Feladatsorok, mellékletek és megoldókulcsok
Figyelem!
Ez egy archív dokumentum, amit tájékoztató jelleggel őriztünk meg. Jellegéből adódóan nem gondozzuk, nem frissítjük, ezért pontatlanságokat, túlhaladott információkat tartalmazhat.
Kérjük, ezek figyelembe vételével használja!

Tartalom

 

Az iskolai forduló központi/ajánlott feladatlapjai

 

Itt érhetők el: http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=399

 

Az országos írásbeli forduló központi feladatlapjai

I. kategória (7-8. évf.) feladatlap
I. kategória (7-8. évf.) melléklet

I. kategória megoldókulcs (rövidített)
I. kategória megoldókulcs (részletes)
 
 
II. kategória (9-10. évf.) feladatlap

II. kategória (9-10. évf.) melléklet

II. kategória megoldókulcs (rövidített)
II. kategória megoldókulcs (részletes)
 
Az országos írásbeli forduló feladatainak gyorselemzése a versenyzők által elért eredmények alapján
 
7-8. évfolyam
 
Az 1. feladatot oldották meg a legjobb átlageredménnyel (50%). Ezt az egyik legegyszerűbb feladatnak is terveztük. Mechanikus könyvtárhasználati tudásalkalmazást várt, de volt benne egy kis szövegértés is.
  • A diákok 90%-a tudta, hogy a könyv szerzőjének melyik a vezeték- és a keresztneve. (1-2. item) Viszont csak 10% tudta ezt szakszerűen megadni a könyv bibliográfiai hivatkozásánál. (7. item helyesen: Archer, Lily)
    • A pontveszteség két okból fakadt: bele sem kezdett a hivatkozásba, vagy rossz sorrendben írta le a nevet.
    • Ez alapvető könyvtárhasználati tudás, hiszen e nélkül nem találja meg egy katalógusban a szerzőt, de a szabadpolcon sem.
  • A versenyzők 23%-a nem tudott formailag megfelelő bibliográfiai hivatkozást készíteni egy könyvről, ami a kezében volt. (11. item) Nem gondoljuk, hogy a ”bibliográfiai hivatkozás” szakkifejezést egy használónak feltétlenül tudnia kell, ezért is írjuk oda az ilyen feladatoknál, hogy “úgy ahogyan egy irodalomjegyzékben szerepelne”.  Ezt alapvető, és a könyvtárostanár kompetenciájába tartozó fejlesztési területnek gondoljuk. Típushibák:
    • A címlapverzón lévő adatokat másolja ki, abban a formában, ahogy ott vannak. - Ez gyakori volt. (Ha azok között szerepel az 5 kötelező adat valamelyike, akkor adtunk pontot az adat jelenlétéért, bár ez szakmailag kérdéseket vet fel.)
    • Katalógusrekord-szerűen adja meg az adatokat, vagyis egymás alatt az adatmező nevének kiírásával. 
    • Nem szükséges adatot is beír. Pl.: ár, méret, nyomda, fordító. Megfelelő formájú hivatkozás esetén ez ritka volt. Főleg azokat jellemezte, akik nem hivatkozást, hanem verzómásolást készítettek.
A 2. feladat egy gyakran előforduló katalógusrekord-értelmezési feladat volt. Erre minden évben lehet számítani, az átlagos eredménye mégis csak 38%.
  • Itt néhányan azért vesztettek pontot, mert nem használták a mellékletet.
  • A 12-14. item egyszerű szempontok mentén kerestetett (lexikon, év, dokumentumtípus). 60-70%-os sikerrel.
  • A feladat nehezebbnek szánt, de mindenképpen használó szempontból fontos része a d) volt, melyben a rejtett bibliográfiát és annak funkcióját kellett felismerni. Ezt 10-20% tudta (15-16. item), de csak 8% tudta indokolni is (17. item).
  • Raktári jelzetek megállapítása, párosítása ebben az évben nem volt. Erre  a tudásra két egyszerűnek tervezett feladatrészt szántunk, hogy ezt a tudásukat is használják/mérjük. Két művet kellett főosztályba sorolni (23-24.). Az elért eredmények gyengék. (24-36%)
A 3. feladat egy összetett szövegértési feladat volt, mely meghaladta az elterjedt adat-visszakereső szintet, így az átlagosnál nehezebb volt, de a fejlesztésnek ebbe az irányba kell haladni, ha a szövegértést valóban fejleszteni szeretnénk. Ez 40%-os átlagos eredménnyel a diákok által jobban teljesített feladatok közé tartozott.
  • A szöveg kapcsán felvetett problémákat többnyire jól válaszolták meg. a, b, c, e, f. Itt van, aki a 90%-ot is elérte.
  • A d) feladatrész okozta a legnagyobb nehézséget (31-35. item, kb. 10%). Ez részben bonyolult volt, másrészt szokatlan, hogy a szövegben olvasottakat alkalmazni kellett. Továbbá egy térképet, azaz egy másik forrást is elő kellett venni hozzá.
  • A szövegértés egy sajátos területe, annak tartalmának tömörítése, ami a h) feladatban kifejezetten könyvtárhasználatra, információkeresésre lett alkalmazva. A megadott szöveget kellett 4 kulcsszóval jellemezni. Legalább két releváns kulcsszót a diákok fele tudott adni. Az irreleváns kifejezés nem volt jellemző.
  • Ehhez a feladathoz kapcsolódott egy forrásértékelés is (g), 42-44. item). A felhasznált irodalomjegyzékben kellett megtalálni. A diákok fele megtalálta, de csak negyedük tudta szakszerűen indokolni is. Többen írták azt, hogy azért nem megbízható, mert internetes forrás. Ez így önmagában nem elegendő, hiszen az interneten is vannak nagyon megbízható források, és nyomtatásban is jelennek meg megbízhatatlanok. Itt egyéb, a bibliográfiai adatokból jól látható adathiányokra és adatokra kellett felfigyelni.
A 4. feladat a könyvtárakkal, könyvtártípusokkal kapcsolatos tudást mérte. Meglepően alacsony, 32%-os eredményességet mutatnak a válaszok. Ezt az elsőhöz hasonlóan könnyű feladatként helyeztük el a feladatlapon.
  • A könyvtártípusok felismerése és megnevezése úgy ért el ilyen alacsony eredményt, hogy a megoldókulcs szerint a könyvtártípust nagyon tágan értelmeztük, és sokféle megfogalmazással elfogadtuk. De nem adtunk pontot a következőkért: országos könyvtár, általános könyvtár, kézikönyvtár.
  • A konkrét könyvtár megnevezésénél az OSZK ment a legtöbbeknek (54. item, 47%). Ezt még többen olyanok is tudták, akik a könyvtár típusát nem tudták megadni. A magas eredményhez viszont kellett az is, hogy a helyesírástól eltekintsünk. Ezt megtettük, mert itt azt mértük, hogy tudja-e, melyik intézményről van szó.
Az 5. feladat kódfejtés volt, melyhez alapvető kézikönyveket és az ajándékba kapott kötetet kellett használni. A versenyzők 32%-os átlagos eredménnyel teljesítették.
  • A használandó kézikönyvek a legalapvetőbb egynyelvű szótárak voltak, melyek évtizedek óta részei a könyvtárhasználati és a magyar nyelv tananyagában is (értelmező szótár, idegen szavak szótára, szólástár). 
  • Az a) feladatrészt terveztük nehezebbnek, ahol a szavakra vonatkozó szakmai rövidítéseket kellett értelmezni. Ez a gyakorlatban is nehéznek bizonyult. (65-66. item, 10% körüli eredménnyel).
  • A 70. itemet sokan azon vesztették el, hogy a tildét nem tudták értelmezni.
A 6. feladat a könyv részeire vonatkozott. Ez a feladat bizonyult a legnehezebbnek. Az átlagos eredmény 12%. Mivel ez egy 28 pontos feladat volt, nagy pontveszteséggel járt. Ilyen jellegű feladat nem jellemezte az eddigi feladatlapokat, viszont a téma minden alsó tagozatos régi és új tankönyvben benne van.
  • Az értelmezéshez hozzá tartozik az is, hogy ebbe a feladatba sokan bele sem kezdtek. Az nem látható, hogy időhiány vagy a nehézség miatt.
A 7. feladatban menetrendet és hozzá tartozó közlekedési térképet kellett értelmezni. Szándékosan nem magyarországit, hogy egyik város lakói se kerüljenek előnybe helyismeretükkel. Az átlagos eredmény a 2. legjobb lett: 42%.
 
9-10. évfolyam
 
Az 1. feladatot nem terveztük nehéznek, mégis ez bizonyult a legnehezebbnek. Az elért átlagos eredmény 42% volt. A feladat a helyesírási szabályzat használatára épült, de bibliográfiai hivatkozás is volt benne.
  • A bibliográfia hivatkozásban ez a korosztály valamivel jobban teljesített. Ugyanakkor a forma szempontjából 1%-kal rosszabbul, hiszen a szakszerű formára 21,7%-ban kaptak pontot a diákok.
  • A leggyakoribb pontveszteséget a kiadásjelzés meg nem adása okozta, miközben ez a helyesírási szabályzatok esetén különösen fontos adat.
A 2. feladat szintén a bibliográfiai hivatkozásra vonatkozott, de annak elméleti tudását, és nem alkalmazását mérte. A második legjobb átlagos eredményt mutatja:(74%).
  • Ez akár sablonként is használható volt az 1. feladathoz. Annak megoldási szintjét mégsem emelte elég magasra.
  • A legtöbben a b) feladatnál (43. item) vesztettek pontot azzal, hogy nem oldották meg. Feltehetően amiatt, hogy elfelejtették/nem vették észre.
A 3. feladat térképhasználat volt. Elmélet és gyakorlat egyaránt. 75%, vagyis jó átlagos eredményességgel oldották meg a versenyzők.
  • Ezen belül a leggyengébb eredményt a kifejezetten könyvtárhasználati, elméletben is megfogalmazandó tudás pontszámai mutatják. A diákok 68%-a tudott egy atlaszhasználatot segítő apparátust megnevezni. Kettőt már csak 41%-uk. Vagyis úgy tűnik, tudnak térképet használni, de azt nem feltétlenül képesek szakszerűen tudatosítani.
A 4. feladat  a klasszikus referensz kérdéses feladatot ötvözte a dokumentumtípusokkal kapcsolatos elméleti tudás számonkérésével. A teljesítmény a többihez képest közepes: 62%.
  • A dokumentumtípus meghatározásánál az atlasz (53. item 87%) és a kétnyelvű szótár (54. item 78%) volt a legtöbbeknél pontot érő válasz.
  • A legkevesebben a szólástárat tudták jól besorolni (49. item, 26%), miközben releváns konkrét művet itt adtak meg a legtöbben (57. item 80%).
  • A konkrét műből kronológiát találtak a legkevesebben (59. item 12%).
Az 5. feladat ismerős lehetett az iskolai fordulóra kiadott mintafeladatból. Bár nem volt ugyanaz, mert itt több segítséget kaptak a diákok a mellékletben. A tudatos forráskiválasztás szempontjainak ismeretét, felismerését mérő feladaton a versenyzők átlagosan 47%-os eredményt értek el. Ezzel ez bizonyult a feladatlap legnehezebb feladatának.
  • A konkrét, megadott példák megítélésében nagyon hullámzóak voltak a teljesítmények.
  • Előremutató viszont, hogy a művek kiválasztásban ( 83-84. item 70-80%) és annak indoklásában (85-86. item) 50-60%-os eredményt értek el.
  • Több esetben volt az a következtetésünk, hogy a diák nem találkozott ezzel a feladattípussal, mert vagy semmit nem írt (pedig tippelhetett is volna) vagy nem tudta értelmezni a feladatot (minden oszlopba egy betűt adott meg válaszként).
A 6. feladat egy sokszor előforduló, katalógusrekordot értelmeztető feladat volt, amit könnyű feladatként terveztünk. Az elért átlagos eredmény ehhez képest csak  68,7%. Ezen belül
  • a státuszra vonatkozó kérdések mentek jól (87-88. item 83%), a raktári hely már meglepően rosszul (89. item 70%), pedig ezek a legalapvetőbb könyvtárhasználati információk. (Ez utóbbinál több helyen láttunk ETO-ra, sőt ISBN számra utaló válaszokat.)
  • gondot okozott a mű illusztráltságának megállapítása. (93. item, 58%) Az is előfordult indokként, hogy azért nem az, mert ez nincs feltüntetve.
A 7. feladat egyszerű, szövegértésre épülő igaz-hamis feladat volt, így meglepő az 59,4%-os eredmény. A feladathoz az ajándékba kapott könyv megadott részét kellett használni.
 
A 8. feladat adta a versenyzőknek a legnagyobb sikerélményt. Teljesítményük átlagosan: 83,3%. Ez szintén egy könnyű feladatnak készült a szövegértés alapszintjét, az adat-visszakeresést mérte. De volt benne bibliográfia-értelmezés is, mint egyfajta speciális szöveg értelmezése.
 
A döntő (országos szóbeli forduló) feladatai