OPKM
Üdvözöljük !
- OPKM
- Könyvtár
Elérhetőségek Nyitvatartás Online források könyvtárostanároknak Iskolai könyvtárakat közvetlenül érintő jogszabályok OPKM iskolai könyvtári webinárium Iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja Könyvtárostanárok Egyesülete Linkajánló Könyv és Nevelés Iskolai könyvtári szaktanácsadók és szakértők a hivatalos névjegyzékeken Az OPKM iskolai könyvtárakkal kapcsolatos feladatai - Múzeum
- Kiadványaink
- Online katalógus ♦
- Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék
- Nevelési Tudásdepó
- Értesítők bibliográfiája
- Hírarchívum
- Honlaptérkép
- Pedagógusoknak ajánljuk
- Oktatási Hivatal
Az iskolai (kollégiumi) könyvtárakat érintő jogszabályok és jogszabályrészletek
2014. 03.
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
9. § (3) A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
18. A többcélú intézmény
20. § (7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:
a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport,
b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható.
27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség
46. § (6) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi ellátásban részesüljön,
b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,
c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást,
35. A pedagógus kötelességei és jogai
62. § (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.
63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,
54. Átmeneti és vegyes rendelkezések
98. § (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.
(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.
3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei
| könyvtárostanár (tanító) | könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus |
4. A középiskolai szakkollégiumokra, a középiskolai szakkollégiumi foglalkozásokra vonatkozó külön szabályok
5. § (2) A középiskolai szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával olyan többletkínálatot nyújtson, amely
f) a könyvtárának keretei között a korszerű információkeresési ismeretek elsajátítását és alkalmazását,
2. A Kollégiumi nevelés
2.2. A kollégiumi nevelés feladatai
A tanulás tanítása
A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
3. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez
A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához
1. A tanulás tanítása
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.
- A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.
- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.
- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.
- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.
| Témák |
|
| - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása- a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése- a könyvtárhasználat rendje és módszerei | - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.- Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.- Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.- A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.- Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.- könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. |
| - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.- Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével. |
3. számú melléklet a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelethez
Célnyelvi kerettantervek a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz
Általános iskola
Közös követelmények
Tanulás
Fel kell ébreszteni a tanulókban az önművelés igényét, lehetővé kell tenni számára az iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyen.
Kerettanterv a célnyelvi civilizáció tantárgy tanításához (Középiskola)
Munkaformák
A Célnyelvi civilizáció tanítása során különösen fontos szerepet játszik, hogy változatosan használjuk az egyes munkaformákat. A tantárgy sokszínűségéből következik, hogy nem elegendő az órákon mindössze a frontális osztálymunka használata. A tanórákon kapjon helyet a partneri, a kiscsoportos és az egyéni munka. A tanórán belüli munka mellett fordítsunk figyelmet a tanórán kívüli munkaformákra is (önálló kutatómunka és projektmunka), amelyek során a tanulók megtanulnak tanári segítség nélkül, önállóan dolgozni (például könyvtárhasználat, interjú, felmérés készítése).
3. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
3.3. A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
3.3.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
Informatika
A műveltségi terület anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a vak, aliglátó gyermekeket, melyek segítik a látókkal való kapcsolat létesítését, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő egységgel” vagy Braille-sorral kiegészített számítógépek, Notebook-ok kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából.
A könyvtári ismeretek tartalmazza a Braille-, valamint a hangos könyvtárak (kazetták, CD-k, digitális könyvek) használatát.
3.4. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
3.4.1. A NAT alkalmazása
3.4.1.1. Kiemelt fejlesztési feladatok
Tanulás
Kiemelt cél, hogy a sérült tanulók megismerjék a látásos megismerésben fennálló nehézségeik kompenzálását segítő eljárásokat, és begyakorolják azok alkalmazását. A tanulók a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában kapjanak aktív szerepet. Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, elektronikus olvasógép stb.) használatának megtanítására, hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit önállóan is megteremthessék maguknak. Lehetővé kell tenni számukra, hogy használják az iskolai könyvtárat, megismerjék azokat a speciális programokat és készülékeket (nagyítóprogramok, kiegészítő egységek), a rendelkezésre álló hangos-könyvtárat (kazetták, digitális könyvek), amelyek az egyéni eligazodásukat, tudásbővítésüket segítik.
3.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
Informatika
A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. A számítástechnika tanítása során az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges.
A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét.
5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
5.6. A NAT alkalmazása
5.6.3. Műveltségi területek
5.6.3.8. Informatika
| b) könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret - Különböző dokumentumfajták megismerése, csoportosítása. - Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. - Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása. | Fejlesztési feladatok - Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. - Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a későbbi felhasználás, illetve a könyvtár bővítése érdekében. |
| Általános könyvtárhasználati ismeretek - A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák. - A betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. - Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva. | Fejlesztési feladatok - Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. |
3. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve
Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása
5. A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása
| A tágabb világban való viselkedés szabályainak elsajátítása | Az iskolán kívüli színterekre jellemző viselkedési formákat segíteni kell elsajátítani. Más és más az elfogadható viselkedés a játszótéren, a könyvtárban, az áruházban, uszodában, étteremben, vendégségben vagy éppen egy szalonnasütés alkalmával stb. Az oktatás során ezeket a normákat is közvetíteni kell a tanulók felé. |
2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez
Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve
II. Rész
Közös fejlesztési feladatok
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12 évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl.: kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés) | Az önálló feladatvégzés lépései. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. | Az önálló feladatvégzés, információszerzés a korosztálynak készült segédkönyvek használata (szótárak, lexikonok,) | Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. Múzeumi információk feldolgozása. |
| Ismeretek, adatok (hangzó és képi) információk feldolgozásának gyakorlása. | Önálló ismeretszerzés gyakorlása (megadott témához könyvek keresése). | Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek rendezése. | Különböző információhordozók célszerű használata.A felhasznált információk jelölése, források megadása. |
A kisebbségi népismeret
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra.Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján.A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). | Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai). | Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. | Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. |
Informatika
Érettségi vizsga általános követelményei
A vizsga formája
Középszinten: gyakorlati és szóbeli.
Emelt szinten: gyakorlati és szóbeli.
Az informatika érettségi vizsga célja
Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.
Középszinten:
A tanuló adjon számot arról, hogy:
- képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;
- alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;
- képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;
- tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;
- ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;
- képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;
- képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;
- képes a további szakmai fejlődésre.
Emelt szinten:
A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló:
- képes az algoritmikus gondolkodásra;
- képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;
- képes a számítógépes megoldások elkészítésére.
Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.
A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek.
Középszint
| Témakör | Követelmények |
| 9. könyvtárhasználat | |
| könyvtárak | A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. |
| Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. | |
| Információkeresés | Katalógusok, számítógépes információkeresés. |
Emelt szint
| Témakörök | Követelmények |
| 9. könyvtárhasználat | |
| könyvtárak | A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. |
| Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. | |
| Információkeresés | Katalógusok, számítógépes információkeresés. |
Művelődési és kommunikációs alapismeretek
érettségi vizsga követelményei
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.
A művelődési és kommunikációs alapismeretek érettségi vizsga célja
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:
- képes-e a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;
4. A szervezeti és működési szabályzat
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét
VII. Fejezet
Iratkezelés a nevelési-oktatási intézményekben
27. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága
82. § (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
30. A kötelezően használt nyomtatványok
91. § (2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza
k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként,
36. A diákönkormányzat
120. § (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -
f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
XVII. Fejezet
A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszerelésére vonatkozó szabályok
63. Az eszköz- és felszerelési jegyzék
161. § (4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy - a nevelő és oktató munka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben - az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári állományba tartozó dokumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni.
64. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok
163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.
(3)
(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.
(5) Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve kell kezelni és gyűjteni, ennek sajátos rendjét a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.
(6)
164. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(2) A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtárostanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye
a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,
b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.
(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.
(4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.
166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata
a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata
a) az Nkt. 4. § 5. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása,
b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
g) muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása.
(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.
(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
(3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár
a) könyvtárhasználóinak körét,
b) esetén a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,
c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,
d) gyűjtőköri szabályzatát,
e) használatának szabályait,
f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,
g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat,
h) katalógusszerkesztési szabályzatát.
(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.
2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről
1. Óvoda
I. Helyiségek
| 12. | nevelőtestületi és könyvtárszoba | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. |
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai
| 1. | 1. Csoportszoba | ||
| 8. | könyvespolc | gyermekcsoportonként 1 | |
| 19. | 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba | ||
| 25. | játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc | 1 | |
| 55. | 8. Nevelőtestületi szoba | ||
| 58. | könyvtári dokumentum | 500 | Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez. |
| 59. | Könyvszekrény | 2 | Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen. |
2. Iskola
I. Helyiségek
| 17. | könyvtár | iskolánként 1 | Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. |
| 18. | könyvtárszoba | tagintézményenként 1 | ha nem előírás az iskolai könyvtárvagy a telephelyen nem működik könyvtár (ha nem működik legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható) |
| 19. | Könyvraktár | iskolánként 1 | általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. |
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai
| 93. | 9. Nevelőtestületi szoba | ||
| 97. | Könyvszekrény | 2 | |
| 110. | 11. könyvtár | ||
| 111. | tanulói asztal, szék | egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben | életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval |
| 112. | egyedi világítás | olvasóhelyenként 1 | |
| 113. | könyvtárosi asztal, szék | 1-1 | asztal egyedi világítással |
| 114. | szekrény (tároló) | legalább háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére |
| 115. | tárolók, polcok, szabadpolcok | 2 | |
| 116. | létra (polcokhoz) | 1 | |
| 117. | Telefon | 1 | közös vonallal is működtethető |
| 118. | Fénymásoló | 1 | |
| 119. | számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal | 1-1 | |
| 120. | Televízió | 1 | |
| 121. | CD vagy lemezjátszó | 1 | |
| 122. | Írásvetítő vagy projektor | 1 | |
| 123. | 12. könyvtárszoba | ||
| 124. | tanulói asztal, szék | legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatására elegendő mennyiségben | életkornak megfelelő méretben |
| 125. | könyvtárosi asztal, szék | 1-1 | asztal egyedi világítással |
| 126. | könyvespolc, szekrény | legalább ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére |
3. Kollégium
I. Helyiségek
| 6. | könyvtár (adattár, klub) | kollégiumonként 1 | A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztálylétszám egyidejű foglalkoztatására. |
| 7. | Könyvraktár | kollégiumonként 1 | Amennyiben a feladatot nem nyilvános könyvtár látja el. |
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai
| 1. | 1. Tanulószoba (felkészülő szoba) | |
| 6. | nyitott és zárt könyvesszekrény | tanulószobánként 2 |
| 19. | 5. könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) | |
| 20. | 6. könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) |
III. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök
| 5. | tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok | a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően | könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezve |
4. Alapfokú művészeti iskolák
A művészetoktatási intézmények és művészeti ágak közös követelményei
I. Helyiségek
| 8. | könyvtár (adattár) | iskolánként (székhelyen) 1 | a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére - saját épülettel rendelkező intézmény esetében. |
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai minden művészeti ág részére
| 7. | könyvtár | (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint), |
III. Nevelőmunkát segítő eszközök
IV. Egészség- és munkavédelmi eszközök
4.1.3. Képző- és iparművészet
| 32. | Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, DVD) | iskolánként (székhelyen és telephelyen) a foglalkozások szükséglete szerint |
5. Többcélú köznevelési intézmény
A funkcionális egységek (mint pl.: a szaktantermek, a könyvtár, a tornaterem, a tornaszoba, a gyógytestnevelési/erőnléti terem, az ebédlő, a konyha, mosogató, tálaló, illemhelycsoportok, mosó, vasaló, szárító helyiségek, aula, többcélú helyiség − szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására −, udvar) közös használatra is kialakíthatóak.
4. A szervezeti és működési szabályzat
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét
tartalmazza.
V. Fejezet
A tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás, a pedagóguskézikönyv-ellátás rendje
12. Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata
25. § (1) Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosult
28. § (2) A könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a feladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget az iskolai tanulólétszámok arányában átadja
a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak,
b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak
az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvtári dokumentumokkal történő fejlesztésére.
32. § (5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre.
2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
5. § (2) A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a könyvtár-pedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.
6. A szaktanácsadói tevékenység ellátása
26. § (1) A szaktanácsadás, tantárgygondozás célja:
a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása,
b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása,
c) a pedagógusok munkájának a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmódszertani segítése,
d) a pedagógus munkájával összefüggő szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása,
e) az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása,
f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése,
g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére,
h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében.
(2) A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata:
a) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban,
b) a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése,
c) a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv, taneszköz alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása,
d) nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése,
e) óra és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetővel, intézményvezetővel,
f) a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,
g) javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére.
(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtásában, az e rendeletben meghatározottak szerint, szaktanácsadók vehetnek részt.
(4) A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni:
a) Tantárgygondozói szakterületek
as) Kollégiumi,
at) Iskolai könyvtári,
1. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez
A) A pedagógiai intézetben kötelezően foglalkoztatott alkalmazottak létszáma
II. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához
| Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, oktatástechnikus munkakörben | 1 fő |
B) A pedagógiai kabinetben kötelezően foglalkoztatott alkalmazottak létszáma
| Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, oktatástechnikus munkakörben | 1 fő |
2. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez
Az iratkezelés szabályai
| 14. Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos ügyek | 5 év őrzési idő |
3. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez
Jegyzék a pedagógiai intézet kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről
I. Helyiségek
4. Pedagógiai tájékoztatáshoz
| olvasóterem | 1 |
| számítógépterem | 1 |
II. Eszközök és felszerelések
| könyvállvány | szükség szerint |
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
16. Vegyes és átmeneti rendelkezések
35. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben
a) alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,
b) foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet határozza meg.
(6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni.
2. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
Köznevelési intézmények
| Munkakör megnevezése |
|
||||||||||||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||||||||||
| könyvtáros |
|
|
|
|
|||||||||||||||
| könyvtáros technikus |
|
|
|
||||||||||||||||
| könyvtáros asszisztens |
|
|
|
||||||||||||||||
4. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma
| 1 | Munkakör |
|
Létszám |
| 6 | könyvtáros | ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 1-250 tanuló között | 0,5 |
| 7 | könyvtáros | ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 251-1000 tanuló között | 1 |
| 8 | könyvtáros | ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 1000 tanuló felett | 2 |
A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételei
1. § (1) A közoktatási szakértői tevékenységre jogosult szakértőkről az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Országos szakértői névjegyzéket állít össze szakterületenkénti csoportosításban, a szakirány megjelölésével.
(2) Közoktatási szakértői szakterületek, szakirányok:
k) iskolai könyvtár
4. számú melléklet a 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelethez
Országos szakértői névjegyzék
| Szakterületek új megnevezése | Szakterületek régi megnevezése |
| c) pedagógiai értékelés ca) intézményértékelés cb) szakrendszerű oktatás - alapfokú nevelés-oktatás szakasza: tantárgy megjelölésével- középfokú nevelés-oktatás szakasza: tantárgy megjelölésével | óvodai nevelésáltalános iskola bevezető és kezdő szakaszában folyó nevelés és oktatásnapközis és tanulószobai foglalkozáskollégiumi nevelés és oktatásszakrendszerű oktatás óiskolai könyvtár iskolai testnevelés és sportfelnőttoktatáspedagógiai értékelésalapfokú művészetoktatás |
| k) iskolai könyvtár | az iskolai könyvtár |
A könyvtárak fenntartása, irányítása
69. § A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében
a) szabályozza:
- a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét,
- a szakfelügyeletet,
- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit,
- a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit,
- az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,
b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
d) véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,
e) a szakfelügyelet keretében könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.
Vegyes rendelkezések
97. § (1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c)
Felhatalmazások
100. § (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
l) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét
3. § (1) Az iskolai könyvtár szakfelügyeleti vizsgálatával kapcsolatosan az e rendeletben foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A szakfelügyelet feladatai az iskolai könyvtárak esetében:
a) ellenőrzi a könyvtári szakmai tevékenységről szóló jogszabályok érvényesülését,
b) vizsgálja és értékeli a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben,
c) vizsgálja a dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok érvényesülését,
d) ellenőrzi a kulturális célú központi költségvetési támogatások felhasználását,
e) ellenőrzi az iskolai könyvtári szakfelügyelet javaslatainak megvalósítását.
(3) Iskolai könyvtár szakfelügyeleti vizsgálatára csak az a szakértő kaphat megbízást, aki szerepel a közoktatásról szóló törvény szerint elkészített országos szakértői névjegyzékben is.
(4) A szakfelügyeleti vizsgálatot a közoktatásról szóló törvény szakmai ellenőrzés lebonyolításáról szóló rendelkezéseinek megfelelően kell megszervezni.
(5) Az iskolai könyvtárak szakfelügyeletének részletes szempontrendszerét az oktatási miniszter és a miniszter hagyja jóvá és közzéteszi mind az Oktatási, mind a Kulturális Közlönyben.
7. § (3) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai könyvtár és Múzeum a minisztériummal kötött megállapodás szerint vesz részt a szakfelügyeleti vizsgálatokban.
1. Az iskolai könyvtárak létét igazoló dokumentum vizsgálata.
2. A tanulóknak, pedagógusoknak megfelelő nyitva tartás biztosítása.
3. Az iskola nevelő-oktató tevékenységéhez szükséges különböző típusú könyvtári dokumentumok és az azok használatához szükséges eszközök, dokumentumok tartalmilag széles körének megléte.
4. Az iskolai könyvtár használati szabályzata megfelelősége a könyvtári és az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok tükrében.
5. Az iskolai könyvtár részvétele a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásban
a) az iskolai könyvtár technikai felkészültsége a szolgáltatások igénybevételére (internet, e-mail, fax, nyomtató),
b) az iskolai könyvtár felkészültsége a kizárólag az ő gyűjteményében meglévő dokumentumok szolgáltatására (másológép, szkenner),
c) az iskolai könyvtáros speciális szakismerete a szolgáltatások igénybevételére (a pedagógiai intézetek könyvtárainak, illetve az Országos Pedagógiai könyvtár és Múzeum szolgáltatásainak ismerete, a lelőhely-nyilvántartás használata),
d) az iskolai könyvtár propagandája az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásairól.
6. Az iskolán belül különböző helyre (pl.: szaktanterem, kollégium) elhelyezett könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartásának vezetése.
7. A megyei pedagógiai intézetek és az iskolai könyvtár együttműködésének dokumentumai.
8. A statisztikai adatszolgáltatásnak megfelelő nyilvántartások vezetése.
9. Egy osztály könyvtári célú foglalkoztatására is alkalmas helyiség megléte.
10. Az állomány nagyobb részének szabad polcos elhelyezése.
Budapest, 2002. május 24.
Jóváhagyom:
Rockenbauer Zoltán s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
1. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti nyilvános és nem nyilvános könyvtáraknak (a továbbiakban: könyvtár) az e rendelet mellékletét képező Szabályzat szerint kell állományukat ellenőrizniük (leltározniuk), valamint a könyvtári állományból a nyilvántartásba vett tárgyat törölniük. A muzeális könyvtári dokumentumok kezelésére és nyilvántartására külön jogszabály vonatkozik.
16. § (1) Az állományapasztásra szánt dokumentumok körében - azok tartalmi ismérvei alapján - a következő két kategóriát kell megkülönböztetni:
a) az 1949 után belföldön nagy példányszámban megjelent, tartalmilag elavult dokumentumok;
b) az egyéb dokumentumok.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett dokumentumokat a könyvtár vezetője ipari felhasználásra eladhatja. Az értékesítéshez előzetesen meg kell szerezni
a) önkormányzati közművelődési könyvtár esetében a megyei könyvtár igazgatójának, iskolai könyvtár esetében az iskolai könyvtárak megyei szakfelügyelőjének szakmai javaslata alapján a fenntartó,
b) felsőoktatási intézmény könyvtárhálózatához tartozó tagkönyvtár esetében a központi könyvtár igazgatója,
c) az a)-b) pontban nem említett könyvtár esetében a fenntartóengedélyét.
1. § (1) E rendelet hatálya a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti nyilvános és nem nyilvános könyvtárak (a továbbiakban: könyvtár) muzeális könyvtári dokumentumaira (a továbbiakban: muzeális dokumentum) terjed ki.