OPKM

• A beméréseket nem képzett mérés-értékelési szakemberek végzik.
  • A versenyre nem felkészített tanulók hibái főleg a szorosabban vett könyvtárhasználati részkérdésekkel, fogalmakkal voltak kapcsolatosak, így úgy ítéltük, azok a versenyen nem szabad, hogy akadályt okozzanak.
• Nincs előzetes szűrés, korábbi selejtező forduló. - Sajnos, évek óta nincs megyei szintű előválogató, így ebből az írásbeli fordulóból jutnak a diákok a döntőbe. (Tudható, hogy az iskolai forduló a legtöbb iskolában nem szűrő, hanem gyakorlás, vagy egyáltalán nincs is.)
• A magyar iskola válsága a tanulói teljesítményeken is látszódik. Nemcsak a PISA-n, hanem máshol is. - A feladatok közül nemcsak a szorosan vett könyvtárhasználatiak, hanem a szövegértési feladatok eredményei is alacsonyak.
  • A bemérésen volt diák, aki megfogalmazta, hogy neki az volt a nehéz, hogy nem utasításokat ad a feladat, hanem meg kell értenie a szituációt.
• A magyar iskolai könyvtárak válsága látszódik a verseny iránt érdeklődő tanulók összetételén, eredményességén. Az új könyveket és technikai eszközöket alig biztosító iskolai könyvtárak, az óraszámot alig kapó könyvtárostanárok nehezebben tudnak tanulókat vonzani, meggyőzni arról, hogy az olvasás jó, a könyvtárhasználati tudás hasznos ma és a jövőben is.
• A könyvtárostanár szakma válsága.
  • Egyre kevesebb kolléga dolgozik. A pályán lévő kollégák egyre több nem könyvtári munkát kénytelenek ellátni, így nyilvánvalóan a könyvtárpedagógiai munkára is egyre kevesebb idejük jut.
  • Továbbá tartalmi segítségként csak tanterv van. Nincs tankönyv, kidolgozott tananyag, taneszköz, tanmenet… - Vagyis minden kolléga a saját tudása, elképzelései szerint tanít. Ez nem minden esetben a legkorszerűbb tartalmat és módszertani megközelítést jelenti.
    • Ez nem csapódhat le teljes mértékben a versenyző diákokon. Ezt a hiányosságot a megoldókulcsok igyekeznek kompenzálni. Például elfogadjuk könyvtártípusnak a közművelődési könyvtárat is, még ha ez egy régen elavult kifejezés is.
• A verseny változása.
  • A korábban végzett kérdőíves felmérésünk hatására folyamatosan vezetünk be/vissza változásokat. Ezeket szükségesnek tartjuk annak érdekében, hogy a verseny korszerű és szakszerű legyen. Az idei nagy változás volt, hogy újra van élő/valós könyvtárhasználat.

• Ebben az évben csak 2 item mért idevonatkozó tudást, ezen belül is a könyvtári szolgáltatásokra vonatkozót. Konkrétan a könyvtárközi kölcsönzés funkciója és az online elérés biztosítása, amit kevesen tudtak.
• Az elért eredmény jelentősen elmaradt a várttól.

• A könyv hátsó borítóját csak 8% tudta pontosan megfogalmazni.
• Nagy arányban szerepeltek a lexikonhasználati feladatok, melyben 44%-os az eredmény. Ezekben egy szócikkből kellett információkat kigyűjteni.
• A többségnek nehézséget okozott a térképhasználat.
• Kézikönyvtípusok kiválaszását, megnevezését 4 feladat kérte, ebben 39%-os a teljesítmény.

• 21 item kapcsolódótt.
• Mivel mutatóhasználathoz kapcsolódott, a betűrend tudást itt mértük, az átlagosan elért eredmény: 37%
• Az ide sorolt itemek többsége adatbázis- és katalógusismerethez kapcsolódott. Az eredmény nagyon alacsony 12%.
  • A verseny tárgyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a katalógus- és adatbázishasználatot gyakorlat közben mérjünk, így szükséges az azokra vonatkozó tudásra fókuszálni. Ez az adat meglepően alacsony. A konkrét említett adatbázisokban feltehetően alapszinten tudtak volna keresni a diákok, de ezek szerint azt nem tudják, hogy miért azokat érdemes használni, miben, mikor segíthet nekik.
• A keresés technikájához kapcsolódó kérdés volt, melyben a teljes szövegű keresés problémáját kellett volna felismerni, megfogalmazni. 13%-ban volt látható annak nyoma, hogy a problémát érzékelték, de okát nem tudták megfogalmazni.

Forráskiválasztás (átlagos eredmény: 42%, 29 item)

• A feladatlap hangsúlyos eleme volt a forráskiválasztás, 26 item mérte ezt a tudást.
• Főleg a találati halmaz értelmezése, használata köré csoportosultak a feladatok.

Információhasználat (átlagos eredmény: 47%, 23 item)

• 11 item mérte ezt a tudást komplexebben, ahol egy szövegből nemcsak kigyűjteni, hanem az információt egy feladathelyzetben hasznosítani is kellett. Ebben 35%-os az átlagos teljesítmény.
• Az egyszerűbb, az információkat csak kigyűjtendő feladatokban jobb a diákok teljesítménye, ami logikus eredmény. 

• A legtöbb item (34) a hivatkozás témaköréhez kapcsolódott.
• Három feladatban kellett kézben lévő forrásról bibliográfiai hivatkozást készíteni. 34%-os az átlagos teljesítés.
• A bibliográfiai hivatkozás adatsorrendjében, központozásában nincsen egységes szabvány, így a Bod verseny sem csak egyfélét fogad el. A megoldókulcs alapján a pont akkor adható meg, ha bármely elterjedt hivatkozási és nem katalógusformát alkalmazza. 
• A 6. feladat pedig az ezzel kapcsolatos elméleti, komplexebb tudást mérte. (12%)
• Az ajándékba kapott regény hivatkozásában (1. feladat) csak a versenyzők ⅔-a ért el pontot. Szerzőjét 71%-ban tudták megadni. Csak 13% jelezte, hogy a mű 2. kiad.
• Ez nehezen érthető, hiszen az 1. feladatról és egy nagyon direkten megfogalmazott kérdésről, és egyszerűen hivatkozható műről volt szó.
• Az 5. feladatban önállóan kiválasztott mű hivatkozásának viszont átlagosan 15%-os az eredménye, de ezt többen nem oldották meg, így logikusan nem jelöltek forrást.
• Ugyanez volt a feladat a 7. feladatban, ott az eredmény 31%-os.

• Minden versenyző ért el pontot ezen a feladaton.
• Nem szorosan vett könyvtárhasználati tudást mért, inkább az információs műveltségnek azt a részét, mely az információk megosztásával kapcsolatos. Ebben biztonsági és etikai szempontokat kellett mérlegelni.
• A versenyzők többsége tudott legalább egy érvet felhozni. Kettőt viszont már csak felük.

• Majdnem minden tanuló ért el pontot.
• A szövegértéssel, alkotással kapcsolatos részpontokat nagy arányban megszerezték, bár az összehasonlító megfogalmazásért csak 44%-uk kapott pontot.
• A könyv részeinek megnevezése meglepően kis arányban sikerült. Különösen nagy gondot okozott a 10. item, melyben azt kellett megnevezni, hogy az ajánló szöveg a “hátsó borítón” található.
• A másik szorosan vett könyvtárhasználati tudáselem az illusztrátor megnevezése viszont keveseknek okozott gondot (80,9%-os a jó megoldás)

• Majdnem minden tanuló ért el pontot.
• A fogalomból jó arányban határozták meg a megjelenési helyét, a tevékenységeket és a következményeket (70-80%), a maradandóságot viszont kevesen mondták ki (49%).
• Kevesen fogalmaztak definícióként. Jól láthatóan többeket megtévesztett a posztolási szituáció és inkább figyelemfelhívó, felszólító szövegeket fogalmaztak.
• Meglepően kevesen tudták viszont a b) feladatban a megfelelő könyvtártípust megnevezni. Mindössze 40% tudta beazonosítani, hogy egy speciális szakterületi témában a szakkönyvtárak segíthetnek. Úgy ennyi, hogy a megoldókulcsot a diákok válaszai alapján kiegészítettük a felsőoktatási és az elektronikus könyvtárral. Ez utóbbival azért, mert a feladat nem kérdezte elég pontosan, hogy funkció szerinti típust várunk.

• Majdnem minden tanuló ért el pontot.
• A mérgező növény megtalálása keveseknek okozott gondot, sokan értek el ebben pontot.
• A forrás megadása már kevesebbeknek sikerült. A könyvtárhasználati versenyen résztvevő diákok 73%-a tudta megadni a forrása címét, a megjelenés évét 62%. 55-60%-uk hivatkozása felel meg a formai elvárásoknak.
• A használt kézikönyv típusát 27%-ban tudták jól megadni, melyet alapvető elméleti tudásként kezelünk.
• Forrásuk hitelességét a versenyzők fele tudta legalább egy szemponttal igazolni, kettőt már csak negyedük tudott megfogalmazni. Ez a terület újszerű a könyvtárhasználati tananyagban, de fontossága felértékelődik. Egyre több nem minőségi vagy szándékosan félrevezető forrás válik elérhetővé, így a hitelesség megállapítása kulcskérdés.

• Minden versenyző ért el pontot ezen a feladaton.
• A relevancia felismerése nagyon jó arányban (90%) sikerült a diákoknak, kivéve az ógörög nyelvtanulási fórum esetén. Csak 62%-ban tudták az megkülönböztetni, hogy a nyelvtanulás, a szótár nem a fogalom tartalmának megértéséhez visz közel.
• Ennek a tételnek, vagyis egy fórumnak az ellenőrzöttségének megítélésében is sokan tévedtek. Feltehetően a moderálás és a tartalmi ellenőrzöttség mosódik bennük össze. De az ellenőrzöttség megítélése a többi tétel esetén is nagyobb gondot okozott, mint a relevanciáé.

• A diákok átlagos teljesítménye itt kezd csökkeni, melynek oka feltehetően a fáradás is.
• 10-en (7%) nem kaptak pontot erre a feladatra.
• Az a) feladatra, mely a tudatos forrásértékelést mérte nagyon kevesen kaptak pontot (kb. 30%). A nyomtatott kézikönyvek online forrásokkal szembeni előnyét kellett megfogalmazni.
• Kisebb mértékben, de szintén gondot okozott a kézikönyvválasztás indoklása (55%).
• A forrásjelölés kb. 50-60%-uknak kielégítő.
• A kézikönyv típusának meghatározása 60%-ban sikerült. A lexikon, szótár fogalmát ezek szerint jóval többen ismerik, mint a határozókönyvét.
• Magának a fogalomnak a meghatározása a feladaton belül mért egyéb tudáselemekhez képest a legjobb. Vagyis úgy látszik, hogy maga a kézikönyv használati tudásuk megfelelő egy ilyen egyszerű feladat megoldásához, de az ezzel kapcsolatos döntéseik okait, lényegét nem értik, vagy nem tudják megfogalmazni. Miközben ez a fajta tudás szükséges egy komplexebb információs probléma megoldásához.

• 35%-uk nem ért el pontot, többségük nem oldotta meg.
• A vártnál sokkal rosszabb eredmény. A korábbi feladatok hivatkozásait sokkal jobb arányban oldották meg helyesen a diákok.
• Ennek oka lehet, hogy itt szövegkörnyezetben kellett alkalmazni ezt a tudást.
• A feladat összettsége okozott zavart, eredményezett kihagyást.

• 19-en nem értek el pontot, ami kevés a nagyon rossz átlageredményhez képest. valamit próbáltak beírni, különösen az igaz-hamis táblázatba.
• Többféle probléma jelent meg a szövegben:
  • A felesleges idézőjel-használatot sokan észrevették. 58%-uk jelezte ezt a hibát a táblázatban, 33%-uk a szövegben is be tudta jelölni. Megfogalmazni viszont csak 23%-uk, indokolni 11%-uk tudta.
  • meglepően kevesen (19%) vette észre, hogy forrásjelölés nélküli adatok vannak a szövegben, de bejelölni és magyarázni csak 4-10% tudta.

• 37-en (26%) nem értek el pontot, többnyire egyáltalán nem oldották meg.
• A betűrendezést többnyire sikerrel oldották meg. Gondot az azonos szerzőjű, névelővel kezdődő cím besorolása okozott.
• A szerzők neve idegen név esetén sem jellemzően okozott gondot.
• Nagyon kis arányban (a megoldók kb. fele) tüntették fel a kiadás sorszámát.
• A kitöltők kb. negyede vétette azt a hibát, hogy nem a már megkezdett bibliográfia központozási formáját követte. A többség ezt is jól megoldotta.
• Az ismeretközlő művet ugyan sokan felismerték, de indokolni kevesebben tudták. Nagyon kevesek (6%) vették észre a feladatban, hogy ennek adatait nem kellett a bibliográfiában elhelyezni.

• A többség (72%) tudott legalább két hatalomhoz kapcsolható kulcsszót megfogalmazni. Egy harmadik megtalálása viszont már csak 15%-nak sikerült miközben legalább ötfélét tartalmaz a szöveg.
• A kulcsszavak indoklása viszont már csak a diákok felének sikerült.
• A hátsó borító pontos megnevezése meglepően kevés diák tudásának része. A borítót még 33% megnevezi, de ettől pontosabban csak 8%.
• A regény alapadatainak bibliográfiai hivatkozására a diákok 70%-a kapott pontot. Ez szintén meglepő, hiszen ez az 1. feladat, a kérdés direkt volt.
  • A kiadás évét ezen diákok egyharmada nem, vagy nem jól adta meg. Ez ugyan nem szerepel a címoldalon, de a verzón egyértelműen.
  • Nagyob hiányosság, hogy a kiadásjelzést csak 13%-uk tudta, hogy meg kell adni. Ellenben 10%-uk odaír hivatkozásba nem illő adatokat is.
  • Formailag a feladatot megoldók 67%-a készített megfelelő hivatkozást.

• A keresőkifejezésések megfogalmazása - mely kifejezetten egyszerű volt, hiszen konkrét neveket, címet kellett megadni - A versenyzők ⅔-a jól megoldotta.
• A találati halmazból róluk szóló művet találni már kevesebb mint a diákok felének sikerült. Átlagos eredményük ebben a részfeladatban 38%.
  • A feladat nehézsége volt, hogy többféle adatbázisból, így többféle adattartalommal és struktúrával rendelkező listát kellett átnézni. Ezek összességében pedig nagyon nagy számú tételt jelentett. 
• Könnyűnek szánt feladat volt, hogy a mellékletből gyűjtsék ki annak a négy adatbázisnak a nevét, amelyekből a találatok származnak. Ezek jól látható ikonokkal voltak jelölve, melyek a megoldást, vagyis a nevet is tartalmazták. Az elért átlagos eredmény mégis csak 45%.
• Maga az adatbázisok jellemzése már valóban nehezebb feladat volt, nemcsak ismerni, de alap jellemzőiket is tudni kellett. Ezt fontos tudásnak tartjuk, hiszen az adatbázisok kiválasztása meghatározza keresésünk sikerességét. Két tartalmi vagy funkcionális jellemzőre lehetett pontot szerezni. Átlagos eredmény 10%-os ebben a részfeladatban, ami nagyon alacsony.
  • A MOKKA adatbázis bizonyult a legismertebbnek, 20%-ban tudták megfogalmazni, hogy több könyvtárban keres.
  • A MATARKA-ról a versenyzők 16%-a tudott egy, 11%-a két releváns jellemzőt megadni, mint pl., hogy folyóiratcikkek vannak benne vagy az online elérhetőséget is megmutatja.
  • Hasonló ismertséget mutat a FSZEK katalógusa, mely nem sokban különbözik sok más konkrét könyvtári katalógustól, mégsem tudták jellemezni.
  • A Hungaricana adatbázis ismertsége volt a legkisebb. Mindössze 4 diák tudott egy jellemzőt is mondani róla.
  • Az eredményeket elemezve felmerül a kérdés, hogy a könyvtárhasználati feladatokra felkészített diákok ezeket valóban nem tudják vagy csak jellemezni nem tudják.

• A feladatok nem egyszerűen kérdezték, hogy pl. mi volt az alcíme Kertész A szabadság angyala c. művének, hanem életszerűbben az a kérdés, hogy az adott könyvnek mi volt az első változata. Vagyis az alcímből fel kellett ismerni, hogy ugyanarról a témáról van szó.

• A hagyományosabb, kifejezetten a tétel adataiból levonható következtetésekre a versenyzők 50%-a képes.
  • A legtöbben az a) feladatban az ajándékba adott regény első változatának megtalálásában értek el pontot (57%).
    • Bár a válaszolók fele nem volt elég figyelmes és az alcímet nem adta meg, pedig a feladat hangsúlyozta, hogy a teljes címet kéri.
• Meglepő, hogy a versenyzők 38%-a tudta megnevezni, hogy egy történelmi személy életére vonatkozóan (szak)lexikont használna. Itt feltehetően nem tudtak a szituációba belehelyezkedni. Kérdés, ha a feladatot valóban végre is kell hajtani, nemcsak azt leírni, mit tenne, mekkora sikerrel oldották volna meg.
• A vártnál jóval alacsonyabb eredmény (23%) született a könyvtári szolgáltatásokra, a műhöz való hozzáférésre vonatkozó kérdésre. A könyvtárközi kölcsönzés és az online elérés lehetőségét kellett volna megnevezni.
• A j) feladatról előre tudtuk, hogy magasabb szintű tudást vár, de ettől több diáktól vártunk jó választ. A teljes szövegű keresés azon problémáját kellett felismerni, hogy a szöveg különböző pontján megtalált szavakból nem biztos, hogy az általam keresett eredmény lesz.

• A feladat nehézsége volt, hogy egy a maitól eltérő arányú földrajzi térképen kellett bejelölni politikai határokat. Ehhez a legfontosabb vízrajzi elemeket kellett tudni összevetni. A megoldás során nem pontos jelölést, hanem irányában, elhelyezésében hozzávetőlegesen megfelelő vonal elhelyezését vártuk. Ez a versenyzők 10%-ának sikerült. (Az adat nem mutatja a nem próbálkozók és a rosszul megoldók arányát.)
• A feladat teljesítményét a kép forrását mutató hivatkozásra épülő igaz-hamis kérdés húzta fel. Ezen kb. 40%-ban teljesítettek jól.

• Az egyes neveket a versenyzők 30%-a tudta a megfelelő betűrendi helyen elhelyezni. A pontszám annak ellenére magas, hogy a javítás során a betűrendezési tudást és nem a pontos feladatvégrehajtást értékeltük. A feladat azt kérdezte, melyik név elé kell tenni. Sokan viszont az utánt vagy a névsorban elfoglalt sorszámbeli helyét adták meg, ezeket is elfogadtuk.
• A témához kapcsolás nem okozott gondot, bár többen úgy vélték a női jogok és a lányiskola téma nem kapcsolódik a demokratikus kérdésekhez, így ott pontot vesztettek.
• Csak 10%-nyian oldották meg az egy személy életrajzi adatait gyűjtő feladatot. Ehhez csupán egy lexikont kellett levenni és John Brownról szóló szócikkből kiírni adatokat. Többen voltak, akik nem a táblázatból, hanem a névmutatóból választottak személyt.
• A forrásjelölésen elért átlagos eredmény 15%. Csupán 20%-nyian adtak választ erre a részfeladatra. A rossz átlagos eredmény részben ebből adódik.

• A szövegben elrejtett hibák közül
  • 32%-ban vették észre, hogy az utolsó bekezdésben sok az adat hivatkozás nélkül, indokolni is ezt tudták a legtöbben, részben ⅔-uk, teljesen csak 5-en.
  • A szöveg közbeni hivatkozás formai hibáját (lemaradt évszám) már csak 15%-ban jelölték. Többségük magyarázni is tudta.
  • Figyelmetlenségre vagy szövegértési problémára is utal, hogy csak 5-en jelezték hibának, hogy egy 1971-es adatot egy 1910-es hivatkozással bizonyít a szöveg.
  • 10%-ban érzékelték, hogy az idézetnél probléma van, de annak okát, a nem hiteles forrást csak felük tudta megindokolni.
• Tanulság a feladatból, hogy a diákok, ha tudják is a megoldást a gyakorlati helyzetben, azt megfogalmazni, indokolni nehezebben tudják.

• A képen látható koronázási jelképek közül legalább kettőt a versenyzők 92%-a tudott beírni. Mindet pedig 71%-uk.
• További sikeres keresést már csak 50%-uk folytatott.
• Forrását viszont csak harmaduk jelölte, ami már elméletileg nem lett volna nehéz feladat, hiszen a kötet a kezükben volt és a feladat direkten kérte.