Feladatsorok, mellékletek, megoldókulcsok, elemzések
Tartalom
 
 
Az iskolai forduló központi/ajánlott feladatlapjai
 
 
 
Az országos írásbeli forduló központi feladatlapjai
Melléklet a Móra Könyvkiadó ajándékaként: Majoros Nóra: Pityke és prém. Bp., Móra, 2018, 473 p.
 
 
 
II. kategória (9-10. évf.) melléklet
Melléklet a Móra Könyvkiadó ajándékaként: Kertész Erzsébet: Harriet regénye. 2. kiad., Bp., Móra, 2013, 387 p.
 
 
 
    
 
 
Az országos írásbeli forduló feladatainak gyorselemzése a versenyzők által elért eredmények alapján
 
Lezajlott a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulója. Mindkét korcsoportban továbbra is viszonylag alacsony pontszámokat értek el a versenyzők, de ez feladatonként, és könyvtárhasználati tananyagegységenként eltérő képet mutat. Az alábbiakban az eredményeket részletesebben elemezzük, hogy segítsük a jelenlegi egyéni és összesített eredmények értelmezését és a könyvtárhasználat tanítását, a versenyfelkészítő munkát.
 
A feladatlapok javítása után minden versenyző minden itemét táblázatban rögzítettük. A részletes megoldókulcs tartalmazza, az egyes itemek értékelési módján túl azt is, hogy mely könyvtárhasználati tudáselemet mérik. Ezek együtt lehetővé teszik a feladatonkénti és a tudáselemenkénti elemzést is. A következő fejezetek mentén olvasható az elemzés:
 
Az összesített eredmény
 
A 7-8. évfolyamosok átlagos eredménye 41%, a 9-10. évfolyamosoké 37%. Az átlageredményből nem lehet feltétlenül messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az országos írásbeli forduló előtt jelenleg nincsen egységes szűrő, így az alaposan felkészülő és a próbálkozó diákok egyaránt ebben a fordulóban vannak. De érdemes az eredmények szempontjából az alábbi táblázatot áttekinteni, mert a különbségeket jól mutatja:

 
7-8. évf.
9-10. évf.
átlag
41%
37%
legjobb eredmény
86%
70%
legrosszabb eredmény
12%
5%
első egyharmad átlaga
69%
53%
utolsó egyharmad átlaga
29,5%
17,14%
 
Az okok
 
A 9-10. évfolyamosoknál mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a feladatlap jóval a versenyzők tudásszintje feletti teljesítményt várt el.
Ennek sok oka lehet, az alábbiak közül biztosan több is:
  • A beméréseket nem képzett mérés-értékelési szakemberek végzik.
    • A versenyre nem felkészített tanulók hibái főleg a szorosabban vett könyvtárhasználati részkérdésekkel, fogalmakkal voltak kapcsolatosak, így úgy ítéltük, azok a versenyen nem szabad, hogy akadályt okozzanak.
  • Nincs előzetes szűrés, korábbi selejtező forduló. - Sajnos, évek óta nincs megyei szintű előválogató, így ebből az írásbeli fordulóból jutnak a diákok a döntőbe. (Tudható, hogy az iskolai forduló a legtöbb iskolában nem szűrő, hanem gyakorlás, vagy egyáltalán nincs is.)
  • A magyar iskola válsága a tanulói teljesítményeken is látszódik. Nemcsak a PISA-n, hanem máshol is. - A feladatok közül nemcsak a szorosan vett könyvtárhasználatiak, hanem a szövegértési feladatok eredményei is alacsonyak.
    • A bemérésen volt diák, aki megfogalmazta, hogy neki az volt a nehéz, hogy nem utasításokat ad a feladat, hanem meg kell értenie a szituációt.
  • A magyar iskolai könyvtárak válsága látszódik a verseny iránt érdeklődő tanulók összetételén, eredményességén. Az új könyveket és technikai eszközöket alig biztosító iskolai könyvtárak, az óraszámot alig kapó könyvtárostanárok nehezebben tudnak tanulókat vonzani, meggyőzni arról, hogy az olvasás jó, a könyvtárhasználati tudás hasznos ma és a jövőben is.
  • A könyvtárostanár szakma válsága.
    • Egyre kevesebb kolléga dolgozik. A pályán lévő kollégák egyre több nem könyvtári munkát kénytelenek ellátni, így nyilvánvalóan a könyvtárpedagógiai munkára is egyre kevesebb idejük jut.
    • Továbbá tartalmi segítségként csak tanterv van. Nincs tankönyv, kidolgozott tananyag, taneszköz, tanmenet… - Vagyis minden kolléga a saját tudása, elképzelései szerint tanít. Ez nem minden esetben a legkorszerűbb tartalmat és módszertani megközelítést jelenti.
      • Ez nem csapódhat le teljes mértékben a versenyző diákokon. Ezt a hiányosságot a megoldókulcsok igyekeznek kompenzálni. Például elfogadjuk könyvtártípusnak a közművelődési könyvtárat is, még ha ez egy régen elavult kifejezés is.
  • A verseny változása.
    • A korábban végzett kérdőíves felmérésünk hatására folyamatosan vezetünk be/vissza változásokat. Ezeket szükségesnek tartjuk annak érdekében, hogy a verseny korszerű és szakszerű legyen. Az idei nagy változás volt, hogy újra van élő/valós könyvtárhasználat.
Következtetés
 
Mindkét feladatlapot gyakorló, az évfolyamnak megfelelő korosztályt tanító kollégákkal készítettük és javítottuk, megtörténtek a próbamérések is, nem versenyre felkészített diákokkal. A javítókulcs és a javítási logika is “pontkereső”, vagyis nagyon igyekeztünk mindenre pontot adni, amin az látszott, hogy a versenyző tudja a választ, érti a könyvtárhasználat vonatkozó elemét csak nem tud jól fogalmazni, nem találja a megfelelő szavakat. De természetesen voltak olyan itemek, melyek kifejezetten a megfelelő kifejezések használatát mérték.
 
Az átlageredmények így is elmaradnak az elvárttól, hiszen nem az összes vagy az átlagos 7-8. évfolyamos diákok tudását mérjük, hanem a könyvtárak iránt érdeklődő, a versenyre valamilyen mértékben felkészített diákokét.
 
Azt gondoljuk, az eredmények jelzésértékűek szakmánknak. Változni, változtatni kell. A körülményeket nehezebben tudjuk változtatni, de a versennyel igyekszünk a könyvtárostanár szakma által adott értékeket is felmutatni. Ezért és a fejlődési irányok kijelölése miatt sem gondoljuk, hogy a megoldás a feladatok összetettségének, nehézségének csökkentése. A jelenleg mért tudásszint szükséges a kritikusan gondolkodó, az információt tudatosan kereső és használó  diákok neveléséhez. Ezt a könyvtárostanár, a könyvtárhasználat tanítása, az információs műveltség ilyen tartalmú fejlesztése tudja megtenni.
 
A feladatokról és a teljesítményről összefoglalóan
 
Azokban a feladatokban, melyek direktebben kérték a könyvtárhasználati tudás alkalmazását jobb átlageredmény tapasztalható. 
 
Azokban a feladatokban, melyek egésze nem csupán könyvtárhasználati tudást, hanem általános műveltséget és szövegértési, -alkotási kompetenciát kíván jobban teljesítettek a versenyző diákok.
 
Az igazán nagy nehézséget a dolgozat szövegének hivatkozás szempontjából való elemzése okozta. Ez új feladattípus, mely a tudás alkalmazását és annak magyarázatát várta el.
 
Nagyon összetett feladat a korábbi évekhez hasonlóan a 7-8. évfolyamon nem volt, de ebben az évben a 9-10. évfolyam legkomplexebb feladata is csak annyit kívánt meg, hogy egyszerre több találati halmazt átvizsgálva kellett a források között válogatni.
 
Általában tapasztalható, hogy a diákoknak a feladatok megoldásáról való gondolkodás nagyobb nehézséget okoz, mint a feladat megoldása. Az új típusú feladat megoldásában is részben ez okozta a nehézséget. Vagyis a metakognitív tudásuk, a döntéseik tudatosítása területén van szükség jelentősebb fejlesztésre. Ez minden tanulási és szellemi tevékenység során fontos, de a könyvtárhasználatban különösen, hiszen itt nem elsősorban tárgyi tudást mérünk, hanem annak aktív használatát.
 
A korábbi visszajelzések alapján a verseny feladatai közé visszakerültek a tárgyi tudást direktebben mérő feladatok is. Ennek célja, hogy a gyakorlati alkalmazásban még járatlanabb, inkább az elméletből felkészített diákoknak is legyen sikerélményük, másrészt a konkrét tárgyi tudás mérését is fontosnak tartjuk, harmadrészt ennek fontosságát a diákokban is szeretnénk tudatosítani. Az eredmények ezen a területen sem kielégítőek elég széles körben.
 
Részletesebb adatok, megjegyzések az itemtáblázat elemzéséből
Könyvtárhasználati tananyagegységenként
 
A feladatlapok eredményeit érdemes a könyvtárhasználati tananyag egyes témakörei mentén is áttekinteni. Ez segíti a felkészítői munkát és információ a szakma számára is a fejlesztési célok kijelölésében.
 
A két korcsoport feladatai egymással minimálisan hasonlíthatók össze. Mégis érdemes az alábbi táblázatot nem abszolút értékben, hanem rangsorában áttekinteni.

Tananyagegység
7-8. évf.
9-10. évf.
 
Itemek száma
Átlagos eredmény
Nehézségi rangsor
Itemek száma
Átlagos eredmény
Nehézségi rangsor
Könyvtárak
1 db
40%
3.
2 db
23%
1.
Források, dokumentumtípusok
8 db
52%
5.
19 db
37%
4.
Keresés
2 db
49%
4.
21 db
30%
3.
Forráskiválasztás
20 db
36%
1.
29 db
42%
5.
Információhasználat
27 db
68%
6.
16 db
45%
6.
Forrásfelhasználás, hivatkozás
65 db
36%
1.
34 db
27%
2.
 
Mindkét korcsoportban a legtöbb sikert a hagyományos keresd ki típusú feladatok adták. Ezek alapján a diákoknak az információkeresés és a szövegértés területén a legfelkészültebbek. Ez a könyvtárhasználat minimális szintje. Megtalálni egy megfelelő forrást és abból kigyűjteni a szükséges információt.
 
Látható, hogy míg a 9-10. évfolyamon a forráskiválasztás tűnik az egyik legbiztosabb tudásterületnek, addig a 7-8. évfolyamon ez okozza a legnagyobb nehézséget. Bár az eredmények értelmezéséhez hozzátartozik, hogy ezen a területen a 9-10. évfolyamon kevesebb volt az elméleti megfogalmazást kérő feladatrész. A forráskiválasztás, a széles körben és nagy számban megbízhatatlan információk korában felértékelődő tudás lett. 30-40 évvel ezelőtt sokkal kisebb mértékben határozta meg a tananyagot, most viszont elengedhetetlen, így ezen a területen már szükséges, hogy az alacsonyabb évfolyamokon tanulók is támogatást kapjanak.
 
A könyvtárhasználati tananyag meghatározó területe a különböző adatbázisok, katalógusok és az azokban való keresés ismerete. Ilyen feladat csak a 9-10. évfolyamon volt ebben a tanévben. Ezeken a területeken is sokan még támogatást igényelnek.
 
A bibliográfiai hivatkozás, forrásjelölés mindkét korcsoportnak nehézséget okozott, de meglepő módon a 9-10. évfolyamon jobban. Mindkét feladatlapon nagy számú item mérte ezt a tudást, és mindkettőn ezen a területen jelent meg az új típusú feladat. Az átlagos eredményt különösen ez a feladat húzta le, de a direkt forrásjelölési feladatok eredménye sem kielégítő egy könyvtárhasználati versenyhez képest.
 
A következőkben ezek részletesebb leírása, elemzése következik évfolyamonként és tananyagegységenként.
 
7-8. évf.
Könyvtárak (átlagos eredmény: 40%)
Ebben a tanévben ezen az évfolyamon egyetlen item mérte ezt a területet. Ezen belül is a könyvtártípusokra vonatkozó tudást. A versenyzők 40%-a adott elfogadható választ.
 
Források, dokumentumtípusok (átlagos eredmény: 52%)
A források, dokumentumok jellemzését 8 itemben értékeltük.
  • A könyv részeire vonatkozó kérdésben (10-11. item) azt tapasztaltuk, hogy a diákok tudják miről van szó, de a borító, hátsó borító fogalmakat nem használják elég pontosan.
  • A kézikönyvtípusok megnevezése a határozókönyv esetén nehezen ment, a lexikon/szótár fogalma többek tudásának része, bár ez utóbbi esetben látni kell, hogy általánosabb fogalmazást is elfogad a megoldókulcs. Például szaklexikon helyett lexikont, egynyelvű szótár helyett szótárt.
  • De míg megnevezni 61%-ban tudják, funkciójukat megfogalmazni már csak 55%-ban.
  • A szép- és ismeretközlő irodalom megkülönböztetésére vonatkozó feladat is szerepelt (121-122. item). Ez azon diákoknak, akik ezt a feladatot megoldották általában sikerült, de ötödük azt már nem tudta bizonyítani, magyarázni.
 
Keresés (átlagos eredmény: 49%)
Ezt a területet nagyon nehéz gyakorlatiasan mérni papír-ceruza teszten. Két item vonatkozott erre. Kifejezetten a szakjelzetek mentén való  szabadpolcos keresést vizsgáltuk. Azt is csak a főosztályok szintjén. Ahhoz képest, hogy ez már alsó tagozatban is tananyag, ezekre az itemekre csak a diákok fele kapott pontot.
 
Forráskiválasztás (átlagos eredmény: 36%)
Ez a terület a könyvtárhasználati tudáson belül egyre fontosabbá válik. Ezt követtük a feladatlapon is, hiszen 20 item mérte ezt a tudást. Az 5.a feladat az internetes találati halmaz értékelése teljes egészében erről szólt, de a határozókönyv (4. fel.) és a lexikon (5.b) megbízhatóságát is indokolniuk kellett. Ez utóbbiaknál cél volt, hogy komplexen egy feladatszituációban is rávilágítsunk a tudatos forráskiválasztás fontosságára.
 
Információhasználat (átlagos eredmény: 68%)
Mivel a versenybizottság törekszik arra, hogy szituációba ágyazottan, valódi feladatmegoldáson keresztül mérje a könyvtárhasználati tudást, szükségszerűen nagy arányban vannak az információ felhasználását, valamely keresési kérdés megválaszolását igénylő feladatok. Ezek a megtaláláson kívül szövegértési és -alkotási tudást is igényelnek. Ebben a tanévben 27 itemet soroltunk ide.
Ide sorolhatók a legmagasabb százalékos eredményű itemek, felüket a diákok legalább 70%-a megszerezte.
 
Forrásfelhasználás, hivatkozás (átlagos eredmény: 36%)
Ebben a tanévben a leghangsúlyosabb tananyagegység a hivatkozás volt. 65 item kapcsolódott ehhez. Amellett, hogy a könyveket használtató feladatoknál kértük a forrásjelölést, két feladat is volt, melynek fókuszában a hivatkozás állt. A 7. feladatban kifejezetten bibliográfiát kellett készíteni. A 6.a feladatban viszont a szövegbeni forrásjelöléssel kapcsolatos tudásukról kellett számot adniuk a diákoknak.
  • A megadott (bibliográfiai) adatok mechanikus bibliográfiai hivatkozássá alakításának tudásával a többség rendelkezik. A katalógus rekordjából kiválogatni a szükséges adatokat és megfelelő sorrendben elhelyezni minimálisan elvárt tudás, és ebben jól is teljesítenek azok, akik megoldották. Minden szükséges adatot megadnak. Ritkán írnak be felesleges adatokat. (Sajnos a meg nem oldókról nem tudjuk, hogy a tudás vagy az idő hiánya miatt nem töltötték ki.)
  • Az önállóan választott mű adatainak megadása (forrásjelölés) már valamivel gyengébb összteljesítményt mutat. A cím megadása természetesen általában rendben van, viszont a megjelenési adatok megtalálása/pontos megjelölése már kevesebbek biztos tudása.
  • A bibliográfiai hivatkozás adatsorrendjében, központozásában nincsen egységes szabvány, így a Bod verseny sem csak egyfélét fogad el. A megoldókulcs alapján a pont akkor adható meg, ha bármely elterjedt hivatkozási és nem katalógusformát alkalmazza. Nem gyakran, de az alábbi hibák fordultak elő: minden adatot külön sorba ír, kiírja az adattípus nevét.
  • Ebben az évben volt olyan feladat is, mely a következetességet is mérte, hiszen formai szabvány nincs, de az egy bibliográfián belüli követlezetesség elvárt. A 7. feladatban egy már meglévő bibliográfiát kellett kiegészíteni, így annak központozását kellett követni. Ez a kitöltők 10%-ának már nem sikerült.
  • Elvárás, hogy a bibliográfia egyes tételeit betűrendben adjuk meg (ha nincs előre meghatározott indokú más logika). Ennek megvalósítására a diákoknak általában véve képesek voltak. A nehezített feladatrészt (azonos szerző, névelő) viszont már 50 %-uk rosszul oldotta meg.
9-10. évf.
Könyvtárak (átlagos eredmény: 23%)
  • Ebben az évben csak 2 item mért idevonatkozó tudást, ezen belül is a könyvtári szolgáltatásokra vonatkozót. Konkrétan a könyvtárközi kölcsönzés funkciója és az online elérés biztosítása, amit kevesen tudtak.
  • Az elért eredmény jelentősen elmaradt a várttól.
 
Források, dokumentumtípusok (átlagos eredmény: 37%)
  • A könyv hátsó borítóját csak 8% tudta pontosan megfogalmazni.
  • Nagy arányban szerepeltek a lexikonhasználati feladatok, melyben 44%-os az eredmény. Ezekben egy szócikkből kellett információkat kigyűjteni.
  • A többségnek nehézséget okozott a térképhasználat.
  • Kézikönyvtípusok kiválaszását, megnevezését 4 feladat kérte, ebben 39%-os a teljesítmény.
 
Keresés (átlagos eredmény: 30%)
  • 21 item kapcsolódótt.
  • Mivel mutatóhasználathoz kapcsolódott, a betűrend tudást itt mértük, az átlagosan elért eredmény: 37%
  • Az ide sorolt itemek többsége adatbázis- és katalógusismerethez kapcsolódott. Az eredmény nagyon alacsony 12%.
    • A verseny tárgyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a katalógus- és adatbázishasználatot gyakorlat közben mérjünk, így szükséges az azokra vonatkozó tudásra fókuszálni. Ez az adat meglepően alacsony. A konkrét említett adatbázisokban feltehetően alapszinten tudtak volna keresni a diákok, de ezek szerint azt nem tudják, hogy miért azokat érdemes használni, miben, mikor segíthet nekik.
  • A keresés technikájához kapcsolódó kérdés volt, melyben a teljes szövegű keresés problémáját kellett volna felismerni, megfogalmazni. 13%-ban volt látható annak nyoma, hogy a problémát érzékelték, de okát nem tudták megfogalmazni.

Forráskiválasztás (átlagos eredmény: 42%, 29 item)

  • A feladatlap hangsúlyos eleme volt a forráskiválasztás, 26 item mérte ezt a tudást.
  • Főleg a találati halmaz értelmezése, használata köré csoportosultak a feladatok.

Információhasználat (átlagos eredmény: 47%, 23 item)

  • 11 item mérte ezt a tudást komplexebben, ahol egy szövegből nemcsak kigyűjteni, hanem az információt egy feladathelyzetben hasznosítani is kellett. Ebben 35%-os az átlagos teljesítmény.
  • Az egyszerűbb, az információkat csak kigyűjtendő feladatokban jobb a diákok teljesítménye, ami logikus eredmény. 
 
Forrásfelhasználás, hivatkozás (átlagos eredmény: 27%)
  • A legtöbb item (34) a hivatkozás témaköréhez kapcsolódott.
  • Három feladatban kellett kézben lévő forrásról bibliográfiai hivatkozást készíteni. 34%-os az átlagos teljesítés.
  • A bibliográfiai hivatkozás adatsorrendjében, központozásában nincsen egységes szabvány, így a Bod verseny sem csak egyfélét fogad el. A megoldókulcs alapján a pont akkor adható meg, ha bármely elterjedt hivatkozási és nem katalógusformát alkalmazza. 
  • A 6. feladat pedig az ezzel kapcsolatos elméleti, komplexebb tudást mérte. (12%)
  • Az ajándékba kapott regény hivatkozásában (1. feladat) csak a versenyzők ⅔-a ért el pontot. Szerzőjét 71%-ban tudták megadni. Csak 13% jelezte, hogy a mű 2. kiad.
  • Ez nehezen érthető, hiszen az 1. feladatról és egy nagyon direkten megfogalmazott kérdésről, és egyszerűen hivatkozható műről volt szó.
  • Az 5. feladatban önállóan kiválasztott mű hivatkozásának viszont átlagosan 15%-os az eredménye, de ezt többen nem oldották meg, így logikusan nem jelöltek forrást.
  • Ugyanez volt a feladat a 7. feladatban, ott az eredmény 31%-os.
Feladatonként
7-8. évf.
A 9 feladatból a versenyzők számára egy bizonyult igazán nehéznek és egy másik rossz eredményét a fáradtságból és talán az “ijedtségből” adódó figyelmetlenségként értelmezhetjük.
 
Jól teljesített a diákok nagy része a határozóhasználatban, a fogalommagyarázatban akkor is, ha megadott információk alapján kellett ezt megtenni és akkor is, ha kézikönyvet kellett keresni és használni. A szövegalkotást, magyarázatot igénylő feladatokban is eredményesnek bizonyultak a versenyzők. Ezek azok a feladatok, melyek egésze nem csupán könyvtárhasználati tudást, hanem általános műveltséget és szövegértési, -alkotási kompetenciát kíván.
 
Az eredmények feladatonkénti áttekintő táblázata
Feladat
Elérhető pont
Átlagpont
Átlagos teljesítés
0 pontosok száma
0 pontosok százaléka
Feladat témája
1.
4
3,0
74,3%
0
0,00%
közösségi média
2.
9
5,9
65,1%
5
3,55%
a regény tartalmáról az ajánló és a borító alapján
3.
9
6,1
67,6%
4
2,84%
digitális lábnyomról infografika alapján
4.
16
9,9
61,6%
1
0,71%
mérgező növény
5.a
16
10,2
63,9%
0
0,00%
bulé, találati lista értelmezése
5.b
15
7,1
47,7%
10
7,09%
bulé fogalma kézikönyvek alapján
6.a
10
2,3
22,6%
49
34,75%
regényről szóló dolgozat hivatkozása
6.b
16
3,3
20,4%
19
13,48%
ua.
7.
28
11,1
39,6%
37
26,24%
ajánló bibliográfia ifjúsági regényekről
 
Az 1. feladat: Döntés és érvelés a közösségi médiamegosztási módok között.
A feladat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tudatos internethasználatra.
Mért területek: információmegosztás szempontjai
Elért átlagos eredmény: 74,3%. Ezt oldották meg a legjobb átlageredménnyel. Ezt az egyik legegyszerűbb feladatnak is terveztük.
  • Minden versenyző ért el pontot ezen a feladaton.
  • Nem szorosan vett könyvtárhasználati tudást mért, inkább az információs műveltségnek azt a részét, mely az információk megosztásával kapcsolatos. Ebben biztonsági és etikai szempontokat kellett mérlegelni.
  • A versenyzők többsége tudott legalább egy érvet felhozni. Kettőt viszont már csak felük.
 
A 2. feladat: Érvelés a könyv tartalmával kapcsolatban a borítókép és az ajánló szövegének összehasonlításával. 
A feladat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tudatos könyvválasztás módszereire. Emellett a feladatlap alapjául szóló regénnyel való ismerkedés.
Mért területek: szövegértés, szövegalkotás, könyv részei, adatai
Elért átlagos eredmény: 65,1%
  • Majdnem minden tanuló ért el pontot.
  • A szövegértéssel, alkotással kapcsolatos részpontokat nagy arányban megszerezték, bár az összehasonlító megfogalmazásért csak 44%-uk kapott pontot.
  • A könyv részeinek megnevezése meglepően kis arányban sikerült. Különösen nagy gondot okozott a 10. item, melyben azt kellett megnevezni, hogy az ajánló szöveg a “hátsó borítón” található.
  • A másik szorosan vett könyvtárhasználati tudáselem az illusztrátor megnevezése viszont keveseknek okozott gondot (80,9%-os a jó megoldás)
 
A 3. feladat: Infograrfika alapján definiálni a digitális lábnyom fogalmat.
A feladat célja a fogalomra irányítani a figyelmet, az infografika információforrásként való értelmezése.
Ez egy újszerűbb feladat a Bod történetében, de nem okozott gondot a diákoknak.
Mért területek: képértelmezés, szövegértés, szövegalkotás, könyvtártípusok
Elért átlagos eredmény: 67,6%
  • Majdnem minden tanuló ért el pontot.
  • A fogalomból jó arányban határozták meg a megjelenési helyét, a tevékenységeket és a következményeket (70-80%), a maradandóságot viszont kevesen mondták ki (49%).
  • Kevesen fogalmaztak definícióként. Jól láthatóan többeket megtévesztett a posztolási szituáció és inkább figyelemfelhívó, felszólító szövegeket fogalmaztak.
  • Meglepően kevesen tudták viszont a b) feladatban a megfelelő könyvtártípust megnevezni. Mindössze 40% tudta beazonosítani, hogy egy speciális szakterületi témában a szakkönyvtárak segíthetnek. Úgy ennyi, hogy a megoldókulcsot a diákok válaszai alapján kiegészítettük a felsőoktatási és az elektronikus könyvtárral. Ez utóbbival azért, mert a feladat nem kérdezte elég pontosan, hogy funkció szerinti típust várunk.
 
A 4. feladat:  Növényhatározó használata egy recepthez.
A feladat célja a klasszikus kézikönyvhasználati élmény biztosítása, a gyakorlati és az elméleti tudás összekapcsolása. A feladat során egy egyszerű keresési feladatot kellett megoldani, melynek során elvárt volt a forráskiválasztás indoklása és a forrásjelölés.
Mért területek: kézikönyvhasználat, szövegértés, bibliográfiai hivatkozás, forráskiválasztás
Elért átlagos eredmény: 61,6%
  • Majdnem minden tanuló ért el pontot.
  • A mérgező növény megtalálása keveseknek okozott gondot, sokan értek el ebben pontot.
  • A forrás megadása már kevesebbeknek sikerült. A könyvtárhasználati versenyen résztvevő diákok 73%-a tudta megadni a forrása címét, a megjelenés évét 62%. 55-60%-uk hivatkozása felel meg a formai elvárásoknak.
  • A használt kézikönyv típusát 27%-ban tudták jól megadni, melyet alapvető elméleti tudásként kezelünk.
  • Forrásuk hitelességét a versenyzők fele tudta legalább egy szemponttal igazolni, kettőt már csak negyedük tudott megfogalmazni. Ez a terület újszerű a könyvtárhasználati tananyagban, de fontossága felértékelődik. Egyre több nem minőségi vagy szándékosan félrevezető forrás válik elérhetővé, így a hitelesség megállapítása kulcskérdés.
 
Az 5.a feladat: Internetes keresés találati halmazának értelmezése bulé témában.
A feladat célja a tudatos Google-használatra, a megfontolt kattintásra felhívni a figyelmet.
A feladat nem volt újszerű, hiszen az  2016/17-es tanévi első megjelenése óta több feladatlapon is megjelent.
Mért területek: forráskiválasztás, forrásértékelés, relevancia, hitelesség
Elért átlagos eredmény: 63,9%
  • Minden versenyző ért el pontot ezen a feladaton.
  • A relevancia felismerése nagyon jó arányban (90%) sikerült a diákoknak, kivéve az ógörög nyelvtanulási fórum esetén. Csak 62%-ban tudták az megkülönböztetni, hogy a nyelvtanulás, a szótár nem a fogalom tartalmának megértéséhez visz közel.
  • Ennek a tételnek, vagyis egy fórumnak az ellenőrzöttségének megítélésében is sokan tévedtek. Feltehetően a moderálás és a tartalmi ellenőrzöttség mosódik bennük össze. De az ellenőrzöttség megítélése a többi tétel esetén is nagyobb gondot okozott, mint a relevanciáé.
 
Az 5.b feladat: Kézikönyvhasználat fogalommeghatározási (bulé) céllal.
A feladat célja a tudatos és funkcionális kézikönyvhasználatra irányítani a figyelmet.
Mért területek: forráskiválasztás, hivatkozás, kézikönyvtípus, szakjelzet
Elért átlagos eredmény: 47,7%
  • A diákok átlagos teljesítménye itt kezd csökkeni, melynek oka feltehetően a fáradás is.
  • 10-en (7%) nem kaptak pontot erre a feladatra.
  • Az a) feladatra, mely a tudatos forrásértékelést mérte nagyon kevesen kaptak pontot (kb. 30%). A nyomtatott kézikönyvek online forrásokkal szembeni előnyét kellett megfogalmazni.
  • Kisebb mértékben, de szintén gondot okozott a kézikönyvválasztás indoklása (55%).
  • A forrásjelölés kb. 50-60%-uknak kielégítő.
  • A kézikönyv típusának meghatározása 60%-ban sikerült. A lexikon, szótár fogalmát ezek szerint jóval többen ismerik, mint a határozókönyvét.
  • Magának a fogalomnak a meghatározása a feladaton belül mért egyéb tudáselemekhez képest a legjobb. Vagyis úgy látszik, hogy maga a kézikönyv használati tudásuk megfelelő egy ilyen egyszerű feladat megoldásához, de az ezzel kapcsolatos döntéseik okait, lényegét nem értik, vagy nem tudják megfogalmazni. Miközben ez a fajta tudás szükséges egy komplexebb információs probléma megoldásához.
 
A 6.a feladat: Bibliográfiai hivatkozás kiegészítése.
A feladat célja, hogy megerősítse, hogy a hivatkozáshoz minden bibliográfiai adat szükséges.
Mért területek: Hivatkozás
Elért átlagos eredmény: 22,6%
  • 35%-uk nem ért el pontot, többségük nem oldotta meg.
  • A vártnál sokkal rosszabb eredmény. A korábbi feladatok hivatkozásait sokkal jobb arányban oldották meg helyesen a diákok.
  • Ennek oka lehet, hogy itt szövegkörnyezetben kellett alkalmazni ezt a tudást.
  • A feladat összettsége okozott zavart, eredményezett kihagyást.
 
A 6.b feladat: Egy szöveg/dolgozat hivatkozásainak elemzése/javítása.
A feladat célja, hogy a forrásfelhasználásról való tudást gyakorlatban vizsgálja, ráirányítsa a figyelmet a pontatlanság következményeire.
Ez volt az új feladattípus a feladatlapon. A téma egyértelműen része a könyvtárhasználati tananyagnak, hiszen a dolgozatokban való forrásjelölés mindenképpen része. A forma és az indoklások megfogalmazása viszont újszerű volt.
Mért tudás: hivatkozás, forrásjelölés, idézés, hitelesség
Elért átlagos eredmény: 20,4%
  • 19-en nem értek el pontot, ami kevés a nagyon rossz átlageredményhez képest. valamit próbáltak beírni, különösen az igaz-hamis táblázatba.
  • Többféle probléma jelent meg a szövegben:
    • A felesleges idézőjel-használatot sokan észrevették. 58%-uk jelezte ezt a hibát a táblázatban, 33%-uk a szövegben is be tudta jelölni. Megfogalmazni viszont csak 23%-uk, indokolni 11%-uk tudta.
    • meglepően kevesen (19%) vette észre, hogy forrásjelölés nélküli adatok vannak a szövegben, de bejelölni és magyarázni csak 4-10% tudta.
 
A 7. feladat: Katalógusrekordból bibliográfiai hivatkozás készítése.
A feladat célja: Ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hivatkozások készítésének egyik legkönnyebb módja, ha az adatoka a katalógusból vesszük. Másrészt egy katalógusban sokkal több adat van, vagyis fontos, hogy azokból a helyethez szükségeseket tudjuk megtalálni.
Mért tudás: hivatkozás, betűrend, szakjelzet
Elért átlagos eredmény: 39,6%
  • 37-en (26%) nem értek el pontot, többnyire egyáltalán nem oldották meg.
  • A betűrendezést többnyire sikerrel oldották meg. Gondot az azonos szerzőjű, névelővel kezdődő cím besorolása okozott.
  • A szerzők neve idegen név esetén sem jellemzően okozott gondot.
  • Nagyon kis arányban (a megoldók kb. fele) tüntették fel a kiadás sorszámát.
  • A kitöltők kb. negyede vétette azt a hibát, hogy nem a már megkezdett bibliográfia központozási formáját követte. A többség ezt is jól megoldotta.
  • Az ismeretközlő művet ugyan sokan felismerték, de indokolni kevesebben tudták. Nagyon kevesek (6%) vették észre a feladatban, hogy ennek adatait nem kellett a bibliográfiában elhelyezni.
9-10. évf.
 
A 7 feladat során a  kézbe adott szöveg értelemzésében (1. fel.) és az egyszerű kézikönyvhasználatban (7. fel.) teljesítettek a legjobban a versenyző diákok. Az óriási terjedelmű találati halmazban való válogatás, az abban található információk felhasználása is a jobb eredményt mutató feladatok közé tartozott, bár az adatbázisismereti rész nehéznek bizonyult. (2-3. feladat)
Ebben a korcsoportban is nehézséget okozott a szövegben elhelyezett hivatkozások hibáinak megtalálása és magyarázata. (6. fel.)
 
Az eredmények feladatonkénti áttekintő táblázata
Feladat
Elérhető pont
Átlagpont
Átlagos teljesítés
 
0 pontosok száma
0 pontosok aránya
Feladat témája
1.
17
6,4
37,7%
9
9,18%
kulcsszavak a regény ajánlójából
2.
21
5,7
27,3%
12
12,24%
adatbázisok ismerete, találati halmazaiból válogatás
3.
27
9,4
34,8%
4
4,08%
találati halmaz értelmezése a regény kapcsán
4.
5
1,0
19,7%
47
47,96%
vaktérkép, polgárháború
5.
22
4,5
20,6%
23
23,47%
mutató a regény szereplőiről
6.
14
1,5
10,8%
41
41,84%
női jogokról szóló dolgozat hivatkozásai
7.
22
8,6
39,2%
5
5,10%
Viktória királynő aranypénzének koronázási jelvényei
 
1. feladat: Kulcsszavak gyűjtése, indoklása a regény ajánlója alapján és hivatkozás készítése a regényről.
A feladat célja: A feladatlap alapjául szolgáló regénnyel való ismerkedés, a releváns információkra irányítani a figyelmet.
Mért tudás: lényegkiemelés, kulcsszó megfogalmazása, könyv részei, bibliográfiai hivatkozás
Elért átlagos eredmény: 37%, amivel a legtöbbek által jól megoldott feladatok közé tartozik.
Pontot el nem érők száma: 9, vagyis a többségnek van tudása ezeken a területen.
  • A többség (72%) tudott legalább két hatalomhoz kapcsolható kulcsszót megfogalmazni. Egy harmadik megtalálása viszont már csak 15%-nak sikerült miközben legalább ötfélét tartalmaz a szöveg.
  • A kulcsszavak indoklása viszont már csak a diákok felének sikerült.
  • A hátsó borító pontos megnevezése meglepően kevés diák tudásának része. A borítót még 33% megnevezi, de ettől pontosabban csak 8%.
  • A regény alapadatainak bibliográfiai hivatkozására a diákok 70%-a kapott pontot. Ez szintén meglepő, hiszen ez az 1. feladat, a kérdés direkt volt.
    • A kiadás évét ezen diákok egyharmada nem, vagy nem jól adta meg. Ez ugyan nem szerepel a címoldalon, de a verzón egyértelműen.
    • Nagyob hiányosság, hogy a kiadásjelzést csak 13%-uk tudta, hogy meg kell adni. Ellenben 10%-uk odaír hivatkozásba nem illő adatokat is.
    • Formailag a feladatot megoldók 67%-a készített megfelelő hivatkozást.
 
2. feladat: A témához kapcsolódó keresőkérdések megfogalmazása, találati halmazok értelmezése és adatbázisok jellemzése.
A feladat célja: Ráirányítsa a figyelmet arra, hogy keresés során többféle forrásból érdemes dolgozni. Ez pedig vonatkozik az indirekt és a direkt forrásokra egyaránt.
Mért tudás: keresőkifejezés megfogalmazása, forráskiválasztás, adatbázis-ismeret
Elért átlagos eredmény: 27%
Pontot el nem érők száma: 12
  • A keresőkifejezésések megfogalmazása - mely kifejezetten egyszerű volt, hiszen konkrét neveket, címet kellett megadni - A versenyzők ⅔-a jól megoldotta.
  • A találati halmazból róluk szóló művet találni már kevesebb mint a diákok felének sikerült. Átlagos eredményük ebben a részfeladatban 38%.
    • A feladat nehézsége volt, hogy többféle adatbázisból, így többféle adattartalommal és struktúrával rendelkező listát kellett átnézni. Ezek összességében pedig nagyon nagy számú tételt jelentett. 
  • Könnyűnek szánt feladat volt, hogy a mellékletből gyűjtsék ki annak a négy adatbázisnak a nevét, amelyekből a találatok származnak. Ezek jól látható ikonokkal voltak jelölve, melyek a megoldást, vagyis a nevet is tartalmazták. Az elért átlagos eredmény mégis csak 45%.
  • Maga az adatbázisok jellemzése már valóban nehezebb feladat volt, nemcsak ismerni, de alap jellemzőiket is tudni kellett. Ezt fontos tudásnak tartjuk, hiszen az adatbázisok kiválasztása meghatározza keresésünk sikerességét. Két tartalmi vagy funkcionális jellemzőre lehetett pontot szerezni. Átlagos eredmény 10%-os ebben a részfeladatban, ami nagyon alacsony.
    • A MOKKA adatbázis bizonyult a legismertebbnek, 20%-ban tudták megfogalmazni, hogy több könyvtárban keres.
    • A MATARKA-ról a versenyzők 16%-a tudott egy, 11%-a két releváns jellemzőt megadni, mint pl., hogy folyóiratcikkek vannak benne vagy az online elérhetőséget is megmutatja.
    • Hasonló ismertséget mutat a FSZEK katalógusa, mely nem sokban különbözik sok más konkrét könyvtári katalógustól, mégsem tudták jellemezni.
    • A Hungaricana adatbázis ismertsége volt a legkisebb. Mindössze 4 diák tudott egy jellemzőt is mondani róla.
    • Az eredményeket elemezve felmerül a kérdés, hogy a könyvtárhasználati feladatokra felkészített diákok ezeket valóban nem tudják vagy csak jellemezni nem tudják.
 
3. feladat: Találati halmaz értelmezése a regényhez kapcsolódó témákhoz.
A feladat célja: A klasszikus, de felértékelődő forráskiválasztási feladat megtartása, melyet a többféle adatbázis egyszerre való alkalmazása és a továbbgondolást igénylő feladatok tesznek komplexebbé.
  • A feladatok nem egyszerűen kérdezték, hogy pl. mi volt az alcíme Kertész A szabadság angyala c. művének, hanem életszerűbben az a kérdés, hogy az adott könyvnek mi volt az első változata. Vagyis az alcímből fel kellett ismerni, hogy ugyanarról a témáról van szó.
Mért tudás: találati halmaz értelmezése, katalógusrekord értelmezése, szövegértés, forráskiválasztás, kézikönyvtípusok, könyvtári szolgáltatások.
Elért átlagos eredmény: 34,8%, ezzel azok közé a feladatok közé tartozik, amelyben a legsikeresebbek voltak a versenyzők.
Pontot el nem érők száma: 4, vagyis szinte mindenki meg tudta válaszolni legalább az egyik részkérdést a tízből.
  • A hagyományosabb, kifejezetten a tétel adataiból levonható következtetésekre a versenyzők 50%-a képes.
    • A legtöbben az a) feladatban az ajándékba adott regény első változatának megtalálásában értek el pontot (57%).
      • Bár a válaszolók fele nem volt elég figyelmes és az alcímet nem adta meg, pedig a feladat hangsúlyozta, hogy a teljes címet kéri.
  • Meglepő, hogy a versenyzők 38%-a tudta megnevezni, hogy egy történelmi személy életére vonatkozóan (szak)lexikont használna. Itt feltehetően nem tudtak a szituációba belehelyezkedni. Kérdés, ha a feladatot valóban végre is kell hajtani, nemcsak azt leírni, mit tenne, mekkora sikerrel oldották volna meg.
  • A vártnál jóval alacsonyabb eredmény (23%) született a könyvtári szolgáltatásokra, a műhöz való hozzáférésre vonatkozó kérdésre. A könyvtárközi kölcsönzés és az online elérés lehetőségét kellett volna megnevezni.
  • A j) feladatról előre tudtuk, hogy magasabb szintű tudást vár, de ettől több diáktól vártunk jó választ. A teljes szövegű keresés azon problémáját kellett felismerni, hogy a szöveg különböző pontján megtalált szavakból nem biztos, hogy az általam keresett eredmény lesz.
 
4. feladat: Vaktérkép történelmi atlasz alapján.
A feladat célja: A térképhasználat.
Mért tudás: térképhasználat, hivatkozás értelmezése.
Elért átlagos eredmény: 19,7%
Pontot el nem érők száma: 47
  • A feladat nehézsége volt, hogy egy a maitól eltérő arányú földrajzi térképen kellett bejelölni politikai határokat. Ehhez a legfontosabb vízrajzi elemeket kellett tudni összevetni. A megoldás során nem pontos jelölést, hanem irányában, elhelyezésében hozzávetőlegesen megfelelő vonal elhelyezését vártuk. Ez a versenyzők 10%-ának sikerült. (Az adat nem mutatja a nem próbálkozók és a rosszul megoldók arányát.)
  • A feladat teljesítményét a kép forrását mutató hivatkozásra épülő igaz-hamis kérdés húzta fel. Ezen kb. 40%-ban teljesítettek jól.
 
5. feladat: A regényben szereplő valós személyek mutatója és jellemzése a regény szövege és kézikönyvek alapján. 
A feladat célja: Ráirányítani a figyelmet a regényben található nagyszámú kultúrtörténeti érdekességre, a korabeli kapcsolati hálóra.
Mért tudás: szövegértés, betűrend, lexikonhasználat, bibliográfiai hivatkozás.
Elért átlagos eredmény: 20,6%
Pontot el nem érők száma: 23
  • Az egyes neveket a versenyzők 30%-a tudta a megfelelő betűrendi helyen elhelyezni. A pontszám annak ellenére magas, hogy a javítás során a betűrendezési tudást és nem a pontos feladatvégrehajtást értékeltük. A feladat azt kérdezte, melyik név elé kell tenni. Sokan viszont az utánt vagy a névsorban elfoglalt sorszámbeli helyét adták meg, ezeket is elfogadtuk.
  • A témához kapcsolás nem okozott gondot, bár többen úgy vélték a női jogok és a lányiskola téma nem kapcsolódik a demokratikus kérdésekhez, így ott pontot vesztettek.
  • Csak 10%-nyian oldották meg az egy személy életrajzi adatait gyűjtő feladatot. Ehhez csupán egy lexikont kellett levenni és John Brownról szóló szócikkből kiírni adatokat. Többen voltak, akik nem a táblázatból, hanem a névmutatóból választottak személyt.
  • A forrásjelölésen elért átlagos eredmény 15%. Csupán 20%-nyian adtak választ erre a részfeladatra. A rossz átlagos eredmény részben ebből adódik.
 
6. feladat: Egy szöveg/dolgozat hivatkozásainak elemzése/javítása.
A feladat célja: hogy a forrásfelhasználásról való tudást gyakorlatban vizsgálja, ráirányítsa a figyelmet a pontos forrásjelölésre és a hitelességre.
Mért tudás: bibliográfiai hivatkozás, forrásjelölés, hitelesség.
Elért átlagos eredmény: 10,8%
Pontot el nem érők száma: 41
  • A szövegben elrejtett hibák közül
    • 32%-ban vették észre, hogy az utolsó bekezdésben sok az adat hivatkozás nélkül, indokolni is ezt tudták a legtöbben, részben ⅔-uk, teljesen csak 5-en.
    • A szöveg közbeni hivatkozás formai hibáját (lemaradt évszám) már csak 15%-ban jelölték. Többségük magyarázni is tudta.
    • Figyelmetlenségre vagy szövegértési problémára is utal, hogy csak 5-en jelezték hibának, hogy egy 1971-es adatot egy 1910-es hivatkozással bizonyít a szöveg.
    • 10%-ban érzékelték, hogy az idézetnél probléma van, de annak okát, a nem hiteles forrást csak felük tudta megindokolni.
  • Tanulság a feladatból, hogy a diákok, ha tudják is a megoldást a gyakorlati helyzetben, azt megfogalmazni, indokolni nehezebben tudják.
 
7. feladat: Viktória királynő koronázási jelképei és magyarázata.
A feladat célja: A téma képek, jelképek felől való megközelítésével a körültekintő, komplex vizsgálatra példát nyújtani. Sikerélmény, egy könnyű levezető feladat.
Mért tudás: kézikönyvhasználat, szövegértés, forrásjelölés.
Elért átlagos eredmény: 39,2%, ezzel a legtöbbek által sikerrel megoldott feladat volt.
Pontot el nem érők száma: 5
  • A képen látható koronázási jelképek közül legalább kettőt a versenyzők 92%-a tudott beírni. Mindet pedig 71%-uk.
  • További sikeres keresést már csak 50%-uk folytatott.
  • Forrását viszont csak harmaduk jelölte, ami már elméletileg nem lett volna nehéz feladat, hiszen a kötet a kezükben volt és a feladat direkten kérte.
 
 
A döntő (országos szóbeli forduló) feladatai
Melléklet a Móra Könyvkiadó ajándékaként: Magyar mesék lázadó lányoknak. 25 nő története. Bp., Móra, 2018, 118 p. 
 
 
Melléklet a Móra Könyvkiadó ajándékaként: Solé, Caroline: Szavazz rám! Bp., Móra, 2017, 125 p.
 
 
 
Minden feladatlap feladatonként, szerkeszthető változatban elérhető a Bod feladatbankban: http://bod.opkm.hu/