OPKM

Működtethető gőzgépmodell

A működtethető gőzgépmodellek egyaránt szolgáltak az iskolai oktatás céljaira, a fizika órákon hőtani demonstrációra, és – a kisvasutakhoz hasonlóan – otthoni használatra, nagyobb (fiú)gyerekek játékára.
A múzeumunkban őrzött dugattyús gőzgépmodell kazánja függőlegesen áll, manométerrel, síppal, vízállásmutatóval szerelték fel. A függőlegesen álló kazánban lévő vizet borszeszégővel forralták fel, így keletkezett a meghajtáshoz szükséges gőz. A modellt Németországban készítette a nürnbergi
Doll & Co cég, amelyet 1898-ban alapított Peter Doll bádogos és Isaak Sondheim kereskedő. Az üzem elsősorban gőzgépmodelleket gyártott, majd modellvasutakat is készített. Termékválasztékuk az I. világháború után iskolai kísérleti szemléltető eszközökkel is bővült. 1938-ban a nürnbergi faji törvények miatt a céget a tulajdonosnak el kellett adnia, jóval az árán alul vette meg a játékvasútra specializálódott Fleischmann cég, de a Doll nevet 1949-ig használta. A gőzgép-modellek gyártásával 1969-ben véglegesen felhagytak. Ezek a működő modellek ma már ritkaságszámba mennek, értékes ipartörténeti, oktatástörténeti (és játéktörténeti) emlékek.

Korai fonográf

A fonográf, egykorú magyar nevén hangíró, a beszéd-, ének- és zenei hangok rögzítésére és lejátszására szolgáló mechanikus készülék volt, melyet Thomas Alva Edison (1847-1931) szabadalmaztatott 1878-ban. Az első fonográfokon – mint ezen a mi példányunkon is – még nem viasz, hanem sztaniol (ónfólia) lemez volt. A hangrezgéseket fémtű karcolta a forgóhenger fóliájára, a felvétel és a lejátszás is kézi forgatással történt. A későbbiekben viaszhengereket és rugós óraszerkezetet használtak mind a hang rögzítéséhez, mind a lejátszásához. Az európai piacra a korai, kézzel hajtott kisméretű Edison-féle fonográfokat Edmé Hardy gyártotta Párizsban, Puskás Tivadar ajánlására, aki ekkor Edison párizsi ügynöke volt.
Ez a nagyon korai darab 1972-ben került múzeumunkba a budapesti, hajdani Mária Terézia Leánygimnázium utódjaként működött Varga Katalin Gimnáziumból, amely akkoriban épp ruhaipari szakközépiskolává alakult át.

Szövegek: Bogdán Melinda
Fotók: Áment Gellért