A dán király a Holdra néz

(egy térkép története)

Hold látható felének nagyméretű térképeA Pedagógiai Múzeum egyik legértékesebb darabja a Hold látható felének nagyméretű térképe, melyet Wilhelm Beer és Heinrich Mädler készített.

A két csillagász

A nagyméretű mappa megalkotói jelentős szerepet töltöttek be az asztronómia tudományában.
Wilhelm Wolff Beer (Berlin, 1797 – Berlin, 1850) bankár, csillagász, a porosz parlament tagja, a jeles operaszerző, Giacomo Meyerbeer komponista testvére, valójában műkedvelőként kezdett foglalkozni a csillagászattal.
Tanácsadója, oktatója, munkatársa Johann Heinrich (von) Mädler (Berlin, 1794 – Hannover, 1874) német csillagász volt. Mädler 1840-től az akkori orosz birodalomhoz tartozó Dorpatban (a mai észtországi Tartuban) a csillagvizsgálót vezette, és 1865-ben orosz nemességet is kapott. Ő használta először a fotográfia szót, melyet a Vossische Zeitung c. újság hasábjain írt le 1839. február 25-én, William Henry Fox Talbot eljárását elemezve.

Wilhelm Wolff Beer 1828-ban a berlini villájában – Mädler útmutatásai alapján – obszervatóriumot rendezett be. Ketten együtt végezték megfigyeléseiket egy 9,5 cm-es refraktorral, ezek alapján 1834 – 1836 között elkészítették a Hold látható felének teljes atlaszát. A térkép négy lapból állt, a címében jelzett 1834-es évszám csak az első negyed (a teljes térképen a bal alsó rész) befejezésére vonatkozott. A pontos rajzokat Mädler unokatestvére, Karl Vogel hadnagy rajzolta kőre, a nyomtatást Simon Schropp és társa végezte Berlinben. Mädler még egy szövegkötetet is mellékelt az atlaszhoz (1837).
Beer és Mädler 1840-ben megalkották a Mars térképét is, kiszámolva a bolygó forgási sebességét (ez utóbbi a mai számításoktól mindössze néhány másodperccel tért el!). Mädler még a feleségét is a Holdtérképnek köszönhette. Egy előkelő özvegy a híres atlasz nyomán és saját megfigyelései alapján 1839-ben hold-glóbuszt készített. A pyrmonti fürdőben legidősebb lányával, Minna von Witte költőnővel együtt felkereste az éppen ott tartózkodó csillagászt, hogy megmutassa a holdgömböt, aki azonban a lány iránt is érdeklődést mutatott, s nemsokára elvette.

Miért éppen Dánia?

Latin nyelvű dedikáció: „Őfelsége VI. Frigyes, Dánia legkiválóbb királyának”A Poroszországban készült térképet a szerzők nem saját uralkodójuknak, a művészeteket kedvelő, ám rendkívül takarékos III. Frigyes Vilmosnak ajánlották. (A király oly mértékben spórolt, hogy – háta mögött – még saját katonái is kigúnyolták egy induló alkalmi szövegével, amelyben a 23 fillérnyi zsoldot kifogásolták.)
A latin nyelvű dedikáció ugyanis „Őfelsége VI. Frigyes, Dánia legkiválóbb királyának” szólt, „teljes hódolattal.” A királyi viszonzás nem maradt el: a dán uralkodó Beert a Dannebrog érdemrenddel tüntette ki. Ennek nyomán a porosz király viszont Mädlert egyetemi tanárrá nevezte ki 1837-ben.
VI. Frigyes (Koppenhága, 1768 – uo., 1839) komoly támogatója volt a csillagászatnak. 1831-ben díjat alapított: a tíz dukát értékű aranyérmet az nyerhette el, aki távcsővel először új üstököst fedez fel. A díjazott – már VI. Frigyes halála után – az amerikai Maria Mitchell lett, aki 1847. október 1-én lelt rá egy új kométára (Mitchell-üstökös), ezért az alapító fiától, VII. Frigyestől megkapta az aranyérmet, és az első nőként beválasztották az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé.
VI. Frigyes a Hamburg melletti Altonában (ez a város akkoriban dán fennhatóság alatt volt) csillagvizsgálót állíttatott fel, amelyet a Koppenhágában és Göttingában tanult Heinrich Christian Schumacher asztronómus vezetett. Ő készítette el Dánia háromszögelési hálózatát, melynek kiindulópontja az altonai obszervatórium volt.

Frigyes azonban a csillagos és teleholdas égbolt mellett a földközelre is figyelt, különösen a növényvilágra. Ezért nemcsak holdtérképet ajánlottak neki, hanem több botanikai munkát is. Csak egy példát említünk a sok közül: a Jemenben fiatalon meghalt Linné-tanítvány, Peter Forsskål növénytani megfigyeléseit egyetlen életben maradt expedíciós társa, Carsten Niebuhr adta ki Flora Aegyptiaco-Arabica címen (Koppenhága, 1775), és ajánlotta az akkor még trónörökös Frigyesnek.

A holdtérkép korának (és a következő jó néhány évtizednek) legpontosabb felmérése volt. A ma fellelhető példányai közgyűjtemények féltve őrzött kincsei közé tartoznak. Bár a Holdról azóta közvetlen tapasztalatokat is nyertek az űrhajósok, a hajdani atlaszt tudománytörténeti értéke teszi különlegessé.

Bogdán Melinda

Holdtérkép - részlet Holdtérkép - részlet

Irodalom:

  • Mappa Selenographica, totam Lunae hemisphaeram visibilem complectens, observationibus proprii secundum projectionem ortographicam quatuor sectionibus constructa et delineata. Suae Maiestati Friderico Sexto Regi Daniae illustrissimo summa veneratione dedicata auctoribus Guilelmo Beer et Ioanne Henrico Mädler. Editio genuina, Berolini MDCCCXXXIV. Ex Autographo in lapidem incidit Carolus Vogel. Apud Simon Schropp & Soc. (litográfia, vászonra kasírozva, OPKM, ltsz. T 2020.2.1., https://www.museumap.hu/record/-/record/oai-aggregated-bib6888662 (2021-04-23)
  • Wilhelm Beer, Genius der Astronomie und Ökonomie 1797-1850. Red. v. Jürgen Blunck. Ausstellungskatalog, Staatsbibliothek zu Berlin, vom 4. Januar bis 1. März 1997. Wiesbaden, Reichert, 1997.
  • Maria Mitchell, Life, Letters, and Journals. Compiled by Phebe Mitchell Kendall. Boston, Lee and Shepard, 1896.
  • Herrmann, Dieter B.: Mädler, Johann Heinrich. In: Neue Deutsche Biographie, Bd, 15. Berlin, Duncker & Humblot, 1987. 634. https://www.deutsche-biographie.de/gnd118761439.html#ndbcontent (2021-04-23)