Múzeumpedagógiai foglalkozásunk az iskolai jutalmazás és büntetés történeti formáit mutatja be. Választ ad azokra a kérdésekre, hogy milyen gyakorlati eszközökkel szocializálta a tanulókat az iskola, és milyen értékrend követését várta el.
A téma iránt mindig nagy az érdeklődés, ezért célunk objektívebb képet rajzolni a régi nevelőmunkáról, illetve eloszlatni mind az iskola túlzott, már-már szadizmusba hajló fegyelmezéséről és a jutalmazás hiányáról alkotott nézeteket, mind pedig az egyoldalúan idealizált, „régente jobb volt” típusú sztereotípiákat.
A foglalkozások megismertetnek az iskolák rendtartásával, a házirenddel, egészen olyan kérdésekig, amelyek a mai diákok számára teljesen abszurdnak tűnnek, pl. kellett-e engedélyt kérni a tanártól, hogy moziba mehessen a diák?
A résztvevők képet kapnak az osztályozás történetéről, a tanulók rangsorolásáról és a fegyelmezés fokozatairól a rosszalló tekintettől egészen az áristomba zárásig. A megbélyegzés külső jegyeiből is ízelítőt kapnak, a látogatók körében a „legnépszerűbb” a szamárfül viselése.
A „nyaklé”, a vesszőzés és a körmös fenyegető világa mellett mindig hangsúlyosan jelen volt a jutalmazás rendszere is. Ennek eszközei a dicséretek, az egykorú szóhasználattal érdemjegynek nevezett dicsérő emléklapok, a jutalomérmek, az ajándékba adott szentképek. A szamárfül helyett pedig babérkoszorú kerül a fejre.
A foglalkozást tantermi enteriőrben, drámapedagógiai eszközökkel tartjuk,naplók, memoárok tanúsága alapján, gyermekkori személyes élménybeszámolók nyomán.
b.m.
A múzeumpedagógiai foglalkozás kidolgozói: Bogdán Melinda – Munkácsy Gyula
Ajánlott korosztály: 7 évtől 99 éves korig