Az OPKM honlapján sajtófigyelő szolgáltatást működtet.
Ez egy „új könyvek” szolgáltatás.
Nem a legeslegfrissebbek, hiszen a könyvtári feldolgozási folyamaton át kell menniük a műveknek, de ez a könyvtárba való beérkezés után legfeljebb 1-2 hét alatt megtörténik.
Célja:
segíteni tájékozódni a pedagógia, a neveléstudomány területén megjelent legújabb szakkönyvekről, szakcikkekről,
segíteni áttekinteni a legújabb a szaktudományt és a gyakorlatot foglalkoztató témákat.
Tartalma:
Bibliográfiai adatok az OPKM adatbázisába a megadott héten bekerült művekről.
Könyvek, cikkek, tanulmánykötetek egyaránt.
Tematikus bontásban: A pedagógiai szakirodalmat 8 nagy tematikai egységben adja meg, hogy áttekinthetőbb legyen.
Ha egy mű több helyre is sorolható, akkor több helyen is szerepel a listában.
Külön oldalon találhatók az iskolai könyvtári vonatkozású és a gyermek- és ifjúsági irodalmi művek.
A hírjellegű forrásokat nem tartalmazza, mert azokat az OPKM adatbázisa sem tartalmazza.
Használata:
Hétfőnként frissül.
A bibliográfiai adatokra kattintva az online katalógus megfelelő rekordjára ugrik, ahol láthatóak a mű tárgyszavai és a kölcsönözhetőségi adatai is.
Amennyiben egy műnek van online elérhetősége is, akkor az a listából azonnal kattintható.
Munkánknak, érdeklődési körünknek megfelelően érdemes az ahhoz kapcsolható intézmények, szervezetek honlapjait és hírcsatornáit figyelni, követni.
Szakmai fórumok, levelezőlisták, zárt csoportok
Szűkebb szakmánk (pl.: tanítási szakunk, iskolatípusunk, pedagógiai irányzatunk, iskolai külön feladataink) szerint érdemes keresni szakmai csoportokat. Élőben és virtuálisan egyaránt.
Munkaközösségek nemcsak iskolán belül, hanem kívül is működhetnek. Lehetnek kerületi, városi, megyei munkaközösségek.
Az általuk szervezett szakmai programok, működtetett levelezőlisták, online csoportok közvetlenül segítséget és friss helyi szakmai híreket is nyújtanak.
Pályakezdőként különösen érdemes az ilyen csoportokat megkeresni környezetünkben.
A szakmai egyesületek többsége küld tagjainak online hírlevelet, körleveleket, működtet szakmai csoportokat.
2. Könyvtárak
Könyvtár sokféle van.
(Dömsödy, é.n.)
Feladataik, vagyis funkcióik alapján 5 fő típus van:
A nemzeti könyvtár
fő feladata a hungarikumok, vagyis a magyar vonatkozású kiadványok számbavétele és megőrzése,
Magyarországon a neve: Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), 1802-,
a pedagógusok (elsősorban a humán és történeti témákat tanítók) munkáját elsősorban különleges gyűjteményeiből összeállított teljes szövegű adatbázisai, digitalizált művei, nyomtatott és elektronikus kiadványai segítik.
fő feladatuk a teljes lakosság könyvtári ellátása olvasmánnyal és érdeklődési körüknek megfelelő ismeretterjesztő forrásokkal a lehető legváltozatosabb témákban,
a pedagógusokat, az iskolai munkát
az egyéb tanítási források feltérképezésében,
változatos könyvtárpedagógiai foglalkozások tartásával és
az iskolai tanításhoz is kapcsolható változatos kulturális programok, diákoknak szóló vetélkedők szervezésével segítik.
A közkönyvtárakkal való kapcsolattartásban segíthet az iskola könyvtárosa.
a hallgatók és az oktatók munkájához szükséges információforrások biztosítása,
a pedagógusjelölteket a vizsgákra való felkészülés és a tanulmányi feladatokhoz szükséges források biztosításával támogatják,
a vizsgára készüléshez általában elegendők, a szakdolgozatokhoz, TDK kutatásokhoz viszont szakkönyvtárak használata is szükséges.
vannak könyvtárhasználatot, adatbázis-használatot segítő kurzusaik, programjaik.
Az állami felsőoktatási intézmények könyvtárai nyilvánosak, így az ilyen pedagógusképzők könyvtárait a pedagógusok is használhatják munkájuk során.
A szakkönyvtárak
fő feladatuk egy szakterület tudományos forrásaik hozzáférhetővé tétele. Ennek érdekében
körültekintően gyűjtik a hazai és a nemzetközi forrásokat is.
Részletes, szaktudományos szempontú tartalmi feltárást, és erre épülően visszakeresést biztosítanak.
Vagyis sokkal speciálisabb témákhoz is pontosabban kereshetők források, mint más könyvtárak katalógusaiban, adatbázisaiban.
Ezért a szakkönyvtári katalógusokat akkor is érdemes használni, ha nem tudunk elmenni az adott könyvtárba, mert ha segítségükkel megtaláltuk, hogy melyik mű hasznos számunkra, akkor azt a művet már lehet, hogy megtaláljuk egy közelebbi könyvtárban vagy az interneten.
a pedagógia országos szakkönyvtára Magyarországon: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) 1877/1959-
nyilvános könyvtár, 18 év felett bárki használhatja
a pedagógiai szakirodalomból (könyvek) általában kölcsönözhető példányok is vannak.
területi/megyei pedagógiai könyvtárak
jelenleg már csak néhány megyében érhetők el (Debrecen, Szolnok, Székesfehérvár, Szombathely)
2.1. OPKM
Az OPKM a pedagógiai szakterület országos szakkönyvtára és országos szakmúzeuma is egyben. Célja a kutatás mellett a gyakorló pedagógusok munkájának támogatása is. Ehhez sokféle gyűjteménye, forrástípusa és szolgáltatása van.
Könyv és Nevelés c. folyóirat: olvasóvá nevelés, tankönyvkutatás
Neveléstörténet
kutatási források (korabeli szaksajtó, korabeli gyermekirodalom, tankönyvek, iskolai évkönyvek)
2.2. Iskolai könyvtárak
Magyarországon minden iskolában kötelező működtetni, amelyikben közismeretei oktatás folyik,
Fő feladataik:
a diákok és a pedagógusok munkájához szükséges információforrások biztosítása,
a könyvtárpedagógiai fejlesztés iskolaszintű koordinálása,
a könyvtárhasználat tanítása.
A pedagógusok munkáját számos területen segítik, számos területen szükséges és érdemes a könyvtárostanárral együttműködni:
a diákok információs műveltségének, önálló tanulásának fejlesztése érdekében:
forrásalapú tanítás, mely során a pedagógus indirekten, különböző információforrásokhoz kapcsolódó feladatokkal irányítja a tanulást,
a megfelelő források megtalálásában, kiválasztásban és
a módszertan elsajátításában nyújthat támogatást a könyvtárostanár,
könyvtári szakórák,
könyvtárban, a könyvtár nyújtotta források, IKT eszközök felhasználására építő,
lehet kettős óravezetésű, vagyis a könyvtárostanárral közösen tervezett és bonyolított (ilyenkor a differenciált feladatok és a csoportmunka könnyebben támogatható),
forrásalapú projektek, mely során a diákoknak források segítségével kell problémát megoldaniuk, alkotniuk,
a könyvtárostanár legyen része a tervezésnek, mert ő ismeri a diákok információs műveltségét, a feladatmegoldás támogatási formáit (Dömsödy, 2019),
ebbe érdemes könyvtári, könyvtárostanári támogatási formákat beépíteni,
a könyvtárostanár az elkészült munkák formai értékelésébe is bekapcsolódhat.
tanítás során felhasználható források feltérképezése, beszerzése
az iskolai könyvtár állományában lennie kell a tanulás tanítás során a tankönyvön túl használható forrásoknak
önképzés, továbbképzés forrásai
szakterületi, tantárgypedagógiai, módszertani források
szaksajtó
rövid távú kölcsönzés
az egyes tanórákhoz szükséges művek (pl.: szöveggyűjtemények, szótárak, tabletek, tematikus válogatások)
hosszú távú kölcsönzés
tankönyvek, tanári kézikönyvek a pedagógusok használatára
tantermi letétek a rendszeres tanórai használathoz
könyvtárközi kölcsönzés: amennyiben az iskolai könyvtár állományában nem elérhető a szükséges mű, azt megszerezheti más könyvtárból,
az állomány fejlesztésében szükséges együttműködni, hogy a fenti források valóban elérhetők legyenek
pl.: beszerzési kérések, állományellenőrzés
igények megfogalmazása, lobbi a fejlesztésért
3. A pedagógiára jellemző források
3.1. Tankönyv – Milyen tankönyvekről hol lehet tájékozódni?
Fogalmak
tankönyv
= tanulói iskolai használatra szánt dokumentum (tág értelmezés)
több típusa van: pl.: tankönyv (szűk értelemben), munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, atlasz
hivatalos tankönyv: jogszabályban meghatározott eljárás szerint tankönyvvé nyilvánított dokumentum. Az, hogy egy tankönyv hivatalosan érvényes tankönyv-e, engedélyszámából lehet tudni. Ennek szerepelnie kell a tankönyvön (általában a címlapverzóján). Ellenőrizni a hivatalos tankönyvjegyzéken lehet.
tanári kézikönyv: a pedagógus tankönyvhasználatát segíti
A tankönyvekről való tájékozódás – Milyen tankönyvek vannak/voltak?
A) Az OPKM Tankönyvtára
Engedélytől, korszaktól függetlenül gyűjti a tankönyveket.
Alkalmas:
a friss tankönyvekről való tájékozódásra, engedélytől függetlenül
történeti tájékozódásra
Gyűjtőköre:
magyarországi közoktatási tankönyvek – teljesnek mondható
alap- és középfok, általános és szakképzés, minden iskolatípus (pl.: felnőttképzés, sajátos nevelési igény, nemzetiségi)
határon túli magyar tankönyvek – törekszünk a teljességre
külföldi tankönyvek – erősen válogatva
A hozzátartozó egyéb segédletek, pl. tanári kézikönyvek az OPKM alapgyűjteményében találhatók.
Kereshető OPKM online adatbázisában:
az aktuálisak adatai elérhetők benne,
de még nem teljes az összes korábbi korszakra, így
nyomtatott és cédulakatalógusaival együtt lehet történetileg is teljeskörűen tájékozódni.
Kereshető szempontok a bibliográfiai adatokon (szerző, cím, év...) túl: iskolafok, iskolatípus, dokumentumtípus, tantárgy, évfolyam, tananyag-beosztás (a tankönyv főbb tartalmi egységei).
Csak tankönyv keresésekor az adatbázisnál érdemes kiválasztani a „Tankönyv” adatbázist. Ekkor a tanári kézikönyvek sem kerülnek a találati halmazba.
B) Hivatalos tankönyvjegyzék
aktuálisan engedéllyel rendelkezőket tartalmazza
a tankönyvjegyzékre való felkerülés akkreditációs folyamatát jogszabály határozza meg,
a tankönyvjegyzéken nem szereplő művek iskolai oktatásban való használatára a jogszabályok és a fenntartartó tehet korlátozásokat
tanévenként megjelenik
van lista és adatbázis formája is
kereshető pl.: szerző, cím, tantárgy, évfolyam, engedély időszaka, tantervi megfelelése, ára szerint is
minden tankönyvnek van
engedélyszáma, mely szerepel a tankönyvön és a hivatalos tankönyvjegyzéken is
R.Sz. száma = kiadói raktári száma, mely hivatalos adata, a tankönyvjegyzéken és az OPKM adatbázisában is látható. Ez segíti a sok hasonló című mű egyértelmű beazonosítását.
A tankönyvekhez való hozzáférés
A legtöbb könyvtár nem gyűjt tankönyveket, kivéve
a pedagógiai könyvtárak
tankönyvbemutató-helyet működtetnek: megnézhetők egy helyen az engedéllyel rendelkező tankönyvek
az OPKM a régi és az aktuális tankönyveket is szolgáltatja olvasótermében,
az egyéb pedagógiai könyvtárakban nem biztos, hogy a teljes választékot tudják nyújtani.
Az OPKM-ben az olvasóteremben található a tankönyvbemutató-hely, a régebbi tankönyvek raktárból kérhetők.
Az OPKM-ben minden tankönyv csak helyben használható, egyik sem kölcsönözhető.
az iskolai könyvtárak
gyűjtik az iskolában használatos tankönyveket, a hozzájuk tartozó tanári kézikönyveket. Segítik a pedagógusok tájékozódását.
megnézhetők tantárgyunk alsóbb és felsőbb évfolyamos tankönyvei, a párhuzamos tantárgyak tankönyvei,
egyéb korábbi tankönyvek (helyi szokástól függően)
részt vesznek a tanulók ingyenes tankönyvellátásában. A diákok és az iskolában gyakorló tanárjelöltek innen kölcsönözhetik.
Online tankönyvek
Nemzeti Köznevelési Portál, NKP
Az okostankönyvek az újgenerációsnak nevezett tankönyvek digitális, interaktív elemekkel kiegészített változatai.
Ingyenes regisztrációt nem igénylő, de regisztrációval további szolgálttások érhetők el.
Egyes nem állami tankönyvkiadók is nyújtanak kiadványaikhoz digitális változatokat és hozzájuk tartozó segédleteket (tanmenet, tanári kézikönyv, feladatsorok, multimédiás elemek).
Ezekhez általában vásárlás, előfizetés szükséges.
Tankönyvelemzés, tankönyvkutatás
A tankönyvek elemzésének, értékelésének van szakirodalma. Ez elsősorban a tudományos igényű tankönyvkutatást segíti, de iránymutatás lehet a gyakorló pedagógusoknak is szempontjaiban.
OPKM adatbázisában ehhez hasznos tárgyszavak: tankönyvelmélet, tankönyvkutatás
A szakirodalomban jelennek meg ismertetések, tankönyvkritikák is, melyek segíthetik az értékelést.
tankönyv AND elemzés, tankönyv AND kritika, tankönyv AND könyvismertetés
A tantárgypedagógiai szakirodalom segíthet az egyes tankönyvek elemzési szempontjainak kiválasztásában, az értékelésben.
3.2. Pedagógiai szaklapok
Az időszaki kiadványok (periodikák) létrejötte azt a célt szolgálta, hogy a szakemberek gyorsabban jussanak hozzá az őket érdeklő információkhoz. Ennek érdekében a könyvektől általában kisebb terjedelmű, de egymást követő részekben időről időre megjelenő kiadványokat kezdtek kiadni. Ilyenek a hírlapok, folyóiratok.
A szakmai tudásunk naprakészen tartásához szükséges, hogy a pedagógusok rendszeresen tekintsék át
az általános lapok tartalomjegyzékét, hogy kövessék, mi foglalkoztatja a szakmát általában. Itt időről időre biztosan találnak benne őket is érdeklő, érintő kérdéseket. Emellett pedig segít pedagógiai ismereteiket naprakészen tartani.
saját szakterületi lapjuk kiemelt írásait.
A pedagógusok számára fontos írások többféle típusú időszaki kiadványban jelennek meg:
általános neveléstudományi lapok
a nevelés, oktatás általános kérdéseivel foglalkozó írások
tudományos igényű írásokat is közölnek
bármely neveléstudományi szakterület írásai (pl.: gyógypedagógiai, tantárgypedagógiai, kisgyermeknevelési) is
pl.: Magyar Pedagógia, Educatio, Neveléstudomány, Iskolakultúra, Új Pedagógiai Szemle, Taní-tani Online,
Pl.: Új Köznevelés, Magiszter, Modern Iskola, Eduline, Pedagógusok Lapja
pedagógiai szakterületi lapok
egy tantárgy, egy pedagógiai irányzat, egy speciális terület írásait közlő lapok
kiemelten módszertani jellegű írások, de a tudományos és szakmai közéleti publikációk is helyet kapnak
pl.: Anyanyelv-pedagógia, Tanító, Kalokagathia, Parlando, Könyv és Nevelés, Montessori Műhely, Drámapedagógiai Magazin, Fejlesztő Pedagógia, Szakképzési Szemle
határterületi lapok
számos nem neveléstudományi témájú írás jelenik meg más tudományok folyóirataiban is,
ezeket pedagógusként képtelenség mindent követni,
az országos szakkönyvtárak, így az OPKM ezeket is figyelik, így az adatbázisuk, szolgáltatásaik azokat is eljuttatják az érdeklődő pedagógusokhoz. Pl.: OPKM sajtófigyelő
közéleti sajtó
mivel az oktatás, gyermeknevelés kérdései közügyek minden közéleti sajtótermék közül ilyen vonatkozású írásokat
ezek segítenek a széles rétegeket érintő oktatáspolitikai kérdésekről való tájékozódásban,
ezek írásait az OPKM nem dolgozza fel adatbázisában. Ezek az adott lap archívumában kereshetők vissza.
pedagógiai szakmai hírlevelek
az egyes szakmai egyesületek tagokhoz eljuttatott hírei
könyvtárakban általában nem elérhetők
pl.: Könyvtárostanárok Egyesületének Hírlevele
online időszaki kiadványok
Időszaki kiadványnak azt a dokumentumot nevezzük, amelyik rendszeres időközönként lapszámokkal jelentkezik. Ezek többségének ma már van honlapja és online változata is. Ennek több formája lehet:
a nyomtatottal egyidőben megjelenő,
online késleltetetten megjelenő,
csak online megjelenő,
Figyelem! A nyomtatott és az online változat terjedelmében, illusztráltságában lehet eltérő!
online szakmai oldalak
Vannak olyan, folyamatosan megjelenő online szakmai orgánumok, melyeket könyvtári, könyvészeti szempontból nem tekintünk szakfolyóiratnak, de hasonló funkciót töltenek be:
folyamatosan közölnek szakmai írásokat
a pedagógusok gyors tájékoztatása, támogatása a cél.
típusai
szervezetek honlapjai, pl.: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE), Törtéenlemtanítás (Történelemtanárok Egylete)
pedagógusok, kutatók blogjai, pl.: Tanárblog, Kingárium,
korábbi folyóiratok, melyek szakmai oldallá váltak az online térben (nem lapszámonként jelennek meg, de a szakma folyóiratként tartja még számon) pl.: Taní-tani, Mi Iskolánk
nemzetközi szaksajtó
A fenti típusok természetesen nemcsak a magyar pedagógiát jellemzik. Minden országnak megvannak maga lapjai.
Léteznek kifejezetten nemzetközi lapok is.
Nemzetközi szaklapokat ma már kevés könyvtár járat, helyettük nemzetközi szakirodalmi adatbázisokat fizetnek elő.
Ezekben lehetőség van egyes folyóiratokra és témákra is értesítési szolgáltatások beállítására.
De időről- időre át is kattingathatók az egyes érdeklődésünknek megfelelő lapok legújabban elérhetővé vált számai.
Tájékozódás a pedagógiai lapokról
Magyar pedagógiai lap az elmúlt 200 évben is több mint ezer jelent már meg. Sok köztük a rövid életű, de számos nagymúltú is van. 2020-ban 30-40 körüli élő, kifejezetten pedagógiai szaklap segíti a pedagógusok munkáját.
Az 1950-es évekig létezett pedagógiai lapokról való tájékozódást nyomtatásban elérhető folyóiratbibliográfiák segítik.
Az OPKM elektronikus katalógusának részeként folyamatosan épül a folyóirat-katalógus is. (Még nem teljes, de már 1300 lap adatai elérhetők. Ez nem mind pedagógiai, ezek az OPKM-ben elérhető folyóiratok.)
Az adatbázisban dokumentumtípusként kell a „folyóirat”-ot választani.
A MATARKA adatbázis minden magyar szakfolyóirat tartalomjegyzékét adatbázisba szervezi.
MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa
Kereshető: folyóiratszámok, szerző és cím szavai szerint.
Egységes tartalmi feltárást nem nyújt. A témára való keresést a folyóirat szakterületi besorolása és a cím szavai segítik.
A szakterületek között választható: „nevelés és oktatás”, mely közel 150 pedagógiai szaklapot tartalmaz.
Amennyiben az adott cikknek van online elérése, akkor innen kattintható is.
EPA
Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis
Stabil elérését, megőrzést és egységes megjelenést biztosít a benne lévő folyóiratok teljes szövegének.
A folyóiratok más oldalakon is elérhetők lehetnek, de itt fix az URL-jük.
Élő (kurrens) lapok
A lapok fluktuációja, anyagi gondjai miatt nehéz megmondani pontosan, hogy éppen mely folyóiratok jelennek meg.
Az OPKM kurrens folyóiratjegyzéke és az olvasótermében elhelyezett lapszámok segítik a tájékozódást.
OPKM Folyóiratolvasó c. adatbázisa tartalmazza az OPKM-ben felsolgozott lapok rövid bemutatását és honlapjának elérését.
A hatályos jogszabályszöveg az eredeti jogszabály azon változata, melyben az összes már érvényben lévő módosítás szövegét átvezették, egységbe szerkesztett formában közlik.
Általában jelzik, hogy mely szövegrészek azok, amelyek utólagos módosítás eredményei.
Online adatbázisbázis formájában érhető el, így kereshetők a jogszabály adatai (éve, kiadója, száma, címe) alapján, de a teljes szövegében előforduló szavak alapján is.
Nemzeti Jogszabálytár – kiadja: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, https://njt.hu/
A gyakorló pedagógusok innen tájékozódhatnak a rájuk, a munkájukra, a diákjaikra vonatkozó érvényes szabályozásokról.
Jogszabályváltozatok
Egyes ügyekben fontos lehet, hogy tudjuk, hogy egy adott napon, időszakban mi volt a jogszabály hatályos szövege. Ezek visszakeresésére is lehetőséget biztosítanak egyese jogszabálytárak. Ez a funkció viszont az előfizetéses változatokban érhetők el.
Ezek egyes könyvtárakban elérhetők.
Jogszabálygyűjtemények
Az egyes intézmények honlapján gyakran elérhető, hogy rájuk mely jogszabályok vonatkoznak. Ezek segítik a róluk való tájékozódást.
Pl.: A Pedagógiai Oktatási Központok
Egyes intézmények, szervezetek tesznek közzé jogszabálygyűjteményeket, hogy a tájékozódást segítsék.
A gyűjtemények utolsó frissítésére figyelni kell. Mindig le kell ellenőrizni a hatályos jogszabályok között.
A köznevelési és felsőoktatási intézmények belső szabályozó dokumentumainak körét, tartalmát és közzétételét is jogszabályok határozzák meg.
A köznevelési intézményekben kötelező, gyakori szabályozó dokumentumok
Alapító okirat
SZMSZ – Szervezetei és Működési Szabályzat, melynek része:
Házirend
Helyi Pedagógiai Program
Munkaterv
Intézményi szabályozó dokumentumokról való tájékozódás
Az intézmények honlapján és könyvtárában elérhetők.
Az iskolák hivatalos adatbázisában a legtöbb alapdokumentum nyilvánosan elérhető.
Egyéb szakmai szabályozók
Léteznek, olyan szabályozók is, melyek nem kötelező erejűek, inkább egyfajta szakmai elvárásokat fogalmaznak meg. A pedagógusok vonatkozásában ilyenek például az etikai kódexek, melyeket egyes szervezetek, közösségek adnak ki.
3.5. Tervezési dokumentumok
Tanterv
A központi tantervek: alaptanterv, központi kerettanterv
általában jogszabályok, így elérhetők a jogszabálytárakban,
azok tördelése viszont a használatot kevésbé segítő,
az aktuális NAT jogszabály: 110/2012. Korm. rend.
a minisztérium vagy más központi szerv honlapjáról is elérhetők
gyakran a gyakorlat számára használhatóbb formátumban
nyomtatásban is megjelenhetnek
ezek könyvtárakban elérhetők
az utolsó nyomtatott nemzeti alaptanterv: 2012 (NAT4)
az utolsó nyomtatott központi kerettanterv: 2000
A helyi tantervek:
az iskola Helyi Pedagógiai Programjának része
Az iskolák hivatalos adatbázisában az alapdokumentum között nyilvánosan elérhető a HPP.
Egyes iskolák publikálják HPP-jüket, helyi tantervüket. Ezek megtalálhatók az OPKM katalógusa (vagyis szakirodalmi adatbázisa) segítségével.
Vizsgakövetelmények
Az érettségi és a szakmai vizsgák követelményei is jogszabályként jelennek meg.
A hatályos jogszabályok között elérhetők.
Aktuális:
érettségi: 40/2002. OM rend.,
szakmai vizsgakövetelmények szakmacsoportonként külön rendeletben érhetők el. Ezek gyűjteménye megtalálható a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján.
Tanmenet, tematikus terv, óravázlat, projektterv, nevelési terv
Ezek az egyes pedagógusok tervei.
Akkor hozzáférhetők, ha publikálták.
A nyomtatásban vagy bármely szakfolyóiratban publikáltak az OPKM katalógusában (vagyis szakirodalmi adatbázisában) kereshetők.
Tervezési dokumentumok keresése az OPKM adatbázisában
Ha tudjuk a mű, a kiadvány pontos címét, akkor a cím keresőmezőbe azt kell pontosan beírni. De az ritka, hogy tudjuk.
A kötött tárgyszójegyzék segít, hogy egy keresőkifejezés alatt találjuk meg a hasonló forrásokat.
Figyelem! Egy dokumentumtípus tárgyszó két esetben kerül a művet jellemző adatok közé: 1. ha az a típusa, 2. ha arról szól. Vagyis a nemzeti alaptanterv tárgyszóra a találati halmaz a nemzeti alaptanterveket és a NAT-ról szóló elemzéseket, véleményeket, elméleti írásokat is tartalmazza.
A keresés szűkíthető többek között: iskolatípusra, megjelenési évre, tantárgyra.
4. Intézmények, szervezetek a közoktatásban
Olyan oldal, adatbázis, jelenleg nincs, mely naprakészen összegyűjtené az összes közoktatásban érintett intézményt, szervezetet. zekről típusonként, az intézményrendszer ismeretében lehet tájékozódni. Ehhez adunk néhány támpontot.
Köznevelési intézmények
Hivatalos adatbázis (nyilvántartás): Köznevelési intézménykereső
nyilvántartó/adatszolgáltató: Oktatási Hivatal
kereshető: OM azonosító, név, település, megye, iskolatípus, fenntartó, oktató OKJ szakmacsoport, SNI
intézményeket tömörítő szervezetek, pl.: Gimnáziumok Országos Szövetsége
egy szakmai probléma köré szerveződő szakemberek, pl.: Magyar Olvasástársaság
diákokat tömörítő szervezetek pl.: Független Diákszervezet
szülőket tömörítő szervezetek, pl.: Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület
Szakszervezetek
Többféle szakszervezet is működik az oktatás területén. Általános bármely területen dolgozókat tömörítő és szűkebb problémákra (pl. intézményvezetők, szakképzés) fókuszálók is.
Munkavállalói érdekképviselet mellett szakmai kérdésekkel is foglalkoznak.
5. Szakirodalmi adatbázisok
A szakirodalmi adatbázis abban más mint egy hagyományos könyvtári katalógus, hogy
nemcsak a könyvtár állományában elérhető önálló dokumentumok adatait tartalmazza, hanem azok részegységeit is, vagyis a tanulmányokat külön is,
széleskörű szaktudományos szempontú tartalmi visszakeresési lehetőséget nyújt,
ma már a legtöbb sok forrást teljes szöveggel is biztosít.
Ma már gyakran elmosódnak a határok.
Ha könyvtár állítja elő, akkor szerepelnek benne a könyvtári gyűjteményhez kapcsolódó információk is (pl.: raktári szám).
5.1. Nemzetközi szakirodalmi adatbázisok
Az OPKM országos szakkönyvtárként válogatva beszerez idegennyelvű szakkönyveket is és korábban járatott folyóiratokat is.
A nemzetközi szakirodalmi adatbázisok elterjedésével viszont ma már inkább ezeket szolgáltatja, mert nagyobb választékban és mennyiségben tud így friss és sokrétűen kereshető adatbázisokat nyújtani.
Típusai
szakterületi adatbázisok, pl.:
ERIC (Education Resources Information Center) - ingyenes online változata is van
Education Database
multidiszciplináris adatbázisok, pl.:
Academic Search Complete
JSTOR
Science Direct
Web of Science (WoS)
Hozzáférés
Az egyes könyvtárak más-más hazai és nemzetközi adatbázishoz nyújtanak hozzáférést és ez időről-időre változik is a használói igények és költségvetés függvényében.
Ezekről a könyvtárakban kell tájékozódni.
A felsőoktatási könyvtárak a legtöbb esetben az IP-alapú hozzáférést kiterjesztik a teljes egyetemi IP-cím tartományra, vagy más módon nyújtanak távoli elérési lehetőséget, így az egyetemi polgárok nemcsak a könyvtár épületben használhatják ezeket.
Egyes adatbázisok általában nem közvetlenül, hanem valamely adatbázis-szolgáltatón keresztül érhetők el.
Ezek lehetővé teszik, hogy egy felületen, egyszerre keressünk az általuk szolgáltatott adatbázisokban.
Pl.: ProQuest
Használatuk:
bibliográfiai adatot mindegyik tartalmaz, vagyis segít a megjelent forrásokról való tájékozódásban,
teljes szövegű elérést is biztosít a legtöbb adatbázis, de általában nem az összes általuk feldolgozott forrásra, ezeket letölteni is van lehetőség,
amennyiben az írás nem érhető el az adatbázisban
meg kell nézni a már ismert bibliográfiai adatokkal más adatbázisokban
könyvtárak segítségével lehet kérni könyvtárközi kölcsönzést, ami segít akár a csak nyomtatásban megjelent írások beszerzésében is. Ezeknek általában van költsége, amit az olvasónak kell állnia.
A hazai könyvtárakban zömében angol nyelvű adatbázisok férhetők hozzá, de mindegyikben találhatük egyéb nyelvű források is.
Fontos, hogy a keresőkifejezéseinket az adott adatbázis nyelvén kell megfogalmazni. Vagyis témára való kereséskor az angol nyelvű adatbázisban angolul kell megadni a keresett tárgyszót. Ezek megtalálásában segít:
az adatbázis tárgyszójegyzéke, tezaurusza,
a tárgyszó mezőben való böngészés, annak indexe,
a megtalált releváns forrásokon lévő tárgyszavak,
az OPKM által gondozott Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék tartalmazza az ERIC adatbázis tárgyszavait.
5.2. Hazai szakirodalmi adatbázisok
Magyarországon a szakirodalmi adatbázisok kevésbé válnak el a szakkönyvtáraktól, mint a nemzetközi világban. A pedagógiai területén a legnagyobb és legátfogóbb az országos pedagógiai szakkönyvtár, vagyis az OPKM adatbázisa.
5.2.1. OPKM szakirodalmi adatbázisa
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) online katalógusa (OPAC) jóval több mint egy katalógus. A könyvtár állományán alapul, de speciális gyűjteményeiből speciális aladatbázisokat tartalmaz, továbbá a szakfolyóiratok és a tanulmánykötetek tanulmányait külön is tartalmazza.
Tartalma:
a könyvtár állományában elérhető művek + egyéb pedagógiai források adatai
nem teljes, a régebbi kiadású műveknél szükséges lehet
a cédulakatalógus és
a nyomtatott bibliográfiák használata,
1989 utáni művekre nézve teljes, de sok korábbi is pl.:
könyvek (témától függetlenül): 1984-
idegen nyelvű könyvek: 1975-
gyermek- és ifjúsági irodalmi könyvek: 1976-
tankönyvek: elemi népiskola + 1980- minden iskolatípus
dokumentumtípusokra nézve:
könyvek és egyéb önálló művek
folyóiratokban megjelent pedagógiai témájú cikkek
tanulmánykötetekben megjelent pedagógiai témájú írások
csak online megjelenésű pedagógiai témájú könyvek és folyóiratcikkek
Külön is kereshető adatbázisai (összetett keresésben lehet adatbázisra szűkíteni):
PAD = Pedagógiai Adatbázis = pedagógiai szakirodalmi források
ifjúsági = gyermek- és ifjúsági irodalmi művek
tankönyv = közoktatási tanulói tankönyvek
folyóirat (ezt a dokumentumtípusnál kell választani)
Hozzáférés:
ingyenesen, regisztráció nélkül hozzáférhető online: www.opkm.hu vagy közvetlenül: opac.opkm.hu
Szolgáltatásai:
Bibliográfiaküldő: találati halmazát vagy kosarát küldheti el akár raktári számmal és tárgyszavakkal kiegészítve is
Hogyan küldhetem el a megtalált művek adatait?
Linkszolgáltatás: az interneten szabadon hozzáférhető publikációk közvetlen elérése linken keresztül
Tárgyszójegyzék
Használata: - kisfilmek
Konkrét mű visszakeresése - Megvan a könyvtárban? Kölcsönözhető? Hogyan találom meg a művet, aminek tudom az adatait?
Témára keresés - Milyen források vannak a témámhoz? (hamarosan)
Találati halmaz és a rekordok értelmezése - Mit látunk az adatbázisban? (hamarosan)
6. Forrásalapú tanítás/tanulás
Az iskola egyik kiemelt céljának tekintjük, hogy készítsen fel és segítse az egész életen át tartó tanulást. Ez önálló, önszabályozott tanulást feltételez, melyben a tanuló többek között maga dönt a tanulás forrásairól és azok felhasználásának módjáról. De nemcsak a döntéseket hozza önállóan, hanem az információforrásokat önállóan is használja. Ebből következik, hogy a sikerességéhez magas szintű információs műveltségre van szüksége, vagyis az egész életen át tartó tanuláshoz fel kell készíteni az információval, annak forrásaival való munkára. Ennek hatékony módja, ha maga a tanítás, az iskolai tanulás is információforrásokon alapul.
Az iskolában a források négy alaptantárgynak vannak kiemelten a fókuszában:
történelem, melynek van is egy ilyen irányzata a forrásközpontú történelemtanítás,
irodalom, mely alapjában szövegekkel dolgozik,
anyanyelv, melyben a szövegek szintén központi jelentőségűek,
idegen nyelvek.
Ezek mellett természetesen minden más tantárgy kerteében is cél az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés is. Megvalósításához szükséges, hogy a pedagógusok ne egyszerűen csak dolgoztassanak a forrásokkal, hanem azt a forrásalapú tanulás szemléletét beépítve tegyék.
Röviden: A forrásalapú tanítás olyan tanulásszervezési elv, melyben a pedagógus az információforrások tanulói feldolgozására építve irányítja a tanulási folyamatot. Ez többféle pedagógiai paradigma és tanulásszervezési stratégia része lehet.
Az információforrás lehet sokféle formájában és tartalmában is. Ezek kiválasztása, kiválasztási folyamatának támogatása a pedagógus feladata. Ebben segítenek az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanár kollégák.
A forrásalapú tanulás feltétele, eszköze:
forrásalapú feladatok,
az információs műveltség, a könyvtárhasználati tudás fejlesztése,
forrásgazdag környezet (iskolában: iskolai könyvtár),
könyvtárostanári támogatás,
tanulásközpontú, tanulóközpontú szemlélet,
differenciálás.
Minden forrásalapú tanóra/feladat alapvető követelménye, hogy
vagy előzze meg könyvtárhasználati felkészítés,
vagy ez a feladatba legyen beépítve.
Vagyis legyen meg a tanulók szükséges előzetes tudása a feladatok megoldásához szükséges információk megtalálásához, feldolgozásához, felhasználásához, a folyamat irányításához.
A tanítási folyamatban nem elegendő a jó és érdekes probléma felvetése és annak kérése, hogy forrásokból oldják meg a feladatot. Ez ugyan forrásalapú tevékenység, de a fejlődést, tanulást támogatni is kell. Át kell gondolni, meg kell adni, milyen előzetes könyvtárhasználati ismerettel oldható meg önállóan,
a feladathoz segítséget kell tervezni
akár olyat, ami eleve benne van a feladatban, a kezdetekkor megkapják a résztvevők
akár olyat, amit egy bizonyos ponton adunk oda,
akár olyat, amit szükség, kérés alapján adunk oda.
Ez lehet például:
magyarázó előadás,
egy keresési, hivatkozási segédlet,
kulcsszavak a kereséshez,
tartalmi, formai szempontok, elvárások, ötletek,
forráslista.
A forrásalapú foglalkozások során arra is rá kell szoktatni a diákokat, hogy a forrást meg kell jelölni.
A forrásokat a tanulók előzetes ismereteitől és a fejlesztési céloktól függően többféle szinten építhetjük be. Ezekről bővebben lehet tájékozódni a szakirodalomban. (Dömsödy, 2018, 147-156.)
7. Információs műveltség
„Az információs műveltség tudásunknak az a része, amelynek segítségével eligazodunk az élet minden területéhez kapcsolódó információk közt, és melynek segítségével hasznosítjuk azokat. Konkrétabban:
amelynek segítségével felismerjük, felmérjük az információszükségletet,
megkeressük és megszerezzük a szükséges információforrásokat,
kinyerjük,
feldolgozzuk, felhasználjuk és
közvetítjük az információkat, továbbá
melynek segítségével reflektálunk a folyamatra.” (Dömsödy, 2018, 28.)
Az információs műveltség segít az általános és az egyes területekhez kapcsolódó műveltség megszerzéséhez, a tájékozódásban, a tanulásban, az aktív állampolgárságban, az ügyintézésben, a magasabb életminőség elérésében. Minél magasabb szintű az információs műveltsége valakinek, annál sikeresebb, hatékonyabb lehet az élet minden területén, így szakmájában is.
A pedagógus magas szintű információs műveltségre van szüksége ahhoz, hogy önfejlesztése és a munkája végzésére képes legyen. Másrészt feleős azért, hogy diákjai információs műveltségét folyamatosan fejlessze.
Jelen összeállításunk korábbi fejezetei arra fókuszálnak, hogy honnan juthatunk információhoz, hogyan keresünk. Az információs műveltség viszont ettől több, mint ahogyan a fenti meghatározásból látható.
Többek között hozzátartozik az is, hogy a megszerzett információkat etikusan használjuk fel. Az etikus felhasználásnak két követelménye van:
nem ferdítjük el,
pontosan, visszakereshetően hivatkozzuk.
7.1. Bibliográfiai hivatkozás
A hivatkozás módját, részletességét meghatározza az alkotás, a munka formája is. Az alapelvek ugyanazok, de ezek alkalmazása függ a munka terjedelmétől, formájától, a megjelenés helyétől...
Mások a szabályok szöveges dolgozatban, reklámplakáton, dokumentumfilmben, szóbeli előadásban, tankönyvben és a szakmai publikációban…
Szövegben és prezentációban az alábbi kettőnek együtt kell jelen lennie:
irodalomjegyzék (a szöveg vagy prezentáció végén) + szöveg közbeni idézés (szó szerinti vagy a tartalmi)
Szóbeli előadás esetében nincs lehetőség minden bibliográfiai adat felsorolására, de meg kell találni azt a szófordulatot, ami egyértelművé teszi, hogy nem tőlünk származik az információ.
A forrásokról minimálisan a következő adatokat kell megadni:
ki? (ki vagy kik az alkotók, a szerzők),
mit? (az alkotó mit alkotott, mi a cím),
hol? (hol jelent meg: pl.: melyik kiadónál vagy melyik dokumentum részeként),
mikor? (mikor jelent meg, tehát a kiadás, megjelenés ideje) és
Leegyszerűsítve azt kell megadni: ki, mit, hol, mikor, mennyit publikált.
A konkrét adattípusok dokumentumtípusfüggőek.
A hivatkozás formája attól függ, hogy milyen hivatkozási stílust az elvárt ott, ahova a munkát készítem. A hivatkozási stílus tartalmazza az elvárt,
adattípusokat,
adatok sorrendjét,
központozást, formázást.
Ha nincs megadott stílus, akkor magam választhatok. A fő szabály, hogy egy művön belül egyféleképpen, vagyis következetesen kell eljárni a fenti szempontok mentén.
Hazánkban a pedagógiai területén a leggyakrabban a Magyar Pedagógia c. folyóirat hivatkozási stílusát kérik. Az az APA stílust követi, vagyis a következő sablonokkal dolgozik az alapvető dokumentumtípusok esetén:
KÖNYV (önálló mű)
Szerzőség (megjelenés éve): Cím. Alcím. kiadás sorszáma (sorozat címe) Kiadó neve, Megjelenés helye
TANULMÁNY tanulmánykötetből
Szerző (év): Cím. Alcím. In: bennfoglaló dokumentum adatai, oldalszám.
CIKK folyóiratban
Szerző (év): Cím. Alcím. Folyóirat címe, évfolyama. száma. sz. oldalszám.
NETES FORRÁS
dokumentumtípusnak megfelelő adatok + URL, Utolsó letöltési dátum
Bővebb segítség található a hivatkozáshoz
az Információzz! De miért? c. kötetben, mely az ajánlott irodalomjegyzéken megtalálható,
az internetes forrásokra való hivatkozásról és tanítási megfontolásairól pedig az OPKM iskolai könyvtári webináriumok között tájékozódhat munkatankönyvből és videóról is.
8. Információs műveltség, könyvtárak a tanári képesítési követelményekben
A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről c. jogszabály többek között az alábbiakat várja el a végzett pedagógusoktól.
Fekete színnel írtuk a megfogalmazott követelményt. Bordóval a követelményekhez kapcsolható könyvtárakhoz köthető tartalmakat. Ezen segédletben ezeket mutatjuk be.
Széles körű pedagógiai, pszichológiai műveltség
Ismeri a szakirodalmat, aktualitásokat - sajtófigyelő, oktatási, pedagógiai hírek
Tájékozott hivatása információs forrásairól, szervezeteiről. - OH, szaklapok, civilek, OPKM, pedagógiai könyvtárak, nemzetközi adatbázisok, iskolai könyvtárak
Munkájához képes szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni - OPKM, nemzetközi adatbázisok, információs műveltség
képes szakmai kérdések átgondolására, források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
képes felhasználható tankönyvek, taneszközök, egyéb források elemzésére, kiválasztására - OPKM, iskolai könyvtár, módszertani irodalom, információs műveltség
Képes a hagyományos és az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására - forrásalapú tanulás, forrásalapú feladatok koordinátarendszere
Képes az információ-kommunikációs technológia használatára - katalógushasználat
Kultúraközvetítés intézményeivel való együttműködéshez szükséges alapismeretek
Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, - információhoz való jog, többforrású tanítás, kritikai gondolkodás, önálló ismeretszerzésre nevelés
Képes alkalmazni a tanórán és iskolán kívüli színtereket, lehetőségeket - forrásalapú tanítás, könyvtárpedagógia, múzeumpedagógia
Önfejlesztésre képes
Kész a folyamatos megújulásra
nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt – információs műveltség, pedagógiaiaktualitásokról való tájékozódás, rendszeres könyvtárhasználat
nyitott az egész életen át tartó tanulásra - Információs műveltség
Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel - Információs műveltség
képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra - Információs műveltség
Tájékozott a [...] pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. - pedagógiai könyvtár, iskolai könyvtár, intézményrendszer, OH, POK
Képes [...] tanulók önálló ismeretszerzését támogatni
Ismeri a felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a digitális tankönyveket, taneszközöket - OPKM, gyirod, tk, közgyűjteményi adatbázisok
Törekszik a tanulók önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására. - forrásalapú tanítás, könyvtárpedagógia
Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására. - forrásalapú tanítás, könyvtárpedagógia
Ajánlott irodalom
8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
Dömsödy Andrea (2018): A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata. Második kísérlet a téma összefoglalására. Bp., KTE, 312 p.