Magyar Pedagógusok Háza

 

A Magyar Pedagógusok Háza: összetett szerepű, központi pedagógiai szolgáltató
intézmény
 
A megújuló intézmény lényegében három, egymással szerves kapcsolatban álló, hagyományos értelemben is felfogható kulturális szervezett - (szak)könyvtár, múzeum, művelődési központ - funkcióit valósítja meg országos hatáskörrel, egy helyszínen, egy célterület és célközönség, az iskolával, a közoktatással valamilyen szinten kapcsolatba kerülő használói kör számára. A korszerűen és színvonalasan működő intézményegységek egymással harmonizáló szolgáltatásai „termelhetik ki” azt a hozzáadott szellemi értéket, amelynek révén a Magyar Pedagógusok Háza a neveléstudomány és a közoktatás javára szolgál(tat)ó
  • információs központ
  • tartalom-előállító és –szolgáltató központ
  • szakmai fejlesztési és ellenőrzési központ
  • képzési, továbbképzési, önképzési és konferenciaközpont
  • kulturális központ
szerepet betöltő, komplex közgyűjtemény és pedagógiai szolgáltató intézmény lesz.
E szerepek révén együtt és egy helyen lesz alkalmas a Ház szakmai információk és tartalmak nyújtására, pedagógus továbbképzések, szakmai rendezvények szervezésére, itt megnézhetők és kipróbálhatók lesznek hagyományos és digitális tananyagok, taneszközök, kulturális programokat találhatnak maguknak a leendő, aktív és volt pedagógusok, illetve azok szervezetei.
 
A pedagógiai információs központ
A Magyar Pedagógusok Háza a pedagógia információs központja, nem csupán a közoktatásé. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kívánja szolgálni az oktatásügy irányítóit, teoretikusait, gyakorlóit, ügyfeleit és az információ előállításában érdekelt üzleti partnereket. Ehhez képest komplex és erősen differenciált szolgáltatási rendszert kell kialakítani és működtetni.
Szakmai feladatok:
  • A szakirodalmi tájékoztatás dokumentumbázisának kialakítása és működtetése:
  • Az információs bázisnak teljességében hozzáférhetővé kell tennie a neveléstudomány területén minden Magyarországon keletkezett, ill. magyar vonatkozású információforrást – annak hordozójától függetlenül. A hagyományosan értelmezett nyomtatott dokumentumok mellett ide tartozik minden az oktatásban használt eszköz és tárgy, képi, hangzó, multimédia dokumentum, elektronikus információ.
  • Ugyanilyen fontos feladat a világban keletkező pedagógiai információ reprezentatív bemutatása a hazai közönség számára. Míg a tájékoztatás szintjén a teljesség a cél, a dokumentumok szintjén csak a reprezentativitásra törekedhetünk.
  • Az információs bázis új, speciális részét képezik a közoktatásban használható elektronikus információhordozók (digitális tankönyvek, oktatóprogramok). A hálózaton szolgáltatott dokumentumok esetében a hozzáférés a feladat, a CD-n, DVD-n és egyéb információhordozón megjelenő dokumentumokat azonban a gyűjtemény részévé kell tenni.
  • Korszerű információs szolgáltatásrendszer felépítése és működtetése:
  • teljes körű információszolgáltatás a szakterületről,
  • gyors információ,
  • pontos információ,
  • mélyen feltárt információ,
  • rendszerezett információ,
  • segítség az információhoz való eljutásban,
  • az eredeti dokumentum rendelkezésre bocsátása,
  • az önálló információszerzés támogatása.
 
A tartalom-előállító és -szolgáltató központ
Szakmai feladatok:
  • Szakmai információforrások és adatbázisok számbavétele és kereshetővé tétele egységes terminológia alapján, helyben, CD-n és interneten
  • Tájékoztatás a szakmai eseményekről, projektekről és innovációkról Magyarországon és külföldön
  • Tematikus portál működtetése interneten, elektronikus információforrások gyűjtése és feldolgozása a neveléstudomány és társtudományai területén.
  • A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók, pedagógusok, oktatók számára lehetőség biztosítása ahhoz, hogy saját maguk készíthessék el tanulmányaikhoz és munkájukhoz szükséges segédanyagokat.
A fejlesztés I. üteme - a költözésig
  1. A jelenlegi helyzet
Mint országos szakkönyvtár, az OPKM gyűjti, számítógépen feldolgozza, és adatbázisban szolgáltatja helyben, CD-n és interneten a pedagógia hazai és külföldi szakirodalmát. A feldolgozás a hazai pedagógiai szakirodalom tekintetében teljességre törekszik, mind monografikus, mind analitikus szinten (folyóiratcikkek, tanulmánykötetek részművei), így nemzeti szakbibliográfia szerepét tölti be. A tartalmi feltárást egységes terminológia biztosítja, a tárgyszavazás a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzéken alapul. A tárgyszójegyzéket a könyvtár folyamatosan bővíti, korszerűsíti, abból adatbázist épít és rendszeres időközönként nyomtatott formában is közzéteszi.
Saját gyűjteményen alapuló adatbázisaink közül jelenleg helyben, CD-n és interneten is hozzáférhető a PAD, a magyar és külföldi pedagógiai szakirodalom bibliográfiai adatbázisa. Az online aktualizálás hetenként, a CD-é félévente történik. A könyvtár számítógépes katalógusa (WebOPAC) helyben és interneten érhető el. A PAD adatbázison kívül tartalmazza a magyar és külföldi tankönyvek (1980-), a gyermek- és ifjúsági különgyűjteménybe tartozó művek (1984-) adatai mellett gyűjteményünk nem pedagógiai témájú könyveinek bibliográfiai adatait is.
Más szolgáltatóktól átvett szakmai információforrások közül a következőket szolgáltatjuk:
PsycInfo (a pszichológia angol nyelvű szakirodalmának legteljesebb bibliográfiai adatbázisa 1886-tól)
ERIC ( a pedagógia angol nyelvű szakirodalmának bibliográfiai adatbázisa)
AV-Online (audiovizuális dokumentumok adatbázisa)
Unesco oktatásügyi statisztikai adatai CD-n
CD Jogász (hatályos jogszabályok)
Az EISZ program keretében elérhető adatbázisok:
Web of Science (szakirodalmi publikációk hivatkozási indexe)
Science Direct (teljes szövegű folyóiratcikk-adatbázis)
  1. Rövid távú fejlesztési feladatok (a rendszeres kurrens és retrospektív feldolgozó munkán és a napi szakirodalmi tájékoztató munka ellátásán túl)
    • A tartalomszolgáltatást ki kell egészíteni egy átgondolt, erőteljes marketingtevékenységgel. Ehhez rövid távú (1-2 éves) fejlesztési tervet kell készíteni.
    • Pedagógiai portál szolgáltatásainak elindítása és folyamatos karbantartása (elektronikus információforrások összegyűjtése, értékelése és tartalmi feldolgozása)
    • A gyűjtemény adatbázisban reprezentált mintegy 25-30%-ának módszeres leltári ellenőrzése
    • A pedagógiai tárgyszójegyzék folyamatos gondozása mellett a fogalmak közötti kapcsolatok további részletes kidolgozása révén tezaurusszá kell átalakítani. Ily módon további keresési lehetőségekkel fejleszthetjük adatbázis-kezelő programunkat is.
    • Pedagógiai folyóiratok adatbázisának nyilvánossá tétele az interneten
    • Az EBSCO adatbázisok használatának biztosítása olvasóink számára
    • A Schola Orbis adatbázisának szolgáltatása
  2. A fejlesztés hasznosíthatósága, hozadéka
    • Szolgáltatásaink hatékonyabb propagálása révén jobb kihasználtság
    • Adatbázisainkban a tartalmi feltárás színvonalának biztosítása, felhasználóbarát, új keresési lehetőségek
    • Szélesebb körű szakirodalmi tájékoztatás
  3. A megvalósításhoz szükséges feltételek
    • A jelenlegi számítógépes eszközpark ebben a szakaszban megfelelő
    • A lokális hálózat kábelezésének cseréje szükségessé válhat, a villamos hálózat pedig túlterhelt, bővítése nem halasztható
    • A személyi feltételek a fenti feladatok ellátásához adottak.
A fejlesztés II. üteme - a költözés után:
  1. Kiinduló helyzet
    • A gyűjtemények és a munkatársak egy helyen vannak
    • Működik a tematikus portál
    • Saját és más szolgáltatóktól átvett adatbázisaink folyamatos szolgáltatása megnövekedett használói létszám mellett, a keresőrendszer alkalmazási lehetőségei az integrált könyvtári szoftver és a számítógépes tezaurusz használatával jelentősen bővültek
    • A tartalmi szolgáltatások a különböző gyűjteményrészekben integráltan működnek
    • A könyvtár szakirodalmi szolgáltatásai folyamatosan működnek
    • Az átgondolt marketingstratégiának köszönhetően szolgáltatásaink rendszere világos, átlátható használóink számára. Az olvasók megfelelő tájékoztatást kapnak szolgáltatásainkról.
  2. Fejlesztési feladatok
    • költözés után ki kell alakítani a szolgáltatások kielégítő környezetét (olvasói és könyvtáros munkahelyek).
    • A II. ütem kiemelt feladata, hogy integráljuk a különböző gyűjteményrészek tartalmi szolgáltatásait egységes szolgáltatási rendszerbe, egységes gyarapítási, feldolgozási és szolgáltatási szempontok érvényesítése mellett.
    • A retrospektív konverzió ütemének felgyorsítása, valamint a tervezett időszak végéig újabb adatbázisok (tankönyvek, gyermek- és ifjúsági művek) szervezése a számítógépen feldolgozott anyag alapján.
    • Az adatbázis jelentős bővítése hálózaton elérhető teljes szövegek címeivel, valamint saját digitalizált szövegeink illesztése az adatbázishoz.
  • Az épület teljes birtokbavétele után a szolgáltatások végleges területeit ki kell alakítani.
  • A tartalmi szolgáltatásokat a Magyar Pedagógusok Háza teljes szolgáltatási választékába integrálva kell működtetni.
  • További dokumentumtípusokat – elsősorban elektronikus dokumentumokat – kell bevonni a feldolgozási és szolgáltatási rendszerbe.
  • Olvasói munkahelyeket kell kialakítani annak érdekében, hogy a könyvtár valamennyi információs szolgáltatásának birtokában, a teljes, számítógépen feltárt dokumentumbázis segítségével pedagógusok és pedagógusjelöltek saját segédanyagaikat helyben készíthessék el.
  1. A fejlesztés hasznosíthatósága, hozadéka
    • Kényelmesebb olvasói terek
    • Az információszolgáltatást felhasználói igények, egységes tartalmi szempontok határozzák meg. Megszűnik a gyűjtemények széttagoltságából és egyenetlen feltárásából származó hátrány.
  • A tartalomszolgáltatás a Magyar Pedagógusok Háza valamennyi szolgáltatásának szerves része.
  1. A megvalósításhoz szükséges feltételek
    • Olvasói és könyvtárosi munkahelyek kialakítása (Ld. MPH Információs központ c. fejezetben)
    • Részletes minőségbiztosítási kézikönyv alkalmazása valamennyi gyűjteményrész munkájában.
    • A személyi feltételek ebben a szakaszban még adottak.
  • Az épület teljes birtokba vétele, a szükséges belsőépítészeti és informatikai átalakítások elvégzése (részletes elhelyezési feltételek az MPH Információs központ c. fejezetben)
  • A kibővült szolgáltatási rendszer létszámbővítést fog igényelni (könyvtáros, raktáros, informatikus)
  • További olvasói terminálok és nagyobb kapacitású szerver beszerzése
 
A szakmai fejlesztési és ellenőrzési központ
Az OPK 1958-as alapításától a rendszerváltásig kitüntetett szerepet kapott az iskolai könyvtárügy gondozása az intézmény életében. Önálló módszertani csoport igyekezett összefogni a közel hétezer iskola könyvtárügyét. Periodikus kiadványai (Az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója, később a Könyv és Nevelés) szintén kiemelt feladatként kezelték az iskolai könyvtári módszertani munkát.
A rendszerváltást követően, a centrális irányítás fölszámolásával, s az önkormányzati elv megvalósulásával mélypontjára zuhant a korábbi viszony. Előbb a Könyv és Nevelés szűnt meg, majd a módszertani osztályt kellett megszüntetni, s az új közoktatási jogszabályok sem számoltak az OPKM és az iskolai könyvtárak szakmai kapcsolatával. A kilencvenes években a szakkönyvtár szolgáltatásai révén élt tovább a korábbi szervesebb kapcsolat.
Fordulatot jelentett az 1998-as év: a tárcák szétválásával az OM felelősségi körében maradtak a köz- és a felsőoktatás könyvtárai, valamint a pedagógiai szakkönyvtárak, de a könyvtári osztály kivonulásával – különösen a nem nyilvános könyvtárként működő iskolai könyvtárak szempontjából – hiányzott az irányításhoz a szakmai professzió. Az új helyzetben az oktatási tárca egyrészt szakmai fejlesztési bizottságot hozott létre, másrészt az OPKM alapító okiratába – módosítások után –több ilyen jellegű feladatot épített be.
Szakkönyvtári szakmai szolgáltatásain túl az OPKM ma már részt vesz az iskolai könyvtárosok továbbképzésében, az újra indult Könyv és Nevelés pedig jelentős segítséget nyújt a könyvtárpedagógusok munkájához. Alapító okiratában rögzítetten ellátja továbbá „az Oktatási minisztérium könyvtárfejlesztési stratégiájának kialakítás és végrehajtása során rá háruló szakmai feladatokat”, ezen belül pedig “részt vesz az iskolai és felsőoktatási könyvtárak szakmai követelményeinek és normáinak kidolgozásában.” A következő években megvalósítandó számos fontos tennivalót tartalmaznak az intézmény számára ezek az iskolai könyvtárak szakmai fejlesztését célzó követelmények.
Tennivalóinak hatékonyabb ellátása érdekében azonban a szakterület irányítói kompetenciájában szemléletváltásnak kellene bekövetkeznie, s a megváltozott szemlélettel harmonizáló jogszabályi háttérnek létrejönnie. A mai oktatási irányítói filozófiából az iskolai könyvtárügyre vonatkozóan hiányzik, illetve kevéssé érvényesül a rendszerben és feladatellátásban gondolkodás. Ebből logikusan adódik, hogy nem, vagy kevéssé érvényesül a rendszerre vonatkozó, illetve az ellátás segítésére érvényesülő központi szolgáltatásokban, központi szolgáltató intézmény(ek)ben gondolkodás is.
A lehetőség pedig kínálkozik: ahogyan a nyilvános könyvtári ellátás érdekében nyújtott központi szolgáltatásokat fogalmazza meg, és ahogy e feladatok ellátását a Könyvtári Intézetre bízza a könyvtári törvény, értelmezésünkben ugyanígy lehetne megbízni az OPKM-et (a Magyar Pedagógusok Házát) a jövőben az iskolai könyvtári rendszer ellátására irányuló központi szolgáltatások teljesítésével – természetesen az ehhez szükséges jogszabályi háttér, valamint az anyagi és szakmai feltételek megteremtése után.
Az iskolai könyvtári ellátás (hatékonyabb) működése érdekében eddig nyújtott, valamint lehetséges (nyújtandó) szolgáltatások, és a teljesítésükhöz szükséges tennivalók tételesen az alábbiak:
  • iskolai könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése. Jelenleg (az Alapító okiratban rögzítve!) akkreditált iskolai könyvtár-informatikus továbbképzés révén érvényesül ez a feladat. Új feladat lehet a könyvtárhasználó pedagógus továbbképzési projekt kidolgozása
  • könyvtári és pedagógiai információs szolgáltatás fenntartása az iskolai könyvtári és információ-szolgáltatási tevékenység szakterületén. Jelenleg a szakkönyvtár interneten is elérhető katalógusán és adatbázisain kívül a Könyv és Nevelés nyújt alkalmanként ilyen szolgáltatásokat. Erősítendő a Könyv és Nevelés iskolai könyvtár-szakmai, módszertani profilja
  • az iskolai könyvtárak állománygyarapítását segítő rendszeres tájékoztatás támogatása. Egyelőre a rendszerességet a Könyv és Nevelésnek az iskolai gyűjtőkörbe vágó célzott könyvkritikái, recenziói jelentik. Ez a lehetőség bővítendő az MPH Portálon internetes gyarapítási tájékoztatóval, különös figyelemmel a digitális tananyagok recenzeálására
  • az iskolai könyvtárakra, az ott folyó tevékenység módszereire vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése, részvétel azok kidolgozásában. Erre volt példa a részvételünk a könyvtári szakfelügyeletről szóló NKÖM rendelet iskolai könyvtárakra vonatkozó részének szövegezésében, továbbá a 11/1994-es MKM rendeletnek az iskolai könyvtárak működéséről szóló mellékletéhez módosító javaslat beterjesztése. Aktuális feladat lesz az állomány-nyilvántartási jogszabály módosításakor az iskolai könyvtári sajátosságok érvényesítésének kidolgozása és beépítése
  • az iskolai könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák, ajánlások kidolgozása, módszertani tevékenység. Az elmúlt öt évben három kiadást megélt OPKM-es kiadvány, Az iskolai könyvtár.Könyvtárostanárok kézikönyve szinte a teljes tartalmával az itt megfogalmazott célt szolgálta. A továbbiakban pl. az 1/1998-as OM rendelet (alapfelszerelés jegyzék) normáihoz is igazodva, intézménytípusonként leírandó az iskolai könyvtárak működési, ill. minőségbiztosítási modellje. Kutatások megindítása, koordinálása többek között az alábbi témákban: könyvtári terek, berendezések felszerelések, az informatikai infrastruktúra és annak használata, a könyvtár-pedagógiai professzió képzési tartalma, az információs műveltség megszerzésének és közvetítésének technikái, a kistelepülési iskolai könyvtárak és könyvtárszobák működtetése, az iskolai könyvtáros, könyvtárostanár életpályamodell témakörökben nemzetközi összehasonlításra épülő szakirodalmi szemletanulmányok készítése, dokumentumok fordítása és közreadása
  • az iskolai könyvtárak és társadalmi környezetük, hátterük közötti kapcsolatok fejlesztése. A terület szakmai szervezeteivel (MKE, IKSZ, KTE, HUNRA, Bod Péter Társaság), valamint a szülői- és diákszervezetekkel együttműködve az iskolai könyvtárakat “megnyitó”, szolgáltatásaikat, az önálló ismeretszerzés technikájának elsajátításában betöltött szerepüket népszerűsítő központi és regionális rendezvények, kiállítások, pályázatok kezdeményezése, koordinálása
  • az országos iskolai könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása. Az OM statisztikai osztályával együttműködve az iskolai könyvtári statisztikai adatszolgáltatás korszerűsítése, majd az 1/1998-as OM rendelettel harmonizáló számítógépes iskolai könyvtári adatbázis kialakítása, folyamatos működtetése, gondozása.
Ugyancsak az Alapító Okirat mondja ki, hogy az OPKM “ellátja az iskolai és a pedagógiai szakkönyvtárakkal kapcsolatos, könyvtári jogszabályokban előírt szakmai feladatait.” Jelenleg az 1997. évi CXL. törvény (esetünkben Könyvtári Törvény!), illetve a könyvtári szakfelügyeletről szóló 14/2001-es NKÖM rendelet ró érdemi feladatokat az intézményre. A könyvtári szakfelügyeleti rendelet szerint “Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a minisztériummal kötött megállapodás szerint vesz részt a szakfelügyeleti vizsgálatokban.”
A megállapodás megkötése után a mindkét szakértői listán (könyvtári és közoktatási) szereplő iskolai könyvtári szakemberek megkezdhetik a szakfelügyeletet. Érdemi munkavégzésükhöz azonban két feltétel megteremtésére lesz szükség a következőkben: egyrészt megbízható nyilvántartást (a fentebb említett számítógépes adatbázist) kell kialakítani az intézményben. Másrészt meg kell teremteni a(z iskolai) könyvtári szakfelügyelet és a közoktatási szakmai ellenőrzés jogszabályi hátterének és szakmai tartalmának összehangolását. A két eltérő filozófiájú ellenőrzésfajta tartalmi koordinálására, s a szabályozással kapcsolatos irányítói feladatokra az intézmény dolgoz ki és tesz javaslatot.
Végül a fenti két terület (fejlesztés, ellenőrzés) feladatainak teljesítésén túl, s részben ezek hatékonyabb teljesítése érdekében, az intézmény kezdeményezi
  • az intézmény figyelemmel kíséri az iskolai könyvtári ellátás központi támogatását, mind az állománygyarapítás, mind pedig a tanulói használatra biztosított informatikai infrastruktúra (számítógépesítés) területén, szükség esetén kezdeményezi ezek intenzívebb fejlesztését
  • a szakterülettel foglalkozó valamennyi intézmény, szervezet munkájának elvi egyeztetését, a lehetőség szerinti összehangolását.
Távlati feladat annak biztosítása, hogy a Magyar Pedagógusok Háza az információs műveltség, a könyvtár-pedagógia országos közoktatási szolgáltató háttérintézményeként vegyen részt a pedagógiai tájékoztatásban, a szakterület központi szolgáltatásainak biztosításában.
 
 
A képzési, továbbképzési, önképzési és konferenciaközpont
A/ Saját rendezvények
1/ Akkreditált szakmai továbbképzések
  • Könyvtárpedagógusoknak
  • Pedagógiai intézeti szakkönyvtárosoknak
  • Könyvtár-pedagógiai módszerrel tanító pedagógusoknak
Aktuális témáknak megfelelő tanfolyamok tartalmi kidolgozása, valamint az akkreditálás gyakorlati véghezvitele. A lebonyolítás módjának intézményi szintű meghatározása külső előadók és szakemberek fölkérése.
 
2/ Tanulási oktatási centrum leendő és gyakorló pedagógusoknak
Főbb témakörök:
A Ház gyűjteményeinek megismerése, használata, bemutatók tartása
  • Az intézmény gyűjteményeiről, használati lehetőségeiről (neveléstudományi források, kutatásmódszertan stb.)
Iskolai könyvtárak
  • Általános könyvtárszakmai kérdések
  • Információs műveltség, könyvtári ismeretek oktatása
  • Könyvtári ügyvitel, -vezetés, jogszabályi háttér
Tankönyvek
  • Tankönyvellátás, -kiadás, tankönyvbemutatás
  • Tankönyvhasználat (metodika)
  • Tankönyvkritika
Ifjúsági- és gyermekirodalom
  • A gyermekirodalom bemutatása, könyvkiadás
  • Olvasóvá nevelés
  • Gyermekirodalom kritikája
Iskolai értesítők
  • Iskola- és oktatástörténeti kutatások
Taneszközök
  • A múlt taneszközei: működésük, egykori használatuk
  • Napjaink taneszközei
  • Használatuk megtanítása, gyakoroltatása
  • Kiválasztásuk szempontjainak ismertetése, gyakoroltatása (más típusú információhordozóval egységben)
Az előzetesen elvégzett igényfölmérés elvárásaihoz igazodva tanfolyami tematikák, oktatási segédletek kidolgozása, egyéni munkára és szaktanácsadásra, kis- és nagycsoportos tanulásra és tanításra
3/ Konferenciaközpont
Témakörök: Az intézmény alapító okiratával összhangban, különös tekintettel a hazai és a nemzetközi tudományos és szakmai életbe való aktív bekapcsolódásra.
B/ Külső szervezésű rendezvények:
Az alapító okiratban meghatározott feladatokkal összhangban lévő képzési, továbbképzési és egyéb szakmai rendezvények számára adhat helyet és biztosíthat személyzetet az intézmény. A más tematikájú rendezvények üzleti alapon kezelendők.)
 
A kulturális központ
Ennek az összetett szolgáltatási formának az eredményes megvalósítása érdekében átfogó célunk felhasználó központú, nyitott intézmény kialakítása, a Ház kulturális szolgáltató központtá alakítása.
Állandó szolgáltatások, foglalkozások kisgyermekeknek, kisdiákoknak
  • Ismerkedés a könyvtárral és a könyvekkel, bábozás, játszóház, főleg óvodás és kisiskolás korcsoportoknak.
  • Mesemondás, műsoros mesedélutánok, mesefilmek vetítése a mesék birodalmában, a toronyban kialakított meseszobában.
  • Mozgásos, sportos foglalkozások, hagyományos csapatjátékok gyermekeknek a történelmi játszó-és sportudvaron.
  • A gyermekfoglalkozások a kikapcsolódáson túl a gyermekek megőrzését is vállalják, amíg a szülők a Ház szolgáltatásait veszik igénybe. A legkisebbeknek szivacsszőnyeg, életkornak megfelelő játékok, leporellók; tipegőknek műanyagcsúszda, kisház, autósszőnyeg, színes párnás pihenő; óvodásoknak kis asztalok és székek, építőjáték, rajzolás, színezés, bábozás lehetősége és természetesen képeskönyvek segítenek abban, hogy tartalmasan teljen el a várakozási idő.
Állandó foglalkozások, szolgáltatások nagyobb diákoknak
  • Színházi beavató foglalkozások: a magyar és egyetemes drámairodalom értékeinek megismertetése, színházi előadások elemzése, bepillantás a színház műhelytitkaiba.
  • Drámajáték foglalkozások: az önkifejezés, kreativitás fejlesztése, érzékszervi finomítás, mozgásfejlesztés, közösségteremtés, kapcsolatteremtés stb. Ötletek az iskoláknak a „Tánc és dráma” műveltségterület tananyagba építésére.
  • Néptánc oktatás, egyéb tánctanfolyamok: a tánc- és mozgáskultúra fejlesztése, zenei fejlesztés, a társas érintkezés meghatározott formáinak elsajátítása, hagyományőrzés.
  • Rendhagyó irodalomórák: az intézmény dokumentumainak, taneszközeinek felhasználása adott tananyagok feldolgozásában, a könyvtári ismeretek bővítése, könyvtárhasználóvá nevelés, az ismeretanyag sajátos szempontú megközelítése.
  • Diákújságíró-szakkör, diákújság szerkesztése: az újságírás fortélyainak elmélyítésén túl az iskolák egymás közötti sokoldalúbb kommunikációja, vélemény- és tapasztalatcsere, a közéleti szerepvállalás iskolája, a lokálpatriotizmus erősítésére.
  • Pályázatok, rejtvények, vetélkedők, író - olvasó találkozók, kézműves műhelyek, nyári olvasótáborok teszik színesebbé a könyvtár világát, ugyanakkor naprakész információt is nyújtunk az országos pályázatokról és vetélkedőkről.
  • Országos versenyek, vetélkedők döntőjének megszervezése és lebonyolítása is része a könyvtár életének (pl.: Bod Péter Könyvtárhasználati Országos Verseny stb.)
  • Különleges csoportoknak (enyhe testi és/vagy szellemi fogyatékosoknak, hátrányos helyzetűek számára) foglalkozások, vetítések szervezése, bevonásuk a Ház mindennapi tevékenységébe, programjaiba.
Fesztiválok, vetélkedők diákoknak és tanároknak
  • Diákszínjátszó-fesztivál: évente egyszeri bemutatkozási lehetőség diákszínjátszóknak
  • Zenei fesztivál: iskolai zenekarok bemutatkozása évente egyszer.
  • Diák és tanár Ki mit tud
Pályázatok általános-és középiskolás diákoknak
  • Irodalmi évfordulókhoz kapcsolódó pályázatok
  • Történelmi évfordulókhoz kapcsolódó pályázatok
  • Honismereti pályázatok
(Valamennyi pályázat közös célja a tehetséges diákok felfedezése, ösztönzése, nemzeti értékeink, sajátosságaink /irodalmunk, történelmünk, hagyományaink/ mélyebb megismerése és ápolása.)
  • Pedagógusklub: a pedagógusok közötti kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, valamint az önképzés lehetőségének biztosítása előadások, filmvetítések, könyvbemutatók stb. rendezésével.
  • Jogi tanácsadás: ingyenes tanácsadás, a szolgáltató központ látogatói, használói (pedagógusok, pedagógushallgatók, valamint szülők stb.) oktatásügyi vonatkozású kérdéseinek, problémáinak megválaszolása jogi szakértő bevonásával.
  • Könyvbemutatók: helyszín és lehetőség biztosítása a tankönyv- szakkönyv-, és gyermekkönyvkiadók számára legújabb kiadványaik bemutatására.
  • Könyvesbolt: pedagógiai szakkönyvesbolt, tankönyv,- és jegyzetbolt megnyitása, a könyvtárban kevés példányszámban meglévő, aktuális irodalmi igények kielégítése, továbbá az intézmény saját kiadványainak árusítása.
  • Nyugdíjas pedagógusok klubja: igény szerint rendszeres alkalmak a pedagógia és az oktatás időszerű kérdéseit megvitató nyugdíjas baráti beszélgetésre.
  • Filmklub: "Az iskola jelenségvilága" témájú filmek megtekintése, külső szakértő bevonásával történő megvitatása. A filmklub résztvevői gyakorlatot szerezhetnek a NAT által előírt filmelemzés, a forma, a stílus, az értelem, a világkép összefüggéseinek felismerésében.
  • Baráti kör: Állandó, szoros együttműködés kialakítása a Ház rendszeres látogatóival, használóival, az intézmény egész működése számára folyamatos visszajelzés biztosítására.
  • EU kabinet, pályázati információs központ: az Európai Unió oktatás- és kultúrpolitikájának, oktatási rendszereinek, intézményhálózatának bemutatása. A felhasználók tájékoztatása a különböző pályázati, munkavállalási lehetőségekről külföldön és Magyarországon egyaránt.
  • Műhely - info-téka: a pedagógusok, ill. a hallgatók segítése az öntevékeny felkészülésben, továbbképzésben, önképzésben, korszerű multimédiás helyiség - számítógépekkel, fénymásolóval, nyomtatóval, Internet-használati lehetőséggel felszerelt teljes nyitvatartási időben működő kabinet - biztosításával.
  • Kapcsolatok neveléstudományi és Pedagógus-képző tanszékekkel: a felhasználói réteg szélesítése, az utánpótlás biztosítása. Szoros együttműködéssel az intézmény naprakésszé válhat az aktuális kötelező irodalom, az új kutatási területek, és az ezzel kapcsolatos igények terén, segíti a tanszékek közötti konzulens cserét.
  • A fogyatékkal élők számára a Ház szolgáltatásainak biztosítása: speciális helyiségek kialakítása, eszközök beszerzése, a könyvtár és a múzeum egész területének akadálymentesítése (bejárat, mosdók, olvasóterem, kölcsönzőtér). Az OPKM adatbázisának hozzáférhetővé tétele vakok számára is.
  • Közoktatási szakmai szervezetek központja: a közoktatásban részt vevő szakmai szervezetek munkájához az infrastruktúra biztosítása, a Ház és a szervezetek közötti szakmai együttműködés kialakítása. (Köznevelési Tanács, Tanári egyesületek, pl. Magyartanárok Egyesülete stb.)
 
Időszaki rendezvények
  • Országos tanulmányi versenyek: tanévenként az OKÉV-val (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont), az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) szervezőivel együttműködve az OPKM helyszíne lehet a versenyek döntő fordulóinak, valamint a díjkiosztó ünnepségeknek is.
  • Országos szakmai kiállítások: rendszeres részvétel különböző nemzetközi és hazai oktatási, taneszköz, szakképzési kiállításokon, tanácskozásokon. (Nemzetközi Oktatási-Képzési Kiállítás, Nemzetközi Taneszköz Kiállítás, Worlddidact, Hungarodidact, Educatio stb.)
  • Pedagógusok továbbképző tanfolyamai: pl. évenkénti konferencián „újító pedagógusok” fóruma, ahol a különféle tantárgyakat tanító pedagógusok egymásnak adják át tapasztalataikat.
  • Író-olvasó találkozók: egy-egy sikeres, új, pedagógiai jellegű alkotás bemutatása a szerzők meghívásával, szakmai könyvbemutatók.
  • Pedagógiai könyvnapok: a magyar nyelvű nevelési irodalom valamelyik jeles művelőjének születési évfordulójához kötve, pedagógiai könyvek, újdonságok bemutatása, népszerűsítése a szülők és a pedagógusok körében, könyvkiállítással együtt.
  • Pedagógiai könyvek, tárgyak örökbefogadási akciója: a Ház gyűjteményeiben lévő régi, értékes, restaurálásra szoruló könyvek, múzeumi tárgyak szponzorálási akciója Az „örökbe fogadó” személy maga választhat a felkínált könyvek, tárgyak közül, majd a továbbiakban figyelemmel kísérheti sorsát. Az „örökbe fogadó” személy a Ház Örökös tagjává válik.
  • Pedagógiai témájú kirándulások szervezése: híres iskolavárosokba (Pápa, Sárospatak, Debrecen , Veszprém, Kolozsvár, Nagyenyed stb.) kirándulások szervezése. Megalakulhat a Magyar Iskolavárosok Szövetsége, amelynek szervezője az MPH. Osztálykirándulás-tervezetek összeállítása, amely naprakész segítséget jelenthetne a pedagógusok számára.
  • Magyar Pedagógusok Háza Nyílt Napok: az intézmény megnyitása speciális, nyitvatartási időn túli bemutatók összejövetelek számára. A Ház népszerűsítésének lehetősége a munkatársak és a használók közötti személyes kapcsolat kialakításával. Lehetőség az intézmény specialitásainak, egyediségének, a szolgáltatások jellegének megismertetésére.