Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a Beporzók napján (és hetén) 2021-ben
Magyar kezdeményezésre, először 2018. március 10-én ünnepelték meg a Beporzók napját a Kárpát-medencében. Már ekkor számos múzeum szervezett olyan programot, amely a pusztuló rovarvilág problémájára hívta fel a figyelmet. Pár év alatt a múzeumi élet jelentős eseményévé nőtte ki magát a Beporzók napja, amelyen 2020-ban már 51 muzeális intézmény vett részt. A természettudományi gyűjtőkörű múzeumokon kívül helytörténeti, néprajzi, történeti múzeumok is szerepet vállaltak a beporzó rovarok népszerűsítésében. Idén először intézményünk is csatlakozott a jeles naphoz, amely időközben egész hetes Kárpát-medencei rendezvénysorozattá bővült.
A koronavírus járvány miatt 2021 tavaszán a múzeumok nem szervezhettek a közönség számára látogatható programokat, ezért a Beporzó napi események az online térbe szorultak. Mi is arra törekedtünk, hogy a közösségi média segítségével szólítsuk meg követőinket. Ennek megfelelően elsősorban a Facebook oldalunkon keresztül osztottunk meg tartalmakat, amelyek kapcsolódtak a beporzó rovarokhoz.
A jeles nap egyik fontos feladata a szemléletformálás. Azért, hogy a rovarokkal szembeni ellenszenvünket leküzdjük és fennmaradásukban tevékenyen részt vegyünk, mesterséges élőhelyeket is teremthetünk számukra, például rovarszállókat vagy méhbölcsőket. Mivel az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tisztviselőtelepi épületét, a Tündérkastélyt parkok és kiskertek veszik körül, célszerűnek láttuk, ha az intézményünk udvarán egy rovarszállót helyezünk el.
Az OPKM otthona, a Kőrössy Albert által tervezett és 110 éve épült egykori főgimnázium a magyar szecesszió egyik legszebb alkotása. (Nem véletlenül nevezték már a kortársak Tündérkastélynak.) Amikor a rovarszállás elhelyezésének terve megszületett bennünk, Bogdán Melinda ötlete volt, hogy annak valamilyen módon harmonizálni kellene műemlék épületünk formakincsével. A rovarszálló tervezését intézményünk fiatal restaurátora, Cs. Tóth Levente vállalta magára, aki már februárban elkészítette a rajzokat.
A rovarszálló faszerkezete olyan asztalos munkákat is igényelt, amelyeket nem tudtunk elvégezni. Szerencsére segítségünkre sietett Balázs József farestaurátor, aki önkéntesként megalkotta számunkra a rovarhotel vázát, illetve a „szecessziós csúcsdíszt” is. Neki köszönhetjük, hogy a Beporzók napjára elkészültünk a munkával. A rovarszállón az utolsó simításokat már Cs. Tóth Levente végezte: nádat, tobozokat, faforgácsot, rönköket helyezett el a lakók számára.
A rovarszállót március 5-én udvarunkon egy gyümölcsfára függesztettük fel. Az „avatóünnepséget” a járványhelyzet miatt sajnos csak szűk körben tarthattuk meg. Bár csoportos rendezvényekre továbbra sincs lehetőségünk, a következő hetekben, hónapokban izgatottan figyeljük majd, hogy milyen rovarok látogatják meg udvari hotelünket. Reméljük, hogy hamarosan a beköltöző beporzókról is beszámolhatunk majd…
Március 10-én, a Beporzók napján egy olyan személyre, nevezetesen Staub Móricra hívtuk fel a figyelmet, aki „összeköti” intézményünket a beporzó rovarok Kárpát-medencei kutatásával. Ő volt az, aki a 19. század második felében elsőként szervezte meg a Kárpát-medence teljes területén a növények virágzásával és a beporzó rovarokkal kapcsolatos adatok gyűjtését. Virágzásbiológiai (fenológiai) kutatásai mellett középiskolában tanított, és intézményünk elődjét, az Országos Tanszermúzeumot is igazgatta. A korábban róla készült írásunk a honlapunkon olvasható.
Végezetül a Beporzók napjához kapcsolódóan fogadják szeretettel Bogdán Melinda meséjét, melynek rovarok a fő- és mellékszereplői, akik azonban – mint minden állatmese hősei – úgy élnek, cselekszenek és beszélnek, mint az emberek. Ezzel is szeretnénk közelebb hozni látogatóinkat a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen beporzó rovarokhoz.
[Beporzós bogármese – nem csak gyermekeknek]
Pifkó Dániel