dokumentumokra (pl. muzeális dokumentumok, az UNESCO Világemlékezet Listáján szereplő dokumentumok, köteles példányok stb.).
 
4.2. Az erőforrásokhoz való hozzáférés
 
Irányelv: Az információkhoz való hatékony hozzáférés érdekében az információforrásokat katalogizálni és/vagy indexelni, osztályozni és rendszerezni kell, az elismert szabványok segítségével. A szakkönyvtár információforrásairól olyan katalógust kell vezetni, amely lehetővé teszi a dokumentumok azonosítását és lelőhelyük megállapítását, tekintet nélkül formátumukra.
 
5. Szolgáltatások
 
5.1. Általános kérdések
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetője határozza meg és működteti azoknak a jó minőségű és releváns szolgáltatásoknak a körét, amelyek acélközönség igényeit és szükségleteit kielégítik. A szakkönyvtár pontos és időszerű információt nyújt ésszerű időn belül. Az információt megfelelő gondossággal, szakértelemmel és a szerzői jogi előírások betartásával kell biztosítani.
 
5.2. Marketing
 
Irányelv: A szakkönyvtár marketing-stratégiája a használókat (és leendő használókat) tájékoztatja a szakkönyvtár erőforrásairól és a szolgáltatásairól. A marketing-stratégia arra szolgál, hogy szélesebb körben ismertté váljon, milyen értéket képvisel a szakkönyvtár a célközönség számára.
 
5.3. Információszolgáltatás
 
Irányelv: A használókkal konzultálva a szakkönyvtár munkatársai hatékonyan és gazdaságosan hasznosítják a megfelelő információforrásokat a használók kérdéseinek megválaszolása érdekében. A szakkönyvtár vezetője felelős azért, hogy az ügyfelek információs igényeinek kielégítése érdekében az információterjesztés legmegfelelőbb módszereit a szakkönyvtár megtervezze, bemutassa és értékelje. Ennek érdekében minél hatékonyabb módon fel kell használni az elektronikus információtechnológiát. Képzést kell biztosítani annak érdekében, hogy az ügyfelek önállóan hozzáférjenek az információforrásokhoz.
 
5.4. Együttműködés / Forrásmegosztás
 
Irányelv: A szakkönyvtár vezetője együttműködési programokat alakít ki és azokban vesz részt a dokumentumszolgáltatás és a források megosztása területén. Ha a szakkönyvtár maga nem tud valamilyen dokumentumot az ügyfél számára kölcsönadni, igénybe kell venni a más könyvtárakkal való együttműködési lehetőségeket (könyvtárközi kölcsönzés, elektronikus másolatküldés stb.), valamint az egyeztetett állományalakítás megszervezésének (pl. adatbázisok konzorcium keretében történő beszerzése / hozzáférhetővé tétele) lehetőségeit. A szakkönyvtárosnak mindig tekintettel kell lennie, és védelemben kell részesíteni a különleges védelem alá eső (pl. muzeális) dokumentumokat.
 
5.5. Hozzáférés
 
Irányelv: A szakkönyvtáros kötelessége, hogy az ügyfelek számára hozzáférést biztosítson a szakkönyvtár információihoz. A gyűjtemény egyes darabjait lehetőség szerint kölcsönzésre kell rendelkezésre bocsátani. A könyvtár ügyfeleivel meg kell ismertetni azokat a kötelezettségeiket, amelyek az információ szabadságával, az adatvédelemmel és a szerzői jogi szabályozással kapcsolatosak. A könyvtár nyitva tartási idejét lehetőség szerint a használók igényei szerint kell megállapítani.
 
6. Munkafeltételek
 
6.1. Könyvtári helyiségek
 
Irányelv: A szakkönyvtárnak olyan megfelelő helyiségekre van szüksége, amelyek biztosítják erőforrásai optimális használatát és védelmét, és megfelelnek a megfelelő foglalkozás-egészségügyi és biztonsági előírásoknak. A szakkönyvtár vezetőjének a feladata a könyvtár elhelyezésének / berendezésének a szabályok szerinti megtervezése és a folyamatos karbantartás biztosítása. Új könyvtár megtervezése vagy a könyvtár költöztetése esetén a könyvtár vezetőjének kell a követelményeket pontosan és reálisan megállapítani. A könyvtár elhelyezésének megváltoztatásával kapcsolatos döntések előkészítésénél a könyvtár vezetőjével mindenkor konzultálni kell.
 
Az új könyvtár helyének kiválasztásánál gondolni kell a bővítés lehetőségére. A növekedés előzetes figyelembe vétele révén kiküszöbölhető, hogy gyakran kelljen a könyvtár berendezéseit és dokumentumait költöztetni. A könyvtár elhelyezkedése lehetőleg biztosítsa a kényelmes megközelítést. Figyelemmel kell lenni az épület strukturális adottságaira a raktárak elhelyezésénél és terhelésénél . Az alapterület terhelése feleljen meg a vonatkozó műszaki, építési előírásnak. Az alapterület felosztása biztosítson teret a következő funkcióknak:
 
1. munkahelyek a személyzet számára
2. az állomány elhelyezése és tárolása
3. szolgáltatások
 
A raktár és a polcrendszer legyen könnyen elérhető. A bejárati és a kijárati pontokat ne zárja el semmilyen berendezés vagy bútor, ami vészhelyzet esetén akadályt képez. Megfelelő figyelmet kell fordítani a használók, a személyzet és a dokumentumok biztonságára. Mindezek érdekében ki kell dolgozni a katasztrófavédelmi tervet is.
 
6.2. Könyvtári környezet
 
Irányelv: A szakkönyvtár környezete feleljen meg a munkaegészségügyi és biztonsági előírásoknak és a megfelelő normatíváknak.
 
Néhány környezeti tényező például, amelyre tekintettel kell lenni:
 
1. Akusztika – a könyvtárat meg kell óvni a túl hangos zajtól és a rezgéstől
2. Világítás – a fényerő feleljen meg a szabványos műszaki és ergonómiai előírásoknak
3. Elektromos áram – különös figyelmet kell fordítani a technológia számára szükséges csatlakozások biztosítására
4. Megfelelő klimatikus viszonyok – a könyvtári dokumentumok védelme, a technológia működtetése és a személyzet, valamint az ügyfelek kényelme érdekében biztosítani kell a megfelelő szellőzést, hőmérsékletet és a levegő megfelelő nedvességtartalmát.
5. Biztonságtechnikai berendezések – a katasztrófa- és állományvédelem szempontjainak megfelelően.